1990. május 28-án délután a magyar közélet legkülönbözőbb köreinek képvi­selői jelentek meg Raoul Wallenberg meggyalázott emlékművénél, hogy a svéd diplomata nevét viselő egyesület felhívá­sára díszőrséget álljanak.
A szimbolikus eseményen részt vett egyesületünk számos … Tovább »

Nem tudjuk, hányan vagyunk zsidók ebben az országban, de azt tudjuk, hogy sorainkban és szervezeteink között több a széthúzás a kelleténél… Félreértések, fé­lelmek rongálják idegeinket. Perlekedünk, mert aki vallásos, rossz szemmel tekint arra, aki nem az; aki magát elsősorban … Tovább »

TOLONGÁS ÉS ZSÚFOLTSÁG mi­att senki sem panaszkodhatott a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűlésének május 20-án lezaj­lott második fordulóján. A közel 1800 főnyi tagságból csak mintegy százötvenen jelentek meg a Köz­gazdaságtudományi Egyetem nagy, rideg előadótermében, … Tovább »

Gergelyné Varga Edit: Nagyanyó receptjei
Az érintkezés szavai héberül
Örökzöldek
Magyarországi zsinagógák
Dr. Virág Teréz lelki tanácsadó rovata
Lesz jóvátétel?
– hernádi -: Nemzetközi zsidó gyermektábor Szarvason
Vajda Judit – Vajda Tamás: Izraeli képeslapok
Roland Gradwohl: … Tovább »

KÉT VIGÉC utazik a vonaton. Az egyik panaszkodni kezd:
-Hálátlan mesterség a miénk. Én töröm magam, fáradozok, igyek­szem mindig szívélyes, udvarias lenni, mégis az emberek, akikhez beko­pogok az árummal, gyakran sérte­getnek.
-Én ezt nem tapasztalom, hál’ istennek – mondja elégedetten … Tovább »

EGYESÜLETÜNK KÖZPONTJÁT naponta tucatszám keresik fel volt deportáltak, munkaszolgálatosok és leszármazottaik, hogy írásba rögzít­sék az 1940-es évek első felében családjukat és személyüket ért sérelme­ket és károkat. Közismert, hogy a nem szocialista országokban élő volt … Tovább »

(Gyermeknapló két szólamban)
A kibucban minden egy helyen – mint a Sugárban – ez nem a reklám helye – megtalálható. Iskola, bölcső­de, óvoda, teniszpálya, uszoda, foci­pálya, pingpong lehetőség. Nehéz a választás, mit is csináljak? Az itte­ni emberek sok mindennel foglal­koznak. … Tovább »

NISSZAN HÓNAP tizennegyedikén, kevéssel napnyugta előtt Izrael fiai levágtak egy-egy bárányt vagy gö­dölyét, majd parázson megsütötték, mielőtt fölkerekedtek volna, hogy elhagyják Egyiptomot, „a rabszolgák házát” és elinduljanak a szabadság­ba. A sült húst kovásztalan kenyérrel … Tovább »

Giosué Salamon a Milánó közelé­ben fekvő Soncinóban ötszáz évvel ezelőtt nyomtatta ki először a Bib­liát héberül. Családja, mely később fölvette a városka nevét, az első vi­lághírű zsidó nyomdászdinasztia lett. Soncino-nyomdák nyíltak Pesaróban, Nápolyban, Szalonikiben, … Tovább »

1840-től 1867-ig
Fönnmaradtak az elmúlt idők­ből olyan súlyos intézkedések, mint a türelmi adó – ami ebben az idő­ben már több milliós hátralékra ug­rott fel s kilátástalan volt, hogy a zsidóság valaha is meg tudja fizetni -, s érvényben volt még a különö­sen sérelmezett … Tovább »

ELSŐ ÍZBEN RENDEZTEK izraeli filmnapokat Budapesten, s ha a Vas­madarak című koprodukciót nem számítom (márpedig nem szívesen számítanám), akkor magyarországi mozinézőként először találkozhattam izraeli filmekkel, öt darabot láttam, valamennyi a nyolcvanas években készült. Kezdjük … Tovább »

A groteszk kép egy könyv címlap­jának illusztrációja. A menórában álló hét gyertya közül csak a közép­ső ég, az formál keresztet; bizonyára szimbolizálni kívánja a mű célját, az alig rejtett agitációt a smádra, a kikeresztelkedésre. Lydia Buksbazen családregénye a számomra … Tovább »

Ha Kőbányai János élménybeszá­molóit, riportjait, közérzet-elemzése­it olvasom, minduntalan kedvem tá­mad a fülét távolról megcibálni, oly sok hirtelen megfogalmazáson, pon­tatlanságon, félreérthetőségen, mon­datrontáson, betűvétésen, miegye­bén kapom. De valamiben egyszer … Tovább »

Beszélgetés Pálos Antal páterrel
– Aligha gondolhattuk volna 1945-ben, hogy bármelyikünknek is újabb keserves megpróbáltatásokat, igazságtalanul, gonoszul ránk mért szenvedéseket kell még sokáig elvi­selnie.
– A börtönökben, azokban a ké­sőbbi években – mondja Pálos An­tal … Tovább »

Az elvettetés ideológiája szerint (ami az Újszövetséggel sem bizonyít­ható valójában) van – illetve volt egy régi, testi, engedetlen, hitehagyott, lelkileg vak Izrael, amely foly­tonosan megszegte az Istennel kötött szövetséget, a különböző csapások el­lenére sem tért meg, küldetését … Tovább »

Előszó egy készülő könyvhöz
AZ ÚJTESTAMENTUM SZERINT az Apokalipszis első lovasa íjat tart a kezében, a második kardot, a har­madik mérleget. A negyedik lovas „neve halál, és a pokol követi vala azt”.
Egy apokrif őskeresztény legenda szól az ötödik, a legrettenetesebb lo­vasról, … Tovább »

Tavaly szeptemberben Si­mon Peresz izraeli pénzügyminiszter azt mondta Ame­rikában, hogy a legközelebbi három évben százezer szov­jet zsidó bevándorlására szá­mítanak az izraeli szakér­tők. Walter Ruby, a Jerusa­lem Post munkatársa, visszatérve háromhetes szov­jetunióbeli útjáról, … Tovább »

Egy levél Jeruzsálemből (közölte a The Jerusalem Post International Edition, 1990. március 10., 1531. sz.)
„Arafat helyettese, Abu Ijad egy sajtókonferencián kijelentette: ,a PFSZ-nek nincs más választása, mint az, hogy a fegyveres harcot a megszállt területeken túlra is kiter­jessze’.
Legjobb … Tovább »

A dél-afrikai zsidók helyzete
NELSON MANDELÁNAK, az Afri­kai Nemzeti Kongresszus (ANC) ve­zetőjének szabadon bocsátása ve­gyes érzelmeket váltott ki a zsidó­ságból Dél-Afrikában. Nem mintha az ottani zsidók nem támogatták volna fenntartás nélkül, hogy az oly sokáig elnyomott … Tovább »

A temetőben többen vannak, gondozott parkban, árnyas fák alatt pihennek az ősök. A legfrissebb sírhalom két éve dom­borul, de található itt az I. vi­lágháborúban a Vaterlandért el­esettek emléktáblája, még több az olyan sírkő, amelyen az idő olvashatatlanná koptatta a rá­vésett … Tovább »