A Kner nyomda neve összefonódott a magyar szellemi élet számos nagy alakjával

Történész-levéltáros,  nyugdíjas megyei levéltár-igazgató. Megkapta a Prima-díjat, 2024-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést. A nyomdaalapító Kner Izidor 1932-ben kiadott „Félévszázad mesgyéjén” című memoárját még egyetemistaként olvasta. A Békés Megyei Levéltárban  került eléje a Kner-nyomda több mint 20 méternyi iratanyaga. Kner Imre Szabó Lőrinccel folytatott két évtizedes levelezése az irodalom világába vezette. Meséli, hogy a Kner család dokumentumai közelről, átélhetően láttatták vele az asszimiláció állomásait, majd az antiszemitizmus fogadtatását.  A sokrétű, színes iratanyag több mint száz év történetét öleli fel, tükrözve a magyar polgárosodás történetét.

Akivel beszélgetek: Erdész  Ádám.

Hány tanulmánya és könyve jelent meg a Kner család  történetéről?

A pontos számot nem is tudom. A fontosabb és nagyobb ívet rajzoló tanulmányok „A Kner család és más történetek” című könyvben jelentek meg. 2023-ban egy kiváló amerikai kollégával, Robert Brookerrel írtunk egy közös könyvet, a „Kner Albert – Művész, ikon, legenda” című monográfiát. Kner Albertről, a nyomdaalapító legkisebb fiáról szól, aki 1940-ben kivándorolt az Egyesült Államokba, s ott amerikai mértékkel mérve is nagy karriert futott be. E kutatás közben vált számomra hozzáférhetővé egy chicagói magánarchívum, amely az itthon maradt családtagok Amerikába írott leveleit őrizte. A levelezés Magyarországon őrzött részét ismertem. A kettőből állt össze a „Levelek a Kner családból 1938–1949” című kötet. Ebből az anyagból Hegedűs D. Géza rendezésében lett egy felolvasó színházi produkciói. És van sok egyéb, az Arcanumon  elérhető négy kisebb könyv is.

A család több tagja külön fejezetet kapott a  könyves kultúra történetében.

A sors bőkezűen mérte a talentumokat a család szinte minden tagjának. Kner Izidor a rátermettségről szólva azt emelte ki, hogy „könyvek között ringatták bölcsőmet”. Ő az innováció képességével rendelkezett. Egyike volt a magyar gazdaságot új szellemmel feltöltő tőkés vállalkozóknak. Indulásakor észrevette, hogy a széttagolt közigazgatás egységes szakhivatallá válik, amely az egész országban egyforma nyomtatványokat fog használni. Erre az üzletágra állította rá nyomdáját. A kiépült vasúti hálózatnak köszönhetően egy, de legkésőbb két nap alatt szállítottak. A nagy forgalom, kis haszon elvére épített, jól fizette gondosan válogatott alkalmazottait, elsők között, nagyszerűen használta a reklámot.

Öt gyermeke közül a legidősebb fia, Imre érzékelte, hogy a tömegtermelés miatt  megbomlott az  ipar és művészet összhangja. Kereste az új harmóniát, s könyveivel nemzetközi sikert aratott. Albert fia  örökölt legtöbbet apja innovációs képességeiből. Budapesten a Bródy család Hungária Hírlap Nyomdájának művészeti vezetője lett. Ezt  a nyomdát a  mai zeneszerző-énekes Bródy János nagyapja vezette. A lányok közül  Kner Erzsébet könyvkötő lett, a két háború között Alkotmány utcai műhelyét a főváros legjobb kézműves könyvkötészetei közé sorolták. A sors  azonban nem mindenkinek adta meg a lehetőséget a családban a  tehetsége kibontakoztatására. Kner Imre, „a nagy mű folytatására”nevelt fiú szülei haláláról értesülve 1945-ben önkezével vetett véget életének.  Az Apa és fia című tanulmányom  függeléke egy terjedelmes, 1936-ban írott parainézis-szerű apai levél, amelyet Kner Mihálynak,   13 éves fiának írt. Az útravalók lényege, hogy Kner Imre nem csupán egy jól képzett szakembert, hanem egy széles látókörű, szilárd erkölcsi alapokon álló értelmiségi vezetőt kívánt nevelni az örököséből, aki képes lesz majd átvenni a gyomai nyomda irányítását.

Kiadóként milyen kulturális  szerepet játszott a Kner-nyomda?

A nyomda neve összekapcsolódott a magyar szellemi élet számos kiemelkedő alakjának a nevével.  Az építész Kozma Lajos illusztrátortól hosszú a sor olyan szerzőkön át, mint Balázs Béla, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós. A Kner-nyomdát a 20. századi magyar könyvművészet egyik legfontosabb műhelyeként tartják számon. Kner Imre 1921–22-ben,  Kozma Lajos illusztrálta fa-metszetes könyvekkel próbált betörni a könyvpiacra. A Kner-klasszikusok és a Monumenta Literarum című sorozatok rendkívüli szakmai sikert hoztak. A német könyvművész szövetség tagjává választotta Kner Imrét és Kozma Lajost is. Ez a kor legnagyobb elismerései közé számított, viszont a kísérlet üzletileg megbukott. Az 1920 utáni Magyarországon nem maradt elegendő fizetőképes közönség. Radnóti “Meredek útja” is  személyes kapcsolatoknak és Kner Imre szakmai ambíciójának köszönhetően született meg. Kner Imre unokaöccse, Haiman György volt a kapocs a nyomda és a költő között. De az jellemző, hogy ha már elkészült, akkor a kötet bekerült „Az év legszebb könyve” díjjal kitüntetett öt kiadvány közé.

Említette, hogy a család iratai pontosan tükrözik az asszimiláció, majd a holokauszt időszakának eseményeit.

A Knerek ősei vándor könyvkötők voltak, a 18. században a Vág-vidékéről indulva vándoroltak dél felé.  A család egyik tagja az 1850-es években Gyomán telepedett le. Az ő fia, Izidor alapította 1882-ben a később híressé vált Kner nyomdát. A históriának ez a szép része. A zsidó kereskedők és iparosok paraszti többségű mezővárosokba érkeztek, ahol szükség volt a tőkés gazdálkodás kereteinek megfelelő szolgáltatások és a kereskedelem megszervezésére, a mezőgazdasági termények piacra juttatására. Mind ebben nagy szerepet játszottak az újonnan érkező zsidók. Kner Izidor  22 éves volt, amikor a gyomai főszolgabíró rábeszélte a nyomdaalapításra, és az induláshoz helyi közigazgatási vezetők jóvoltából kapott kölcsönt. Társadalmi értelemben zajlott az integráció. Aki a megfelelő anyagi, szellemi és kapcsolati tőkével rendelkezett, az a helyi intelligencia részévé vált, felekezettől függetlenül. Ez a folyamat megváltozott 1920 után, és  dámaivá vált az 1930-as években. A népes Kner família tagjai eltérően reagáltak a változásokra. Kner Imre azt mondta, „ami sérelem ér, az mint magyart ér” s úgy döntött, amíg lehet, működteti nyomdáját. A  legkisebb fiú Albert nagyon nehezen, de a kivándorlás mellett döntött.

Nagyon érdekes Kner Albert  magasra ívelő amerikai karrierje.

Albert rendkívül kreatív tervező volt. Felesége az előző házassága révén amerikai állampolgár volt, így Albert és közös gyermekeik számára az üldöztetés kezdetekor nyitva volt az Amerikába vezető út. Albert közel két évig készült  Amerikára és páratlanul sokszínű bemutatkozó anyaggal jelent meg Chicagóban. Azonnal alkalmazták, egy hónapig sem volt munka nélkül. Egy, az egész Amerikát behálózó nagy csomagolás gyártó vállalat tervezője lett. Kner Albert tervei elkészítésekor egész munkafolyamatban gondolkozott, dobozai és más csomagolásai olcsóbbak és praktikusabbak lettek, mint a konkurencia termékei. Másfelől hallatlan érzékkel fordult a marketing felé. A háború után  Kner Albert egy nagyvállalat 100-nál több alkalmazottat foglalkoztató tervezési és piackutatási laborjának vezetőjévé vált. Moholy-Naggyal és  itthoni tanítványával, Kepes Györggyel együtt emlegették a nevét. Sok, jellegzetesen amerikai csomagolás és marketing ötlet kitalálója lett.

Ki Robert Brooker, a Kner Albert  monográfia társszerzője?

Robert Elton Brooker III. egy Austinban (Texas) élő amerikai üzletember, könyvgyűjtő. Gyűjtése a 20. század első felének magyar bibliofil nyomdászatára és kiadóira összpontosul. 1992-ben társalapítója volt a budapesti New York Bagel-nek, és 2023 májusától az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. igazgatósági tagja.  Élt egy ideig Magyarországon, és egy antikváriusnak köszönhetően alaposan megismerte a Kner-nyomda könyveit. Én vagy húsz évvel korábban írtam egy kis monográfiát Kner Albertről, amit Robert ismert. Amikor bemutattak bennünket egymásnak Robert már tudott Kner Albert amerikai munkásságáról.  Kner Albert amerikai dizájner-munkásságát  kutatva felfedezte, hogy  Albert pont annál a dizájn cégnél volt igazgató, amelyet az ő saját nagyapja (idősebb Robert Brooker) vállalatbirodalma vásárolt fel a hetvenes években. Nos, a találkozásunkkor  javasolta a közös kutatást. Robert kérésére Kner Albert unokája megnyitotta előttünk nagyapja archívumát. Máig emlékszem arra a pillanatra, amikor megláttam azokat a leveleket, amelyekben a család tagjai a tőlük évekig elzárt testvérnek leírják, mi történt Magyarországon 1944–45-ben.

Kutatásaik eredményeit mikor és hogyan tették közre?

2023 áprilisában megjelent a „Levelek a Kner család életéből 1938–1949” című vaskos levelezéskötet  az én  válogatásomban és  gondozásomban, a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában. Ezen a tavaszon jelent meg a „Kner Albert – Művész, ikon, legenda” monográfia angol nyelvű kiadása, melyet a Corvina a bostoni The Club of Odd Volumes könyv klubbal közösen adott ki. 2023  végén  a Corvina  magyar nyelven is  megjelentette ezt a reprezentatív, album formátumú életrajzi kötetet, Robert Eltonnal közös munkánkat.

A Kner család leveleiből egy megrázó, felolvasó-színházi előadás is született.

Igen. Szil Ágnes  íróval  ketten  válogattuk, szerkesztettük össze a színpadi szöveg anyagát a korábban megjelent 700 oldalas forrás kötetemből. Elek Tibor a  Gyulai Várszínház igazgatója dramaturgként formálta véglegesen színpadra a szöveget, míg végül a darab Hegedűs D. Géza rendezésében és főszereplésével került színpadra. A további szerepekben olyan neves színészek léptek fel, mint Hegyi Barbara és Hirtling István. 2024. áprilisában volt  az „Ártatlanok – Levelek a Kner család életéből (1938–1946)” című felolvasószínházi előadás bemutatója a Gyulai Várszínház kamaratermében, majd nyáron a várszínpadon és Gyomaendrődön is láthatta a közönség.

Jól tudom, hogy Kner Albert életéről létrejöttek kiállítások is?

Valóban. 2025 novemberében megnyílt dr. Novotny Erzsébet kurátori munkája eredményeként a „Kner Albert – a könyvművészettől az ipari formatervezésig” c. látványos kiállítása Bostonban, a patinás The Club of Odd Volumes könyvklubban. November végén aztán bemutatták a kiállítást Budapesten is, a Csányi 5 Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár kiállítóterében. A Robert Brooker magángyűjtemény, valamint a Kner Nyomdaipari Múzeum anyagából összeállított tárlat Kner Albert kettős, vizuális zsenialitását mutatta be: a finom, magyarországi könyvművészetet, valamint a grandiózus amerikai csomagolást és formatervezést.

Olvasom, hogy Parti Nagy Lajos a közelmúltban  könyvet írt Kner Piroskáról.

Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. Háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor divatjának megfelelően ő is írt egy szakácskönyvet, ám a kiadást az első világháború és az azt követő válságos időszak végképp elsodorta. Több mint 100 év után a rákosligeti ház padlásán fellelt szakácskönyv  szerzőjéről Parti Nagy Lajos „félténypróza” költői meghatározással regényt írt. Idézem az írót „Mikor felmerült, hogy írnék róla, nem tudtam róla semmit…  Erdész Ádám történész-levéltáros nélkül ez a félténypróza nem született volna meg… Elbeszélt nekem az életéből ezt-azt, én pedig összeraktam Kner Piroskát.“

Parti Nagy félig tény-félig fantázia alkotása, az „emlék mondatok” varázslatos bepillantást adnak az ismeretlenség homályából épp csak kiemelkedő nőalak, és családja, a nagy múltú nyomdász- és művész dinasztia küzdelmes sorsába.  Hogy aztán miként készül Kner Piroska “lerakott burgonya, köpönyegben” finomsága, vagy éppen “ kávéfánk” desszertje  azt az ínyencek Mautner Zsófia leírásából tudhatják meg. Parti Nagy Lajos “Árnyékporocska” című könyve kiállításában, küllemében is tisztelgés a Kner-család előtt. A Gyomai Kner Nyomda nyomtatta és kötötte, ahogy annak idején is történhetett volna.

Hogyan összegezné a zsidó Kner család jelentőségét a  kultúrában?

A  Kner család a magyar nyomdászat és könyvművészet történetébe különlegesen szép fejezetet írt, mégpedig olyat, amely nemzetközi visszhangot váltott ki. A família öt-hat tagjának személyes, nagy története van. Az  Amerikai Egyesült Államokban  Alberten kívül Kner Erzsébet a chicagói  The Newberry Library negyven ősnyomtatványát és számos kalligráfiai könyvét köttette be. A könyvtár műhelyében készített különleges kötéseket kiállításon mutatták be, s ez óriási szakmai elismerést jelentett. Művészi könyvkötő munkásságáért 1987-ben a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetését, 1997-ben a Magyar Köztársaság Pro Culturica Hungarica kitüntetését vehette át. Említhetem még Haiman Györgyöt, a nyomdaalapító Kner Izidor unokáját is, aki tipográfus, könyvművész, nyomdatörténész és egyetemi tanár, a 20. századi magyar könyvkultúra és alkalmazott grafika egyik legműveltebb, nemzetközileg is elismert polihisztora volt. Miután túlélte a munkaszolgálatot, egy rövid ideig vezette is a nyomdát.1967-től a Magyar Iparművészeti Főiskola  tanára, majd a Tipográfiai Tanszék vezetője lett. Közel ezer bibliofil könyv, grafikai terv és könyvborító fűződik a nevéhez. Az irodalomtudomány doktoraként alapvető monográfiákat írt a magyar nyomdászat múltjáról. Legismertebb nemzetközi sikerét a Tótfalusi Kis Miklósról szóló monográfiájával érte el, amelyet a New York-i Grolier Club beválasztott a világ 100 legfontosabb tipográfiai alkotása közé. Megírta a család történetét összefoglaló, mérföldkőnek számító kötetét A Kner család és a magyar könyvművészet 1882–1944 címmel. Haiman György 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja lett.

Vannak még kutatási és történetírási tervei a Kner családról?

Nagyon fontosnak tartom a ránk hagyott forrásanyagaik lehető legmélyebb feldolgozását, mert ezek segítségével feltárulhatnak előttünk a  többnyire menthetetlenül elsüllyedni látszó múlt egyes  kis darabjai,  rejtett dimenziói. Kner Imre gondolkodásának, világlátásának történetéről szeretnék még írni. Több ezer megmaradt levele alapján pontosan rekonstruálható, hogy egy, az intellektuális világban, a gazdaságban, a közigazgatásban egyaránt otthon lévő vállalkozó milyennek látta a 20. század első felének Magyarországát. Ismerem ezt a levelezést, tudom, hogy mit adhat még. Tudom, hogy további feldolgozása  olyan látószöget nyitna meg a korról, amely ma még nagyrészt ismeretlen valamennyiünk számára.