A gyorsan mutálódó vírus – avagy a Muslim Brotherhood megfékezhetetlen terjedése

„És készüljetek fel…” (Korán 8:60)

A Muslim Brotherhood ideológiája és eredete

A Muslim Brotherhood 1928-ban jött létre Egyiptomban Hasan al-Banna vezetésével, és mára a politikai iszlám legnagyobb és legelterjedtebb nemzetközi hálózatává vált. Szélsőséges ideológiája arra épül, hogy az iszlám vallás egyben társadalmi és politikai rend is, amelynek irányelvei a közélet minden területére kiterjednek. A mozgalom célja kezdettől egy olyan globális politikai rendszer megteremtése, amely a vallási jogrendet – a saría törvényeket – tekinti irányadónak, és ennek megfelelően szervezi a közösségi életet.

Az M.B. működését kezdetektől áthatja a fegyelmezett szervezettség, a hierarchikus tagsági struktúra és az a felsőbbrendűségét sugalló gondolat, hogy a mozgalom a társadalom „erkölcsi újjászületésének” eszköze.

Mivel az M.B.-t a Közel-Keleten erőszakos politikai akciói és dzsihadista csoportok támogatása miatt több országban betiltották vagy korlátozták, a mozgalom fokozatosan nemzetközi hálózattá alakult. Ma civil, vallási, jótékonysági és oktatási struktúrákon keresztül működik, gyakran formális szervezeti keretek nélkül. Ez a decentralizált modell teszi különösen ellenállóvá és nehezen szabályozhatóvá.

Az amerikai terrorminősítés

Donald Trump amerikai elnök 2025. november 24-én olyan végrehajtási rendeletet írt alá, amely hivatalosan elindítja annak folyamatát, hogy a Muslim Brotherhood (magyarul: Muzulmán Testvériség) egyes ágait külföldi terrorszervezetként (FTO, Foreign Terror Organization) vagy tagjait különösen kijelölt globális terroristaként (SDGT, Specially Designated Global Terrorist) minősítsék. A külügyminiszternek és a pénzügyminiszternek 45 napon belül kell jelentést készítenie az érintett ágak tevékenységéről, különös tekintettel a Hamásszal való kapcsolatokra és az Izrael elleni erőszak támogatására. A terrorminősítés anyagi, jogi és működési korlátozásokkal járna: a vagyonok befagyasztásától a vízumtilalmakon át a támogatások büntetőjogi megítéléséig. (Forrás: The Washington Post, 2025. november 24.)

A döntés időzítése sem véletlen. Washingtonban hónapok óta vita zajlik arról, hogy a Hamász 2023 október 7-i támadása után világszerte megugró antiszemitizmus és Izrael-ellenes retorika milyen mértékben kapcsolható a Muzulmán Testvériség globális médiagépezetéhez. Több arab szövetséges – Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – már évek óta terrorszervezetként kezeli a mozgalmat, és rendszeresen sürgették az Egyesült Államokat is szigorúbb álláspont kialakítására. A most elindított folyamat így egyszerre reagál a nemzetbiztonsági megfontolásokra és a regionális szövetségesek elvárásaira.

Izrael hivatalos nyilatkozatban üdvözölte az amerikai vizsgálat megindítását, arra hivatkozva, hogy a Muslim Brotherhood évek óta aláássa a közel-keleti stabilitást, különösen a Hamásszal fenntartott kapcsolatai miatt.

A Muslim Brotherhood narratívagyára: egy határokon át terjeszkedő propaganda-ökoszisztéma

A mostani amerikai jogi lépést érdemes annak fényében is vizsgálni, hogy alig egy hónappal korábban a The Free Press felületén jelent meg Mariam Wahba elemzése, amely új megvilágításba helyezi a Muzulmán Testvériség működését.

A How the Muslim Brotherhood Built a Media Empire című írás azt mutatja be, hogyan épített ki a mozgalom egy határokon átívelő médiabirodalmat, amely a politikai betiltásoktól függetlenül, folyamatosan terjeszti a szervezet narratíváit. Wahba — kopt egyiptomi származású, közel-keleti politikával foglalkozó elemző — szerint az M.B. valódi ereje ma nem formális struktúráiban, hanem ebben a decentralizált, nehezen feltérképezhető médiagépezetben rejlik.

A modern iszlamista hódító háború: műholdas csatornák, rejtett stúdiók és közösségi média

A szerző rámutat, hogy a mozgalom már a kezdetektől értette a kommunikáció jelentőségét: a 20. század első felének röpiratai és vallási pamfletjei után az 1950-es évek magazinjai, majd a 2000-es évek műholdas televíziói következtek, a narratíva azonban mindvégig állandó maradt. A M.B. áldozati pozícióban mutatja be magát, a szekuláris arab kormányokat árulónak nevezi, a Hamászt pedig legitim ellenállási mozgalomként állítja be. Ezek az üzenetek most televíziókon, YouTube-csatornákon, X-fiókokon és digitális magazinokon keresztül jutnak el milliókhoz.

Wahba elemzésének központi példája a Törökországban alapított Mekameleen TV, amely az egyiptomi 2013-as hatalomváltás után vált a mozgalom egyik legfontosabb médiahátországává. A csatorna tudatosan elmosódó tulajdonosi háttérrel működik, így nehezen támadható jogilag, miközben következetesen erősíti az M.B. narratíváit: Morsi (a Muslim Brotherhood modern politikai projektjének jelképe) idealizálását, a szervezet mártírpozícióját és a Hamásszal való szövetséget.

Amikor 2022-ben Ankara a kairói normalizáció részeként ellehetetlenítette a hozzájuk köthető médiumokat, a Mekameleen eltűnt — majd egy hónapon belül újra jelentkezett, immár európai városokból.

A mozgalom ott épít médiabázisokat, ahol a legkevesebb állami nyomás éri.

A cikk más csatornákat is felsorol: az Al-Yarmouk TV-t, a Watan televíziót vagy digitális platformokat, mint a MaydanEG25. Ezek a szekuláris rezsimeket démonizálják, antiszemita összeesküvés-elméleteket terjesztenek és a Hamász narratíváit szűretlenül közvetítik.

Digitális hódítás

Az amerikai Foundation for Defense of Democracies (FDD) friss kutatásai szerint az M.B. az elmúlt évtizedben kifejezetten a digitális tér meghódítására építette fel új médiabirodalmát.

A szervezethez köthető influenszerek, videócsatornák és podcast-hálózatok professzionális tartalomgyártással terjesztik az iszlamista ideológiát, közösségi platformokon célzott kampányokkal próbálják megszólítani a fiatal muszlim közönséget Európában és Észak-Amerikában. Az FDD szerint ezek a felületek azért különösen veszélyesek, mert egyszerre politikai propagandaeszközök és közösségszervező csatornák, amelyek algoritmusokra támaszkodva képesek rövid idő alatt nagy elérést generálni. (Forrás: https://www.fddaction.org/…/muslim-brotherhood…/)

Katar: ideológiai háttér és globális sugárzótorony

A The Free Press cikke az Al Jazeera szerepére is kitér. Bár a katari csatorna formálisan nem része az M.B. szervezeti struktúrájának, évtizedeken át adott platformot a mozgalom ideológusainak — köztük Juszuf al-Kardavinak, aki 17 éven át futó műsorában vallásjogi alapon igazolt erőszakot és népszerűsítette az iszlamista politikai irányzatot. Az egyiptomi bukás után a Muslim Brotherhood több vezetője Doha vendége lett, részben az Al Jazeera támogatásával.

Jordánia ellenáll

Jordániában 2025 tavaszán újabb tiltóintézkedések léptek életbe: a hatóságok feloszlatták a helyi M.B.-hálózat maradékát, majd nyáron razziákat indítottak több, a szervezethez kötődő jótékonysági és civil intézmény ellen. A lépés része annak a regionális trendnek, amelyben Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek után újabb kormányok zárják ki az M.B.-t a politikai és társadalmi térből.

Dél-Afrika: a vírus új gazdatestet talál

Dél-Afrikában az elmúlt években több olyan szervezeti és pénzügyi kapcsolat is kirajzolódott, amelyek az iszlamista hálózatok működését segítik. A Jerusalem Post 2024-es nyomozása feltárt egy olyan alapítványt, amely a Muslim Brotherhood nemzetközi hálózatához kapcsolódott, és amelyet hosszú ideig Yusuf al-Qaradawi felügyelt – az M.B. legismertebb ideológusa, aki a nyugati világban az öngyilkos merényleteket igazoló vallásjogi döntéseivel vált hírhedtté. A vizsgálat szerint az alapítvány, több más dél-afrikai szervezettel együtt, olyan pénzügyi tranzakciókban vett részt, amelyek a Hamasz támogatását szolgálták. (Forrás: Jerusalem Post, 2024 — https://www.jpost.com/international/article-783558)

A dél-afrikai médiatérben is jelen vannak olyan szereplők – köztük az Islamic Unity Convention (IUC) és a hozzá tartozó Radio 786 –, amelyek rendszeresen közvetítik az M.B.-re jellemző narratívákat: a palesztin fegyveres ellenállás legitimálását, az Izrael-ellenes mobilizációt és a szekuláris arab kormányok delegitimálását.

Naledi Pandor külügyminiszter 2023–2024-ben többször is nyilvánosan kiállt a Hamász politikai vezetése mellett, és a kormány hivatalos álláspontként kezelte a szervezettel való együttműködést. Ez a nyílt politikai támogatás olyan környezetet hozott létre Dél-Afrikában, ahol a Muslim Brotherhood-hoz köthető narratívák és intézményi hálózatok akadálytalanul működhetnek a vallási, civil és médiatérben.

Hogyan lehet megfékezni egy gyorsan alkalmazkodó vírust?

A Muslim Brotherhood ma már nem hagyományos szervezetként működik, hanem egymást kiegészítő médiacsatornák, civil szervezetek és vallási-politikai struktúrák decentralizált hálózataként, amelyet aligha lehet egyetlen ország jogi eszközeivel megfékezni.

A Közel-Keleten erősödő állami nyomás és az Egyesült Államok friss jogi lépései arra ösztönzik az M.B.-t, hogy működését folyamatosan átrendezze: a vírusok logikáját követi, vagyis gyorsan alkalmazkodik, amint a politikai környezet ellenállóvá válik. Új működési tereket keres, amint a régiek beszűkülnek.

Európában ez a nagyvárosok muszlim bevándorlóközösségeiben kiépülő civil, vallási és médiainfrastruktúrán keresztül történik, Dél-Afrikában pedig a kedvező külpolitikai viszonyok, a Hamaszhoz kapcsolódó pénzügyi utak és a laza intézményi kontroll biztosítják a terjedést.

A Muslim Brotherhood jelentette fenyegetés nem politikai álláspont kérdése, hanem biztonsági és erkölcsi minimum. Az a hálózat, amely civil lakosság elleni erőszakot igazoló ideológiát terjeszt, és amelynek tanítása több terrorcsoport működéséhez adott alapot, közvetlen veszélyt jelent minden olyan társadalomra, amely a jogegyenlőséget és a vallásszabadságot védi.

A terrorminősítés nem szimbolikus lépés. Ki kell mondanunk, hogy a vallási köntös mögé rejtett erőszak nem tolerálható!

A demokratikus államok számára óriási a tét. Vajon felismerik-e időben, hogy a szélsőséges ideológia terjedése nem nézetkülönbség, hanem a társadalmunk alapvető értékei elleni fenyegetés?

Ez egy olyan ügy, amelynek egyesítenie kell mindazokat, akik a vallásszabadságot és az emberi méltóságot értéknek tekintik.

 Az írás eredetilg a Kendőzetlenül facebook oldalon jelent meg.