A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a kommunista rendszer ügynökmúltjának teljes feltárását szorgalmazza, irattára pedig nyitva áll a kutatók előtt – mondta szerdán Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke a Hitvallók és ügynökök című, a katolikus egyház ügynökmúltjával foglalkozó film bemutatása kapcsán.

Hogyan lesz az egykori viccből kordokumentum, és a galád feljelentés hogyan alakul át kacagtató írássá, arról árulkodik két cikk az e havi folyóirattermésből. A múltat végképp szétröhögni persze így sem lehet, de a korfestőnek szánt szövegek egyszerre „tanítanak és szórakoztatnak”.
 

Tatárszentgyörgyön agyonlőttek két cigányt, egy ötéves kisfiú is sörétet kapott, hátulról. Esélye sem volt a menekülésre. Ehhez hasonló eset már többször is előfordult, az elkövetők szándéka akkor is egyértelmű volt, kilétük pedig bizonytalan.

Februárban tűzte ismét műsorára a Magyar Állami Operaház a Mahagonny városának felemelkedése és bukása című Brecht–Weill-darabot. Lássuk, ki is a mű zeneszerzője, Kurt Weill!
 

„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
 

Százötven éve, 1859. március 2-án született az ukrajnai Perejaszlavban Sólem Aléhem jiddis író, akinek Tóbiás, a tejesember című munkájából készült a világhírű Hegedűs a háztetőn című musical. Salom Rabinovitz néven született, a héder (zsidó egyházi elemi iskola) után orosz gimnáziumban tanult és ekkoriban jelentek meg első cikkei is. 1880 és 1883 között Lubniban rabbiként működött.

Az egyetemesség jegyében helyet kap a programban az izraeli és budapesti zsidó kántorok, valamint a Budapest Klezmer Band különlegesnek ígérkező koncertje is. 

Február 15-én kezdődött az idén 24. alkalommal megrendezett Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásár, amelyen több mint egy évtizedes szünet után ismét pavilonnal képviseltette magát Magyarország, a magyar könyvkiadás. 

Simon Judit nagyváradi újságíróval Kőrössi P. József beszélgetKezdjük a családoddal.Apám családja, a Simonok, a vallás felszabadítás után jöttek Erdélybe Ausztriából, egy részük a Székelyföldön kötött ki, és katolizált. Édesapám, Simon György színész volt, a bátyja … Tovább »

“Gyermekkoromban mindegyre azt hallottam a szószékről apám hangján, hogy a fogságból való szabadítás eseménye, a Vörös tenger, majd a megáradt Jordán folyó csodálatos „átlépése” tette és teszi az embert teremtés-formájúvá, és hogy identitásának legfőbb eleme a szabadság.” 

Eszti G. Chaim 1963-ban született Jaffában, szülei 1948-ban alijáztak Magyarországról. A tel-avivi egyetem színház szakán végzett, de táncolni is tanult; színészként különböző színházakban játszott, köztük az igen elismert tel-avivi Kameri Színházban, többek között Hanoch … Tovább »

A Gólem Színház
kimondottan a KINO-ba álmodta meg következő darabját, A trükköt. Népszerű
izraeli szerző, zsidó színházat játszó fiatal csapat, Bánki Gergő és Schmied
Zoltán a színpadon február 18-án, este fél nyolctól.

“A kolozsvári színházban a 27. vagy 28. évemet töltöm. Mi, hogy is mondjam, ezt biológiailag teljesítjük. Ha küzdeni akarnánk ellene, akkor sem lehetne mit tenni. Itt van Erdélyben a színház, magyarul játszunk, a repertoár pedig az egyetemes színházi, és nem csak a színházi kultúrát közvetíti.”

 
2008 tavaszi erdélyi kirándulásunk középpontjában a Kolozsvári Állami Magyar Színház állt. Három előadását láttuk: más kor, más-más szerzők darabjait, ám az előadások szemléleti rokonsága egymással összefüggésbe hozta a műveket, s a színház karakteréről világos képet adva, összefüggő és felkavaró élményt jelentett.

Látogatás a Weisz Api a jazzlegendának is emléket állító a világon egyedülálló gyűjteménnyel rendelkező Dobmúzeumba. Kármán Sándor magángyűjteménye 1900-tól egészen napjainkig mutatja be a jazz és a klasszikus zene ütőhangszereinek fejlődését. 

Élesebb versenyben kell helyt állniuk, több bukást kell feldolgozniuk, nyitottabbá, rugalmasabbá kell válniuk a mostani fiataloknak, mint a korábbi generációknak. Ebben segítené őket a most elkészült, 15 évre szóló Nemzeti Ifjúsági Stratégia.

Zsúfolásig megtelt szombaton a párizsi Odéon Színház nézőtere arra a közönségtalálkozóra, amelyen Kertész Imre magyar és Boris Pahor szlovén író arról beszélt, hogyan lett irodalmi munkásságuk központi kérdése a haláltáborokban megélt “történelmi tapasztalat”.

Kafka temetéséről jövet a gyászolók döbbenten észlelték, hogy az óváros tornyának órája megállt (Max Brod). Megpattant benne egy rugó. Jelképesen is, miképpen a valóságban, Kafka műve fölött megállt az idő. Jóslatait ugyan lefordították a diktatúrák fenyegetésére (Fritz Stern), ám ez az aktualizálás hatásos volt esetleg, de korántsem tartós. 

Karnagy, zeneszerző, „kocsmazongorista”, önéletrajzi és népszerű életrajzi regények írója, igazi 20. századi reneszánsz ember. A közelmúltban emlékeztek meg születésének centenáriumáról.

A Zeneművészeti Főiskola mellett (egyházi karnagyi szakon) Láng a Képzőművészeti … Tovább »

78 éves korában, hosszú rákbetegség után elhunyt Harold Pinter Nobel-díjas drámaíró, rendező – jelentette be csütörtökön a családja Londonban. Pinter a II. világháborút követő drámaíró nemzedék egyik nemzetközileg is legismertebb képviselője. Az irodalmi Nobel-díjat 2005-ben ítélték oda neki.