A világ legismertebb mustrái a Velencei Biennále filmes és képzőművészeti szekciói. A képzőművészeti (és az építészeti) biennálék két nagy helyszíne, a lagúnák mentén sok kisebb tárlat és a mesebeli város együtt évente 6-7 hónapon át tízmilliós léptékű turizmust vonz.

Főattrakciók … Tovább »

A beatnemzedék egyik legfontosabb poétája New Jerseyben született.

Apja Louis Ginsberg költő, anyja Oroszországból kivándorolt zsidó volt – idézte pályáját mult-kor.hu. Több egyetemre járt, de egyet sem bejezett be. Beutazta a fél világot, járt a Távol-Keleten, Mexikóban, … Tovább »

Kedd délelőtt hosszú, méltósággal viselt betegsége után elhunyt a debreceni kulturális és művészeti élet ismert személyisége.

Láng Eszter Korondon született 1948 januárjában, és Csíkszeredában élt 15 éves koráig, három miskolci gimnáziumi év után következett az Alföld, … Tovább »

Százkét évvel ezelőtt, 1924. június 3-án hunyt el Franz Kafka (1883-1924), aki regényeiben és novelláiban különösen átütő erővel ábrázolta az elidegenedést, a modern világ emberének szorongását és kiszolgáltatottságát, miközben prózájának mélyéről újra és újra felsejlik … Tovább »

Rose Ausländer életútjának, pályaművének jobb megértéséhez, érdemes az önmagában is regényszerű, újrakezdésekkel, visszatérésekkel gazdagon tarkított biográfia részleteit alaposabban megismerni.

A költőnő, akinek élete az örök úton levésről szól, először 1920-ban … Tovább »

Rose Ausländer, eredeti nevén Rosalie Beatrice Ruth Scherzer, egyike a 20. század legjelentősebb német nyelvű lírikusainak. 1901. május 11-én született Csernovicban, mely abban az időben Bukovinának, az Osztrák–Magyar Monarchia örökös tartományának a fővárosa volt. Ebben a városban … Tovább »

Aczél Frida versei

SZOMBAT, 2024. DECEMBER

Öregség

Régen folyó voltam.

Szerettem az utakat,

a haladást, a találkozásokat,

a hullámok változásait.

Most tó vagyok.

Megnyugtat a felszín

látszólagos rezzenéstelensége,

a kiszámíthatóság.

A … Tovább »

Kollektív traumafeldolgozás és a kortárs művészet

Natalia Romik Búvóhelyek. A túlélés építészete (Hideouts. The Architecture of Survival) című projektje a holokauszt alatt kialakított rejtekhelyek történetét és kortárs művészeti hatásait vizsgálja alkotásokon és … Tovább »

A napló érdekes, sőt, érdes műfaj, néha többet láttat az íróból, mint amit látni szeretnénk. A Repedt kályhámon macska ül (Az 1986-os év) c. megrendelt próbanapló érzékeny kordokumentum. A kissé regényes, fésületlen memoárban kulturális, közéleti és zilált magánéleti … Tovább »

Gyermekkorában Goethe zsidó iskolákat látogatott Frankfurtban, sőt egy körülmetélésen és egy zsidó esküvőn is részt vett. Dan Slobin írása a New York-i Forward című lapban jelent meg[1], melynek elődje a jiddis פֿאָרווערטס volt.

Johann Wolfgang von Goethe-t általában … Tovább »

Izrael 2026-ban ismét teljes értékű nemzeti pavilonnal van jelen a Biennálén, miután 2024-ben az izraeli művész, Ruth Patir saját döntése alapján zárva tartotta a pavilont a túszalku és tűzszünet érdekében tett gesztusként. A mostani visszatérés eleve feszült politikai légkörben … Tovább »

2026 május 9-én, szombaton a 125 éves Fészek Művészklub tiszteletére kerül bemutatásra Török Ferenc legújabb kísérleti dokumentumfilmje, a Fészek Klub, méghozzá ott, ahol a történet maga is életre kel: a legendás klub falai között.

Az este nem csupán egy premier lesz, sokkal … Tovább »

A holokauszt emlékezete az elmúlt évtizedekben a kulturális emlékezet egyik központi viszonyítási pontjává vált Európában. Mindemellett az, hogy ez az emlékezet milyen formában jelenik meg intézményi keretek között, jelentős mértékben függ az adott társadalom emlékezetpolitikai … Tovább »

Érdekes, az ösvény egészen világosan áll előttem, meg az a harsogó zöld környezet és a fák az út mellett, ahogyan kísértek bennünket. 10-12 évesek lehettünk talán, 1956-ot írtunk, vagy 57-et, de mondom, semmire nem emlékszem, csak arra a jelenetre, arra a találkozásra ott a fullasztó … Tovább »

Mindhárom – ezt a címet viseli a Ziffer Galéria új kiállítása. A kiállítás tárgya a XX. század három talán legmeghatározóbb fotósa: André Kertész, Robert Capa és Moholy-Nagy László életműve. A kiállítás helyszíne találó: a három, zsidó származású művész alkotásait … Tovább »

A könnyűzenei műsorok átpolitizálása nem új keletű dolog. Az izraeli Netta Barzilai 2018-as győzelme és a következő évi verseny tel-avivi megrendezése óta az Eurovíziós Dalfesztivál a politikai üzengetések színtere is lett. Izrael indulását tiltakozások, bojkottfelhívások és … Tovább »

Miről meséljen egy – öndefiníciója szerint –  sima zsidó a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában, a hajdani pesti gettó szívében a hallgatósága előtt? (A meghívás 2025 Pészach kezdetére szólt, szimbolikusan.) Mi az, amit itt el lehet elmondani, és mit tartana meg inkább magának?

Vámos … Tovább »

Ezzel megnyílhat az út a további visszaszolgáltatás perek előtt.

A 2016-ban kétpárti támogatással elfogadott és Barack Obama által aláírt, Holocaust Expropriated Art Recovery Act (HEAR Act) néven ismert törvény lehetővé tette a holokauszt áldozatainak és leszármazottaiknak, … Tovább »

Mravik László művészettörténésszel beszélget Szarka Zsuzsa.

Az 1600 /1944 számú kormányrendelettel létrehozott Zsidó Kormánybiztosság műkincsekért felelős kormánybiztosa, a Szépművészeti Múzeum akkori igazgatója, Csánky Dénes ellentmondásos figura – évtizedekig ő … Tovább »

Ma száz éve születetett Herskó János filmrendező. Tanítványa, Pálos György filmrendező, operatőr és forgatókönyvíró idézi fel alakját.

A Párbeszéd című 1963-as magyar játékfilm egyik jelenetében, amely látszólag nem is kötődik szorosan a történet főszálához, … Tovább »