Interjú Ámosz Oz jeruzsálemi íróval fanatikus rabbikról és a kétséges pacifizmusról

Ámosz Ozt „Izrael lelkiismeretének” nevezik. Orosz cionisták gyermeke, eredeti családi neve Klausner. Jeruzsálem egyik külvárosában született, és tizenöt éves korában kibucba ment. A ma 56 … Tovább »

Nádas Péter Emlékiratok könyvének zsidó olvasata

Az ismert amerikai irodalomtörténész és kritikus: Robert Alter egy nemrég megjelent esszéjében1 három különböző tí­pusú zsidó irodalmi kifejezésmódot mutat be, háromféle zsi­dó hangot emel ki: a bábeli, a kafkai és … Tovább »

Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról

Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:

Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »

Egyenlőség, 1896. február 4.

A keresztény felebaráti szeretet

Ösmeretes Schlauch bíborosnak az a beszéde, melyet a budapesti poliklinika jubileumának alkalmából mondott és amelyben a keresztény felebaráti szeretet részére reklamálta ezt a huma­nitárius intézményt. Hogy kik … Tovább »

New York

1995. októberi számunkban hosszabb interjú jelent meg dr. Israel Selával, a Joint magyarországi igazgatójával, a szervezet itteni működéséről és a jövő kilátásairól. Ugyanabban lapunkban közöltük azt is, hogy a beszélgetés kiegészí­téséül szerettünk volna hasonló … Tovább »

Interjú Dawid Warszawski íróval a lengyel zsidóság helyzetéről

Az elmúlt 45 évhez képest hogyan változott meg a len­gyel zsidóság helyzete a rendszerváltást követően?

A változás olyan hatalmas, hogy nem is tudom, mivel kezdjem. Az egyik oldalról rendkívül kevesen vagyunk…

Ez … Tovább »

A bratislavai hitközséget nem jelzi tábla, az idegen akkor is könnyen elsétál a Kecske utcai, alacsony ház előtt, ha észreveszi a kaputelefon apró obec, kuchyna és klub feliratait. A konyhá­hoz le kell menni a volt óvoda udvará­ra. Az ebédlő ajtaját fél tizenkettőkor nyitják ki, … Tovább »

A magyar-zsidókat már csak egy nagyarányú orosz-zsidó bete­lepülés mentheti meg, fogal­maztam ironikus szlogenné néhány éve egy barátom abszurdnak tű­nő felvetését a közeljövő közép-európai zsidó migrációjáról, de inkább csak nyál­csorgatva hüledeztem, mint reális jövő­képnek … Tovább »

Napló

Egy sűrű hét Budapesten

Londonból újabban kora regge­li repülőjárat indul Budapest­re. Sajnos fél ötkor kell kelni, hogy elérje az ember. Fél hat­kor előáll a taxi (pakisztáni sofőrrel, mert a szokott taxisunk, Mister Gold vallási okokból nem vállal szombati fu­vart), … Tovább »

Hangokat, szövegeket, grafikonokat, mozgóképeket és animációt kombináló multimédia-magazinnal próbálja közelebb hozni Izraelt a világ zsidóságához a Jerusalem Multimedia Productions (JEMM) cég.

Amint azt Meir Fachler, a JEMM helyettes elnöke kifejtette, a zsidóság szolgá­latába … Tovább »

Egy kislány áll a tükör előtt. Se­lyem pongyolába bújik, lassan igazgatja magán az anyagra festett paradicsommadara­kat. Kirúzsozza a száját, brossal tűzi össze mellén a dekoltázst. Ő Domján Kati, tizenhárom éves iskolás lány. 1952-t írunk. Anyja néhány hónapja halt meg, értelmiségi … Tovább »

Magyar Zsidó Szemle, 1895

A zsidók a büntető statisztikában

A németek az antiszemitizmust is nem­zeti jellemvonásuknak megfelelően tudo­mányosan és alaposan űzik… Éne pedig legmegfelelőbb a büntető statisztika. Egy kis ügyességgel itt az adatokat úgy lehet csoportosítani, … Tovább »

Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berli­ni zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létre­hozását, melyekben Talmudot vagy ha­sonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)

Közösség

Azt, amit a bibliai teremtés-mítosz úgy fejez ki, hogy kezdetben csak egyetlen ember volt, tehát az individuáció előtti állapotként, a valóságban csak a közösség realizálhatja.

A bibliai „Ádám” tehát az emberi kö­zösség ideája. A biblicizmus alapkövetelménye … Tovább »

USA: 250 EZER FEKETE BŐRŰ ZSIDÓ Döntő többségük leszármazottjai azoknak az egykori rabszol­gáknak, akik zsidó gazdáik vallását vették fel; kisebb észük vegyes házasságból született vagy maguk tértek be. Na­gyon sokan élnek közülük Harlemben, New York fekete városrészében, … Tovább »

Tisztelt Főszerkesztő Úr; kedves Gábor!

Sajnálom, hogy meglepetten és zava­rodva olvastad a Raus-hassónó-i cikke­met az Új Életben, mindenesetre nagy öröm számomra, hogy ilyen alaposan áttanulmányoztad. Valójában leírtam a hitközségi választásokkal kapcsolatban a mondandómat, … Tovább »

(Röhrig Géza: Hamvasztó­könyv. Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, 1995, 100 oldal, 320 Ft)

Lehet-e még érvényesen beszél­ni a vészkorszakról? Lehet-e újat, új módon mondani, ahogy – mert irodalomról szó­lunk – ezt minden valódi műalkotástól elvárjuk. Szükséges-e újra … Tovább »

A szín egy antiquarium, a színpad hátterében könyvállványok, esetleg metszetek és képek. Balra eladópult mögötte szék, a sa­rokban egy fogas. A másik oldalon kis asztal, mellette néhány szék. A bal oldalon a nézőtér felé nyíló ajtó, fölötte felirat: „Stem­mer Ödön … Tovább »

A Yahalom Zsidó Szabadegyetem a zsidó önismeret tisztázása érdekében az aláb­bi körkérdést intézte a zsidó közélet szá­mos reprezentánsához azzal, hogy a vá­laszokat az Országos Rabbiképző Intézet 1995/96. évi évkönyvében megjelenteti: „Minthogy jelenleg, a XXI. század … Tovább »

Essünk túl a kínos megállapítá­son: számottevő jiddis és orosz nyelvű zsidó irodalom addig volt, amíg a 18. század végén az orosz birodalomhoz került zsidók lakta nyugati régiók – a hírhedt „letelepedési övezet” – lakosságát hivatalosan el­nyomták, törvényekkel szabályozott … Tovább »