Az első nyomtatott héber biblia

Giosué Salamon a Milánó közelé­ben fekvő Soncinóban ötszáz évvel ezelőtt nyomtatta ki először a Bib­liát héberül. Családja, mely később fölvette a városka nevét, az első vi­lághírű zsidó nyomdászdinasztia lett. Soncino-nyomdák nyíltak Pesaróban, Nápolyban, Szalonikiben, Konstantinápolyban és Kairóban.

A Talmud két traktátusa, a B’rachot és a Bejtcah már 1484-ben megjelent nyomtatásban, ezt egy Machzor és húsz más mű követte. Ezek közül az ősnyomtatványok kö­zül számosat őriznek a British Museumban, továbbá Oxfordban és To­rinóban. Giosué Salamon ez irányú munkásságának koronája a teljes Biblia héberül nyomtatott kiadása volt. A Gershom nevéhez fűződő újabb kiadást (1494) vette igénybe Luther a Biblia németre fordításá­hoz.

Giosué Salamon (Joshua Salomon ben Israel) híres orvos és tudós rab­bi volt, aki merő idealizmusból arra ösztökélte fiait, hogy foglalkozzanak vallási művek kinyomtatásával. Ki­fizetődőnek aligha látszott abban az időben héber nyomdát nyitni. Annál is kevésbé, mivel élénk ellenállás mutatkozott ezzel az ördög találmá­nyával szemben. A könyvek másolá­sával foglalkozó szerzetesek és má­sok méltatlankodtak, és a rabbik sem tudták eldönteni, illik-e Isten szavát gépre bízni.

A német földről, Speyerből és Fürthből Itáliába származott csalá­dot hamarosan a milánói hercegség elhagyására késztette Lodovico il Morénak a zsidók iránt kevéssé ba­rátságos magatartása. Gershom so­káig hiába keresett megértést és tá­mogatást más nagyuraknál művészi könyvkiadói munkásságához.

Végül Cesare Borgiánál lelt támo­gatásra. Fanóban, majd Pesaróban telepedett le, a két város akkor a hírhedett herceg uralma alatt állott. Gershom pompás Petrarca-kiadással hálálta meg a segítséget, ezt Cesare Borgiának ajánlotta. Műhelyéből sok héber munka került ki: Talmud-feldolgozások, nyelvtanok és Mózes öt könyve, összesen vagy negyven kiadvány. Ezeken kívül latin és olasz könyveket is kinyomtatott.

Élt Pesaróban a héber könyv­nyomtatásnak egy másik úttörője is: Hájim Tintori, aki aztán Ferrarában nyitotta meg az első héber nyomdát.

Soncinóban ünnepélyesen emlé­keztek meg az első nyomtatott héber Biblia elkészültének 500. évforduló­járól. A „könyvnyomtatók házát” szépen rendbehozták, és kis múzeu­mot alakítottak ki benne. Emlék­érem is készült a jubileumra, az olasz posta pedig ez alkalommal bo­csátott ki először héber feliratos bé­lyeget. „Börésith” (Kezdetben) – ez áll rajta, vagyis Mózes 1. könyvének első szava.

(Die Gemeinde, Bécs)

Louis J. Ross