Az 1695-ben megjelent Amsz­terdami Haggádához egy ki­hajtható térkép is tartozik, amely az Egyiptomból való kivonulást, a sivatagi vándorlás útvo­nalát és Izrael országát ábrázolja. Még­sem ez a legrégebbi nyomtatott héber térkép, hanem amelyiket 1560 körül nyomtattak ki Mantuában.1 … Tovább »

1996 tavaszán az ELTE kulturális antropológus hallgatói közül néhányan a kelet-euró­pai zsidó kultúrával foglalkozó ta­nárunk, Rékai Miklós vezetésével lét­rehoztunk egy olyan kutatóműhelyt, amelyben a zsidó kultúra közös tanul­mányozását a zsidó élet mélyebb megértését … Tovább »

Az alábbiakban a jiddis nyelvről szóló összeállításunk első részét vehetik kézbe olvasóink. Az összeállítás elkészítésére az alábbiakban olvasható vita inspirált bennünket, mely a Forward 1996. augusztus 16-i számában jelent meg. Ebben a két vitázó fél a jiddis nyelv virágzásának … Tovább »

Filmről, színházról, olvasmányaimról

Sokunk dilemmája: szóljunk-e, mikor és hogyan a magyar közéletben hol lappangó, hol fellobbanó, statisztikailag nyilván nem meghatározó mértékű, de tagadhatatlanul létező antiszemitizmus­ról? Valahányszor belém hasít, felzaklat a szélsőjobbról … Tovább »

1996 januárjában folyóiratunk, a Szombat társszervezője volt A magyar­ zsidó irodalom létformái című konfe­renciának. Az esemény záró estjén, ta­lán a sikeresnek mondható két nap hangulatától is befolyásolva, egy gólemkészítő keramikus, egy művészet- történész és egy … Tovább »

Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból?

Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjá­nak kialakulása előtt, amikor át- és felér­tékelődik minden speciális … Tovább »

A második évezred végére kü­lönleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a szemé­lyiség kultúrában megjelenő, az egyén­nek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »

 A legtöbb kilében mindenki csak a markát tartja

Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor (Sz. … Tovább »

Reagálás a Szombat 1997/2. számában Törvényszegés pályázat után címmel megjelent írásra

Az egész cikkre, úgy ahogy van az a régi vicc illik, mely szerint Moszkvában Mercedeseket osz­togatnak, de aztán kiderül, hogy nem Moszkvában, hanem Kijevben, nem Mercedeseket, hanem Moszkvicsokat … Tovább »

Örülnöm kellene, hiszen végre komoly és fontos problé­mákról alakult ki vita, olya­nokról, amelyeknek életsza­ga van. Ami örömömnek némileg gátat szab, az az a fajta rekapituláció, amely­ben a szerző részesíti Írásomat.

Ungvári cikkének több hibája is van. Az egyik az, … Tovább »

Egymást sértő sértett felek, 1997. január

 Ifjú barátom (ismerjük egymást zsi­dó körökből, ahogy mondani szokták) hangulatfestő cikkindításával s kitűnő – mert szembesítő – mottóválasztá­sával egyetértek. Az engem minősítő­-elítélő sorokkal ha megvárja a követ­kező … Tovább »

Egyéni kárpótlás Magyarországon

Meglehet, úgy tanítják majd a hu­szonegyedik század iskoláiban – hiszen számos okból szükség lesz erről sok szót ejteni, hogy a történelem leg­hosszabb kárpótlási huzavonája Magyarországon zajlott le. Kezdete 1972- re nyúlik vissza: akkor kaptak … Tovább »

Törvényszegés után pályázat?

A magyarországi zsidóság háború utáni legnagyobb beruházásáról van szó. Az állam az Abonyi utcai egykori hitközségi gimnázium negyvenöt évvel ezelőtt el­vett épületéért egymilliárd-hatszázhatmillió forint kártérítést ad, abból első … Tovább »

Háború és/vagy béke

Januári számunkban egy orto­dox, egy konzervatív és egy re­formzsidó szerző írásával próbál­tuk a három irányzat vallási ál­láspontját illusztrálni – elsősor­ban a hagyományhoz való viszo­nyukkal kapcsolatban. Az aláb­biakban politikai küzdelmeikről … Tovább »

Akédat Jichak

Bacher Vilmos, a Biblia és a rabbinikus Biblia-magyarázat tudósa, akinek ma emlékezünk meg a 83. Jahrzeit-jéről, halálának 83. évfordulójáról, a rabbinikus irodalom kutatásának egyik ágában tökéleteset alkotott. Részletekbe menően feldolgozta az i. sz. I-V. századi … Tovább »

László Károly műgyűjteménye

László Károly Bázelben élő világhírű me­cénás és műgyűjtő nemrég Magyarorszá­gon is bemutatta óriási gyűjteményét, annak egy jelentőségében nagy, szám­ban mégis csak kis részét, a több mint tizenötezer tárgyból körülbelül ezret. … Tovább »

Regényrészlet

És ment Mózes vissza a palotához, ahol az őrállók durva röhejjel fogadták. És Mózes kérdezte, min mulatnak olyan jól? És az őrök hahotáztak, és ujjal mutogattak rá, és egymást hátba verdesték jóked­vükben. És végül mondták Mózesnek, rajta nevetnek, hogy … Tovább »

I.

Elvész a közösség, elvesznek a morális tájékozódás sarok­pontjai, a személyes jelentőség tudata – e bajok a szekuláris társadalom fő gondjai közé tartoznak. A modernitás mélyre­ható változásokat idézett elő, az emberi élet végességét, tö­rékenységét, halandóságát … Tovább »

LONDON: Ezer Weizmann látogatása Izrael Állam elnöke februárban hivatalos látogatást tesz Angliában. Izrael legmaga­sabb közjogi méltósága és a királyi család között ez lesz az első hiva­talos találkozás, bár 11. Erzsébet férje, Fülöp herceg 1994-ben fel­kereste az államfőt. … Tovább »

zsidó modernizáció, polgárosodás, világiasodás párhuzamosan haladt a keresztényekével. Kettő­zött erőt adott neki, hogy a zsidóknak ki kellett jönniük mind a keresztény, mind a zsidó falak mö­gül, Ortodox nézőpontból, vagy a környezet barátságtalan te­kintetével nézve – … Tovább »