Trump figyelmeztet: ha Izrael annektálja a nyugati partot, az USA következményeket mérlegel
Vance amerikai alelnök szerint a Kneszet előzetes szavazása az ügyben „nagyon ostoba” lépés volt, és sértésnek tekinti személye ellen, ami beárnyékolta izraeli látogatását – írja a Times Of Israel.
Katz izraeli külügyminiszter és Vance amerikai alelnök (Fotó: (Elad Malka/Izraeli Védelmi Minsiztérium)
Az amerikai elnök ugyanakkor jósolja, hogy még idén sor kerülhet a Szaúd-Arábiával való normalizációra, és fontolgatja, hogy közbelépjen Marván Bargúti ügyében.
A csütörtökön a Time magazinban megjelent nyilatkozatot Trump október 15-én adott interjújában tette, még a Kneszet szerdai előzetes szavazása előtt, amely – a miniszterelnök tiltakozása ellenére – támogatta azt a törvényjavaslatot, amely izraeli szuverenitást terjesztene ki az összes ciszjordániai telepre.
A Fehér Ház türelmetlenségét az ilyen kezdeményezésekkel kapcsolatban JD Vance alelnök is jelezte, aki Izraelből való távozása előtt csütörtökön „nagyon ostobának” és „sértőnek” nevezte a Kneszet szavazását.
Trump a Time-nak így fogalmazott az annektálásról: „Ez nem fog megtörténni. Nem fog megtörténni, mert szavamat adtam az arab országoknak. Most nem lehet ezt megtenni. Kiváló arab támogatást kaptunk. Nem fog megtörténni, mert szavamat adtam nekik. Ha ez megtörténne, Izrael elveszítené az Egyesült Államok minden támogatását.”
Trump már múlt hónapban is kizárta az annektálás lehetőségét, amikor azt mondta: „Nem engedem, hogy Izrael annektálja Ciszjordániát. Elég volt. Itt az ideje megállni.”
A csütörtökön megjelent interjú azonban eddig a legkeményebb figyelmeztetés volt arra, hogy Trump semmilyen körülmények között nem tűrné el ezt a lépést.
A Time-interjúban Trump azt is állította, hogy ő kényszerítette Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a gázai háború befejezésére, és szerinte az akár évekig is eltarthatott volna nélküle. Emellett biztosnak mondta, hogy Izrael és Szaúd-Arábia még az év végéig normalizálni fogják kapcsolataikat.
„Szaúd-Arábiának volt egy problémája Gázával és egy Iránnal – most már nincs ez a két problémája” – mondta Trump a királyságról. Nem fejtette ki azonban, hogyan érnék ezt el, tekintve, hogy Rijád továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a normalizáció feltétele a palesztin államiság elismerése, amit Izrael elutasít.
Egy „furcsa” szavazás
A Kneszet szerdán két törvényjavaslatot fogadott el előzetes olvasatban:
– az egyik az összes ciszjordániai / nyugati parti telep izraeli annektálását írná elő,
– a másik, korlátozottabb változat pedig csak Maale Adumim nagyvárosi telepre terjesztené ki a szuverenitást.
A javaslatokat jobboldali ellenzéki képviselők terjesztették be, Netanjahu és a Likud párt többségének ellenkezése mellett.
A szavazás Netanjahu szélsőjobboldali koalíciós partnereinek támogatásával, valamint a Likud képviselőinek többségi tartózkodásával ment át — utóbbiak nem akartak nyíltan a saját szavazóbázisuk körében népszerű indítvány ellen voksolni.
A jogszabály bizottsági szakaszba kerül, ahol további egyeztetések és módosítások várhatók, majd még három szavazáson kellene átmennie, hogy törvényerőre emelkedjen — ez rendkívül valószínűtlen, tekintve Trump egyértelmű vétóját és politikai nyomását.
A Ben Gurion repülőtéren, csütörtökön, kétnapos izraeli látogatása végén JD Vance alelnök már jóval hűvösebben nyilatkozott:
a Kneszet szavazását „furcsának” („weird”) nevezte, és hozzátette, hogy „kissé össze volt zavarodva” az események miatt.
Vance elmondta, hogy azt a tájékoztatást kapta, a szavazás „politikai színjáték” és „pusztán szimbolikus” volt, de hozzátette:
„Ez egy nagyon ostoba politikai színjáték volt, és személy szerint sértésnek veszem.”
„A nyugati partot Izrael nem fogja annektálni” – mondta. – „Ez továbbra is a mi politikánk marad. Ha egyesek szimbolikus szavazásokat akarnak tartani, megtehetik, de mi ezzel egyáltalán nem voltunk elégedettek.”
Bár a kijelentés gyorsan az izraeli hírek címoldalaira került, nem ez volt az üzenet, amelyet Vance látogatása végén közvetíteni akart.
A megjegyzést egy újságírói kérdésre válaszolva tette, miután a rövid sajtótájékoztató már hivatalosan véget ért.
2010-ben, amikor Joe Biden akkori alelnök baráti hangulatú látogatást tett Izraelben, a Belügyminisztérium 1 600 új lakás építését hagyta jóvá Kelet-Jeruzsálemben, ami akkor felháborította az amerikai kormányzatot.
Vance tehát nem az első magas rangú amerikai tisztviselő, aki nyilvánosan bírálta a Kneszet szavazását.
Marco Rubio külügyminiszter szerdán este kijelentette, hogy a Kneszet lépése az annektálás felé akár Trump gázai béketervét is veszélyeztetheti.
„A Kneszet megszavazott valamit, de az elnök világossá tette, hogy ezt most nem támogatjuk,” – mondta Rubio újságíróknak, mielőtt elindult Izraelbe. „Úgy gondoljuk, ez a lépés potenciálisan veszélyt jelenthet a békemegállapodásra.”
A Likud képviselői közül egyetlen egyet kivéve mindenki bojkottálta a Kneszet annektálással kapcsolatos szavazását:
Juli Edelstein képviselő szakított a pártvonallal, a javaslat mellett szavazott, és döntő szavazatának köszönhetően a nyugati part összes telepének annektálásáról szóló törvényjavaslat 25–24 arányban éppen hogy átment.
Vance alelnök bírálata után Netanjahu hivatala közleményben reagált: „A szavazás szándékos politikai provokáció volt az ellenzék részéről, amelynek célja az volt, hogy viszályt szítson Vance izraeli látogatása idején.”
A miniszterelnöki hivatal angol nyelvű közleményében hozzátette: „A két törvényjavaslatot ellenzéki képviselők terjesztették be a Kneszetben. Likud-támogatás nélkül ezeknek a javaslatoknak nincs esélyük előrelépni.”
A két javaslat közül a tágabb tervezetet Avi Maoz, a Noam párt (egy egyfős, szélsőjobboldali formáció) képviselője nyújtotta be – ő korábban a koalíció tagja volt, de idén év elején kilépett.
A Likud párt külön közleményben „trollkodásnak” nevezte a javaslatokat, amelyek célja szerintük „az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatok megrontása és Izrael gázai hadjáratának nagy eredményeinek aláásása.”
A párt hozzátette: „Mi nap mint nap erősítjük a telepesmozgalmat tettekkel – költségvetéssel, építkezéssel, iparral – és nem szavakkal.”
Vance nyilatkozata után Gideon Sa’ar külügyminiszter a szavazást úgy jellemezte, mint „az ellenzék politikai akcióját, amelynek célja, hogy kellemetlen helyzetbe hozza a kormányt JD Vance alelnök látogatása alatt.”
Sa’ar hangsúlyozta: „A kormány nem vett részt a szavazásban, és ez önmagában is világosan mutatja a hozzáállásunkat.”
A kérdés különösen kényes Netanjahu számára, mivel szélsőjobboldali szavazóbázisa általánosan támogatja az annektálást.
Netanjahu koalíciójában sokan nyíltan sürgetik az annektálás előmozdítását, válaszul a nyugati hatalmak múlt havi palesztin államiság-elismerésére.
Szeptember elején Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter nyilvánosan felszólította a kormányt, hogy a nyugati part 82 százalékát annektálja, annak ellenére, hogy a térség arab államai figyelmeztették Izraelt: egy ilyen lépés véget vetne az ország közel-keleti integrációjának.
A kormány több magas rangú tagja – köztük Yariv Levin igazságügyi miniszter és Izrael Katz védelmi miniszter – szintén támogatja az annektálás gondolatát.
Idén nyáron a Kneszet nagy többséggel elfogadott egy nem kötelező érvényű indítványt, amely támogatja az izraeli szuverenitás kiterjesztését Ciszjordániára.
A Kan hírcsatorna múlt héten arról számolt be, hogy a miniszterelnöki hivatal aggódik: bármilyen nyugati parti-annektálási kísérlet diplomáciai válságot idézhet elő Washingtonnal.
Az Egyesült Államok támogatása nélkül Izraelnek sokkal kisebb az esélye az annektálás tényleges végrehajtására, amely egyébként is jelentőségét veszítené a világ vezető nagyhatalmának támogatása nélkül, és szinte biztosan hatalmas nemzetközi visszhangot váltana ki.
„A gázai palesztinoknak nincs vezetőjük”
A Time-nak adott interjúban Trump azt mondta, hogy a jövőben szándékában áll ellátogatni a Gázai övezetbe. „Most nincs vezetőjük – legalábbis látható vezetőjük nincs –, és nem is igazán akarnak, mert mindegyik vezetőt lelőtték és megölték. Ez nem egy vonzó állás,” – mondta Trump.
Amikor arról kérdezték, hogy a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász lehetne-e a lehetséges vezető, ha a Hatóság visszavenne az irányítást Gáza felett, Trump így válaszolt: „Mindig is ésszerű embernek tartottam, de valószínűleg nem az… Ezt még ki kell derítenem. Utána kell járnom, de egyelőre korai lenne véleményt mondani. Idővel azonban lesz véleményem.”
Trump a gázai tűzszünetről is beszélt: „Azt mondtam Bibinek: ‘Bibi, nem harcolhatsz az egész világgal. Egyes csatákat megvívhatsz, de a világ ellened van. Izrael nagyon kicsi hely a világhoz képest.’”
Az amerikai elnök folytatta: „Tudja, én állítottam le őt, mert egyszerűen csak ment volna tovább. Ez akár évekig is eltarthatott volna. Évekig! De én leállítottam, és amikor ezt megtettem, mindenki összefogott – elképesztő volt.”
Trump „hibának” és „szörnyűnek” nevezte Izrael kísérletét, hogy Hamasz-vezetőket támadjon meg Katarban, ugyanakkor hozzátette, hogy ez a lépés végül lendületet adott a megállapodás felé vezető folyamatnak: „Amikor elkövette azt az egy taktikai hibát – a katari akciót –, az borzalmas volt, de valójában, és ezt el is mondtam az emírnek, ez volt az egyik dolog, ami végül összehozott minket. Annyira kilógott a sorból, hogy mindenkit rákényszerített, hogy megtegye, amit meg kell tennie.”
Trump azt is elmondta, hogy foglalkozik Marván Bargúti ügyével – a bebörtönzött palesztin politikai vezetőével –, és hamarosan döntést hoz arról, hogy kéri-e Izraeltől a terrorizmusért elítélt, ám a palesztinok körében rendkívül népszerű vezető szabadon bocsátását.
Izrael szerint néhány ilyen „kivétel” valójában súlyos incidensnek számít.
Vasárnap palesztin fegyveresek támadást indítottak az izraeli erők ellen a Gázai övezet déli részén, Rafah térségében, amiben két izraeli katona meghalt, több pedig megsebesült.
Az eset után az Izraeli Védelmi Erők (IDF) több órán át tartó, intenzív légicsapásokat hajtottak végre válaszul.
Az IDF közleményében a támadást „a tűzszüneti megállapodás nyílt megsértésének” nevezte.
Emellett Hamasz továbbra is 13 meggyilkolt izraeli túsz holttestét tartja fogva Gázában, bár eddig 15 holttestet átadott.
Vance az Izraelnek szóló üzenetét így foglalta össze:
Az amerikai és izraeli tisztviselőkre hivatkozva, akik ismerik a tárgyalásokat, a Channel 12 hírcsatorna jelentése szerint Vance szerdán arra kérte Netanjahut, hogy adjon időt Washingtonnak a béketerv végrehajtására, amire a miniszterelnök készséget mutatott az együttműködésre a következő szakaszokban.
Egy másik jelentés szerint azonban Netanjahu az elmúlt napokban több vörös vonalat is kijelölt az amerikaiaknak:
– Teljes ellenállás bármilyen török jelenlét ellen a Gázai övezetben,
– ellenállás a Palesztin Hatóság vagy a Hamasz kormányzati szerepvállalásával kapcsolatban a háború után.
Netanjahu állítólag azt is hangsúlyozta, hogy az IDF teljes kivonulása csak akkor történhet meg, ha a Hamasz teljesen leszerelésre kerül és az övezet demilitarizált lesz.
Vance a reptéren kijelentette, hogy egy új nemzetközi biztonsági erő fogja vezetni a Hamasz leszerelését Gázában.
Elmondta:
– Ez időt vesz igénybe, és nagymértékben függ majd az erő összetételétől.
– Vannak országok, amelyek “nagyon jók lesznek ebben”, más országok csak kisebb szerepet játszhatnak.
– A siker attól is függ, mely erők érkeznek, és hogyan tudjuk végrehajtani a béketerv második szakaszát.
Arra a kérdésre, hogy voltak-e közvetlen beszélgetések a Hamasszal, Vance így válaszolt:
– “Mindig felhívhatjuk a Hamast, legalább közvetítőn keresztül, ha akarjuk, de a kommunikációnk főként a Perzsa-öbölbeli arab barátainkkal és az izraeliekkel zajlik arról, hogy milyen lesz ez a nemzetközi biztonsági erő.”
– Ez nem elsősorban a Hamaszról szól, hanem “közöttünk, a szaúdiakkal, az emirátusokkal, a katariakkal és más résztvevőkkel, akik valamilyen formában részt vesznek”.
Korábban Israel Katz védelmi miniszter azt mondta Vance-nak, hogy Izrael elkötelezett minden elesett túsz visszahozatala, a Hamasz leszerelése és a régió jobb jövőjének biztosítása mellett. (Times Of Israel)
