A dániai zsidók megmentésének 70. évfordulójára emlékeztek hétfőn a budapesti Holokauszt Emlékközpontban.

A Holt-tenger és a Vörös-tenger közti vízvezeték megépítéséről háromoldalú vízügyi megállapodást írnak alá Izrael, Jordánia és a Palesztin Hatóság képviselői hétfőn Washingtonban.

„Az irodalmi klub székhelye külön palota volt.”

Az Iránnal kapcsolatos diplomáciai sikerhez szükség van a katonai beavatkozás lehetőségére is, és mindkét félnek súlyos döntéseket kell meghoznia a palesztin-izraeli béke érdekében – mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az amerikai Saban Forum nevű konferenciára küldött … Tovább »

A meghirdetett két kategória 13 jelöltjére összesen 929 szavazat érkezett. A legtöbb voksot egyéni kategóriában Nagy János Ádám (az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen megkezdett könyvtár megújítási munkálatok hátterében álló vállalkozó), míg az innováció kategóriában a Kibuci Bucik – temetőfelújító tábor kapta.

Emlékezetközösség – A Szombat körkérdése

Francia igazságügyi szakértők szerint kizárt, hogy Jasszer Arafat volt palesztin elnököt megmérgezték – közölték kedden igazságügyi források.

Arafat 75 éves korában, 2004. november 11-én hunyt el egy Párizs melletti katonai kórházban. Özvegye engedélyével tavaly kihatolták … Tovább »

A középiskolai történelemtanításban alternatív oktatási módszert jelenthet a digitális történetmesélés, derült ki a „Mindenkinek van egy filmje” – Digitális történetmesélés: oktatás – önismeret – önkifejezés című tematikus rendezvényen, ahol bemutatták azokat az egy-két perces kisvideókat is, amelyeket középiskolás diákok készítettek a vészkorszakról. A Kossuth Klubban rendezett záróeseményen a projektet méltatta Gács Anna esztéta és Sándor Pál Kossuth-díjas filmrendező is.

Sakkrejtvényekkel tűzdelt ifjúsági kalandregényt írt Berg Judit József Attila-díjas író minden idők legjobb női sakkozója, Polgár Judit közreműködésével. Az Alma – A sötét birodalom című kötet már kapható a könyvesboltokban.

Az 1988-90-es rendszerváltás óta hol halkabban, hol hangosabban zajlanak a magyarországi viták a közelmúltról, a huszadik századról, két totalitárius rendszer örökségéről, a vészkorszakkal és a pártállammal kapcsolatos veszteségekről és a felelősségről.

Különös kérdéssel járt közben védence érdekében egy csütörtöki tárgyaláson Gaudi-Nagy Tamás. Az ügyvédi minőségében tevékenykedő jobbikos képviselő az eljáró bírónőt felszólította, hogy „az elfogulatlanság megállapítása érdekében” nyilatkozzon arról, hogy zsidó származású-e. Gaudi-Nagy azért tartotta fontosnak megismerni Rózsa Mária felmenőit, mert az ügyben egy másik, szerinte zsidó származású magyar – jobbikul: „zsidó ember” – is érintett.

A Pozsonyi úti hajléktalan, Sándor megható története kering a Facebookon.

A Tánáchban majdnem minden főszereplő hajléktalan vagy menekült.

A másfél milliárd forintos civil alap támogatásaira több mint ezer pályázat érkezett – számolt be L. Simon Lászlónak, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága fideszes elnökének kommunikációs vezetője.

A Stuxnet a hadtörténelem első igazi katonai célú számítógépes vírusa volt (mármint az első, ami nyilvánosságra került), amit Izrael és az USA titkosszolgálatai fejlesztettek közösen, és Irán ellen vetettek be. A vírus súlyos üzemzavarokat okozott Irán legfontosabb nukleáris létesítményében, a natanzi urándúsítóban, szakértők szerint összességében két évvel vetette vissza az ország atomprogramját, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Irán végül feladja a törekvéseit arra, hogy atomfegyvert állítson elő.

Avagy: mi az a biológiai végrendelet?

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajló irodalmi szeminárium-sorozat folytatódik. Az elkövetkező három félévben a szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése az irodalomban. 

Kövesi István – akit gyűjtőtársai „kóser Pistinek” neveztek – az újlipótvárosi Csanády utca 5. szám alatt lévő kóser húsbolt aranylelkű mészárosa volt. Úgy hírlett róla – legalább Anna Margit beszámolója szerint –, hogy a rászorulóknak némi pénzt is csomagolt a hús mellé… Kövesi és felesége híres volt saját készítésű savanyúságáról, melyből nyugatra is exportáltak. De a családtagokon és barátokon kívül alig tudta valaki, hogy mit rejt az üzlet fölötti lakásuk: egy heterogén összetételű gyűjteményt klasszikussá nemesedett modernekből, főművekkel, kevéssé hullámzó színvonallal (ami nem mondható el minden gyűjteményről!). Hogy mindezt miből? Nem is a húsból, hanem a csalamádéból…

A „szabadság ellenségei” – összefoglaló a Political Capital és a Szombat konferenciájáról

Újraértelmezett judaikák