Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija nekirontott a MAZSIHISZ-nek.

Szerdán, Magyarország német megszállásának 70. évfordulóján kezdődik a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) holokauszt-megemlékezéssorozata a budapesti Dohány utcai zsinagóga előtti téren – jelentette be a Mazsihisz ügyvezető igazgatója hétfőn a fővárosban tartott sajtótájékoztatón.

Az izraeliek többségének fontosabb a béke annál, hogy a palesztinok elismerjék az országot zsidó nemzetállamnak – derül ki friss közvélemény-kutatási adatokból, amelyeket a Háárec című izraeli lap közölt vasárnap.

Körkérdés női irodalomról és identitásról, kisebbségi helyzetről, előítéletekről

Az ukrán rendőrség nyomozást indított egy kijevi rabbi elleni, feltételezések szerint antiszemita indíttatású támadás ügyében.

A mai napon átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. A Kossuth Nagydíjat Jókai Anna kapta, Kossuth-díjban részesült többek közt Jávori Ferenc, Mácsai Pál és Dobai Péter. A Széchényi Nagydíjat idén John Lukacsnak ítélték, Széchenyi-díjat vehetett át mások mellett Schmidt Mária is.

A zsinagóga kertjébe vallási okokból nem kerülhet az alkotás, közterületen való felállítását támogatná a szegedi hitközség, de Botka László polgármester nem – a pályázat beadási határideje március 17-e.

Orbán Viktor miniszterelnököt is meghívta a Mazsihisz a német megszállás hetvenedik évfordulójára, március 19-ére meghirdetett megemlékezésre, amely a Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl téren lesz – adta hírül a Népszabadság.

A bökkenő csak az, hogy a kormányfő – Havasi … Tovább »

„Mindenható Isten, elismerjük mindenkori függőségünket Tőled, és könyörgünk áldásodért miránk, szüleinkre, tanárainkra és hazánkra. Ámen”  1959-től ez az egy mondatos fohász kavarta fel az amerikai közvéleményt.

„A rabbigyűlés megmozgatja az antiszemita szavazókat”

Tamás Pál szociológussal beszélget Várnai Pál

Izraelben ezentúl gyakorlatilag csak népszavazás megerősítésével lehet földet átadni

 Az izraeli parlament, a kneszet szerda esti döntése szerint egy jövendő békeegyezmény után gyakorlatilag csak akkor lehet átadni izraeli, kelet-jeruzsálemi területeket vagy a Golán-fennsíkot, … Tovább »

Az amerikai történészprofesszor a zsidóellenes nyelvhasználat eszmetörténetének feltárására tesz kísérletet. Azt állítja, hogy kontinuitás jellemzi az ókortól a középkoron át a huszadik századig ívelő előítéletes zsidó-metaforát. Bár a zsidó-metafora alkalmazása nem … Tovább »

Neológia – hungarikum
A hungarikum kifejezés hallatán mindannyiunkban fellobbannak a hazafias érzések. Jólesik hallani és magyar egyediségünket visszaigazolva látni abban, hogy a magyar tudomány, kultúra, gasztronómia valami egyedülállót alkot. Talán nem véletlen az a tendencia sem, … Tovább »

Adott egy meglehetősen abszurd alaphelyzet: valahol Lengyelországban, egy lepusztult iskola igazgatója levelet kap Izraelből, amelyben a levél írója, az iskola korábbi diákja, azt kéri, hogy küldjék el neki egy régi dolgozatát.

Az igazgató úgy érzi, itt a lehetőség arra, hogy megmentsék … Tovább »

Vázsonyi Vilmos (1868-1926), igazságügy-miniszter emlékezete

Nem adják át az április 16-i határidőre a zsidó szervezetek és történészek által is vitatott Sorsok Házát – ismerte el a Népszavának Fürjes Balázs, a projekt kormánybiztosa. Mindössze annyit ígért, hogy a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító intézmény “az emlékév során nagy biztonsággal elkészül”. A leendő emlékhely felelőse, Schmidt Mária nem adott választ a kiállítással kapcsolatos kérdéseinkre.

Michael Wolffsohn a Sorsok Háza nemzetközi tanácsadó testületének tagja, nyílt levélben éles hangnemben támadta Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét. Közleményét a Sorsok Háza Facebook oldalán tett közzé. Ezt és Heisler András válaszlevelét közöljük alább magyar és angol … Tovább »

Interjú Köves Slomóval.

Az EMIH vezető rabbija szerint sokan félreértik, hogy mi egy zsidó hitközség feladata. A bojkott kontextusát károsnak tartja, ugyanakkor ő sem szemléli kritikátlanul a német megszállás emlékművét vagy a Sorsok Házát.

A holokauszt-emlékévről elmondta, … Tovább »

Rubin Eszter Barhesz című regénye kétségtelenül ennivaló könyv. Egy huszonegyedik századi zsidó család mindennapjaiba enged betekintést. Van benne élet, halál, méz és keserű üröm, mert „Nevetés közben is fáj a szív”, ahogy Salamon király egyik ősi bölcsessége mondja.