“Nagyszabású túrisztikai rendezvény” – interjú Vadas Verával, a fesztivál szervezőjével
„Nagyszabású turisztikai rendezvény”
Interjú Vadas Verával, a Hitközség Zsidó Idegenforgalmi és Információs Központja vezetőjével a Nyári Zsidó Fesztivál szervezőjével
Vadas Verával a Nemzetközi Klezmer Fesztivál szünetében, a Budapesti Kongresszusi Központban beszélgettünk.
-
Érdekes és sikeres volt a fesztivál. Mit szóltál hozzá, hogy mégsem volt telt ház? A Dudu Fischer-koncerten vajon nem a borsos árak szegték a közönség kedvét?
Nem az árak miatt nem volt telt ház, hanem azért, mert Magyarországon még nem olyan ismert Dudu Fischer, mint a nagyvilágban. Nagyon kevesen tudtak róla, hogy ő az a világsztár, aki a Broadway-n is fellép. Biztos vagyok benne, hogy legközelebb, amikor az emberek már tudni fognak róla, tele lesz a zsinagóga.
– Egyébként elkeltek előre a jegyek?
-
A jegyek jó része elkelt előre, főleg az utazási irodákban. A jegyárakat elsősorban az befolyásolta, hogy mi ezt a fesztivált elsősorban külföldieknek szerveztük, a magyaroknak a Síp utcában volt jegyárusítás, fél áron, ezt reklámoztuk is.
És mi a helyet a mozijegyekkel? Úgy tudom, a jegyirodákban 1000 forintért lehet kapni, míg az Örökmozgóban az ott szokásos 350 forint a filmbelépő ára. Viszont erről csak a megrögzött Örökmozgóba járók tudhatnak. így aztán nem csoda, hogy a vetítések egy része félig üres ház előtt ment.
-
Nem, tele volt a mozi!
-
Bocsánat, amikor én voltam, azaz csütörtökön, vasárnap, illetve szerdán a délutáni és a kora esti előadásokon, egyáltalán nem volt telt ház. Az első napi vetítésen megkérdeztem a jegyszedő hölgyet, hogy sok 1000 forintos belépőt látott-e már, s azt válaszolta, még egyetlenegyet sem.
Este tele volt a mozi, amikor pedig nem, akkor ez nem az ár miatt történt, hanem mert nem volt elég pénzünk talán a propagandára.
-
A pénzhiány miatt nem volt propaganda?
-
Persze! Mi az államtól, a Turisztikai Célalaptól, a fővárostól és a Nemzeti Kulturális Alaptól kaptunk támogatást, és ez a pénzmennyiség arra volt elég, hogy a produkciókat tervezzük meg, de a reklámra nem futotta. Biztosan tudod, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztiválé sokszorosa ennek a büdzsének…
-
Mennyi pénz állt a szervezők rendelkezésére?
-
30 millió forint.
-
És ebből már nem maradt a propagandára…
Maradt, de csak kevés. Mert ahhoz, hogy az ember egy posztert kitegyen a falra, több százezer forint kell.
-
Ide, a Kongresszusi Központba is elkeltek a jegyek előre? Látom, hogy a földszint tele van, és fent az emeleten, ahol én ülök, csak kevés üres hely maradt.
-
Igen.
-
Mekkora a stábotok?
-
Másfél ember szervezte az egészet. Tavaly novemberben a Budapesti Zsidó Hitközség életre hívta a Zsidó Idegenforgalmi és Kulturális Központot, ami áll az én személyemből és egy fél titkárnőből. Szerencsére igen sokan besegítettek lelkesedésből, hozták a szakértelmüket és a kapcsolataikat.
-
Terveztek újabb fesztiválokat is?
Nagyon szeretnénk, hogy ha évről évre rendezendő hagyománnyá válna a fesztivál. Azt tudni kell, hogy a turizmusban csak azt lehet eladni, amit már előre 1-2 évvel meghirdetünk. A jövő évi fesztiválnak gyakorlatilag már most az utazási irodák rendelkezésére kell állnia ahhoz, hogy az irodák szervezett csoportokat hozzanak ide. Ebből a szempontból kis késésben vagyunk, de a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak is tíz év kellett ahhoz, hogy utolérje önmagát…
-
Ezek szerint tehát a Nyári Zsidó Fesztivál nem a Zsidó Kultúra Napja helyébe lépett, hanem inkább valami nagyszabású turisztikai rendezvény szeretne lenni?
Igen, mi ezt úgy is hirdettük meg, mint hézagpótló eseményt a Tavaszi és az Őszi Fesztivál között. Hidat akarunk képezni, és kifejezetten turisztikai jellegű fesztivált szervezni. Szeretnénk, ha ebben az időszakban Magyarország találkozóhellyé válna a külföldiek számára. Ez a magyar állam számára devizabevételt eredményez, számunkra pedig lehetővé teszi a zsidó kultúra bemutatását a nagyvilágnak, és természetesen a belföldieknek is.
-
A jegyvásárlóknak körülbelül hány százaléka külföldi?
-
Negyven százalék, az eddigi tapasztalataink szerint.
A „maradék~ kedvéért nem lehetne legközelebb lejjebb vinni a jegyárakat? Sokakat kizárt ez az árszint a jelenlétből. És éppen azokat, akik szívesen járnak hasonló programokra. Talán nem véletlen, hogy az utcai rendezvényeken kívül kevés ismerőst láttam.
-
Éppen a magas árakat szerettük volna kompenzálni a Síp utcában kapható, félárú jegyekkel. Mást nem tehettünk, a kettős árrendszert nem engedik meg a hazai törvények. Egy német számára azonban komolytalan lett volna a 30 márka alatti jegyár.
-
Ki tudhatott a kedvezményes jegyekről?
-
Mindenki, aki olvassa az Új Életet, vagy hallgatja a Juventus Rádiót.
-
Együtt marad a szervező „csapat” a jövőben is?
-
Együtt maradunk, de az idei fesztivál sikerétől is függ, hogyan tovább. Amikor először történik valami új dolog, fontos a jó oldalát is nézni. És a hibákból levonjuk a tanulságot…
Címkék:1998-10