Mire számíthatnak a zsidók Szász-Anhalt tartományban? 

A német zsidó szervezetek az Alternatíva Németországnak párt (AfD) Szász-Anhalt tartományban szeptember 6-án elért helyi parlamenti választási sikerét közvetlen fenyegetésnek tekintik.

„A szász-anhalt-i választási eredmény azt jelzi, hogy hazánkban a demokrácia statikája (sic) már nem működik – és bevallom: ez megrémiszt” – jelentette ki a német zsidó vezetők doyenje, Charlotte Knobloch, München és Felső-Bajorország Izraelita Vallási Közösségének elnöke, miután az Alternatíva Németországnak (AfD) 44,8 %-os eredményével történelmi áttörést ért el. Ami korábban elképzelhetetlennek tűnt a háború utáni Németországban, az most valósággá vált: egy olyan politikai párt aratott győzelmet, amelyet az ország belső elhárító titkosszolgálata, a Verfassungsschutz egy ideje bizonyítottan szélsőséges jobboldaliként tart nyilván. Knobloch annak ellenére rettent meg, hogy az AfD országos elnöksége rendszeresen zsidó- és Izrael-barátnak állítja be magát. Csakhogy ez a hozzáállás a saját rasszista és muszlimellenes programjuk legitimálását szolgálja, és nem egy őszintén pozitív kapcsolatot a zsidósággal. Alsóbb szintű vezetői rendszeresen bagatellizáljak a holokausztot, a tagság egy jelentős része pedig burkoltan vagy akár nyíltan antiszemita. Így aztán alig meglepő, hogy múlt csütörtökön egy járókelő firkálást talált a müncheni Angol Park egyik padján és egy szemétgyűjtőn. Az AfD szász-anhalti választási győzelmére utalva, gyilkossággal fenyegették meg Knoblochot.

A választási eredmény túlmutat a nem túl jelentős, kétmilliós keleti tartományon, amely a német GDP mindössze 1,85 %-át termeli ki. Egy általános politikai trendre utal. A 13 évvel ezelőtt alapított euroszkeptikus és rendszerkritikus párt az évek során folyamatosan jobbra tolódott, miközben egyre nagyobb befolyással bír a német politikában. Az utóbbi években szakadatlanul erősödött. A szövetségi parlamentben, a Bundestagban a második legerősebb párt, és immáron egy tartományi kormányalakítás közelébe került. Szeptember 20-án Mecklenburg-Előpomerániában is lesz tartományi választás. A prognózis ott jelenleg 38% körüli AfD-győzelmet vetít előre.  Ugyanaznap a tartományi jogú Berlinben is helyi voksolást tartanak, ahol szintén jelentős erősödésre tarthat számot az AfD.

Mit jelent mindez a német emlékezetpolitikára, a mindennapok biztonságára és zsidó intézményekre nézve?

A Holokauszt relativizálása és az oktatás befolyásolása

Zsidó közösségi vezetők szerint komoly aggodalomra ad okot az AfD egyes tisztségviselő által sürgetett történelempolitikai irányváltás. A zsidó közösségek és az emlékhelyeket fenntartó alapítványok attól tartanak, hogy egy AfD-vezette kormány vagy egy erős parlamenti befolyás megváltoztathatja a hivatalos emlékezetpolitikát, illetve korlátozhatja az emlékhelyek pénzügyi támogatását. Ulrich Siegmund, a párt listavezetője, aki Szász-Anhalt miniszterelnöki poszt várományosa, a Politico internetportának adott interjúja során azt a kérdést kapta, hogy szerinte a nemzetiszocializmus az emberiség legrosszabb korszaka volt-e? „Nem merem ezt megítélni, mert nem tudom feldolgozni az egész emberiség történetét, és természetesen tanulnom kell az emberiség által elkövetett összes bűncselekményből”, kezdte a némileg zavaros válaszát, majd hozzátette: „Az első tanulság, amit a történelemből levonok az, hogy nem akarok nyelvi rendőrséget. Ha azt mondom, hogy ezt mondhatod, azt pedig nem, mert 80 évvel ezelőtt így és így volt, akkor elkezdem felállítani a nyelvi rendőrséget.” Kifejtése pontosan illeszkedik türingiai párttársa, Björn Höcke elvárásához, aki már régóta „180 fokos fordulat”-ot követel a német emlékezetkultúrában, vagy Alexander Gauland pártalapító hírhedt parlamenti kijelentéséhez, miszerint a nácizmus csak egy jelentéktelen „madárszar” az ezeréves sikeres német történelem során.

Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke a szélsőséges jobboldali párt elsősége kapcsán hangot adott annak a félelmének, hogy radikálisan megváltozhat az iskolai politika. Ehhez tudni kell, hogy Németországban az oktatásügy nem szövetségi hatáskör, hanem a tartományok feladata. Ha a tanórák során a történelmi felelősség tudatosítását gyengítik, akkor Schuster szerint elvész az antiszemitizmus elleni küzdelem és a nyitott társadalom megőrzésének legfontosabb alapja. „Az a kár, amelyet az úgynevezett Alternatíva Németországnak okozna, ha hatalomra kerülne, hatalmas lenne” – fejtette ki a WELT című lapnak. Schuster aggodalma nem alaptalan. Hans-Thomas Tillschneider tartományi AfD-alelnök, aki a tartományi kulturális miniszteri poszt várományosának számít, egy alkalommal például azzal vádolta a Szász-Anhalti Politikai Oktatási Központot, hogy rendezvényein „állandó, lappangó önvád-mód”-ban foglalkozik a nácizmussal. Egy beszédében pedig lekicsinylően „emlékhely-holmik”-ról beszélt, és azokat a fiatalokat, akik mélyrehatón foglalkoznak a nemzetiszocialista múlttal, „náci zombik”-nak nevezte.

A zsidó közösségek veszélyeztetése

Mivel a zsidó közösségek az infrastruktúrájuk, biztonságuk, kulturális és vallási életük fenntartásához jelentős mértékben szorulnak állami és tartományi támogatásokra, az AfD által tervezett költségcsökkentések is bizonytalanságot keltenek. Az AfD vezető politikusai azzal fenyegetődznek, hogy drasztikusan leszállítják az olyan egyesületek, alapítványok és nem kormányzati szervezetek számára nyújtott támogatások összegét, amelyek véleményük szerint „nem teremtenek hozzáadott értéket” vagy politikailag nem kívánatos tevékenységet folytatnak. Ez súlyosan érintheti a vallások közötti találkozási lehetőségeket és a jobboldali szélsőségesség ellen küzdő tanácsadó központokat is. Ezen felül a zsidó intézmények épsége is komoly veszélybe kerülhet, ha megnyirbálják a juttatásokat, amiket biztonságtechnikára kénytelenek fordítani.  Mivel a rendfenntartás is tartományi hatáskör, az sem kizárt, hogy a zsidó infrastruktúra rendőrségi védelmét, amelyre nagy szükség van, szintén lefaragná egy AfD-vezette kormány. Zsidóellenes atrocitások ellen sem lépnének fel minden esetben határozottan, netán nem indítanának el nyomozást. Az AfD köreiben felbukkannak olyan elvárások, amelyek közvetlenül korlátozzák a zsidók szabad életvitelének az alapjait. A kábítás nélküli rituális vágás szigorú betiltását követelik, ami jelentősen megnehezítené a kóser húshoz való hozzáférést. Egyes tagok rendszeresen felvetik a rituális körülmetélés törvényi korlátozásának kérdését is.

 

Lesz tartományi AfD-kormány?

Mivel az AfD-nek nem sikerült abszolút többséget szereznie, így egyedül legfeljebb kisebbségi kormányzásba kezdhet. Annál is inkább, mivel egyik párt sem hajlandó velük koalícióra lépni. Egyedül a baloldali nacionalista, zsidó- és Izraelbarátnak aligha tekinthető Sahra Wagenknecht Szövetség  (BSW) lenne hajlandó velük bizonyos témák mentén kooperálni. Egy ötpárti koalíció (Német Kereszténydemokrata Unió, Német Szociáldemokrata Párt, Zöldek, a Balpárt /Linke/ és a BSW) elvileg igényt tarthatna a kormányzásra, de ennek a valószínűsége nagyon csekély, annál is inkább, mert a kereszténydemokraták nem hajlandóak a Linke-vel együttműködni. Amennyiben a kormányalakítás teljesen kudarcba fulladna, azaz nem sikerülne életképes koalíciót vagy kisebbségi kabinetet létrehozni, az új választások kiírásához is vezethet.