A zsidó közösség hagyományaihoz híven, idén A decemberi ünnepi időszakban nagyszabású közös adománygyűjtést szervez – Mert segíteni kell, Mert segíteni jó!

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

Ma már nem nagyon tartják számon, de Kellér Dezső, a magyar kabaré feledhetetlen alakja, a nótaszerző és „a konferanszié” ifjabb korában néha-néha a költészettel is megpróbálkozott. Voltak egészen „komoly” versei, melyekben az élet nagy kérdéseit boncolgatta, ám legtöbbször pesti életképeket örökített meg – röviden, szellemesen, hibátlan ritmusban, s ha magáról beszélt, legtöbbször finom öniróniával.

Teun Voeten hadifotós és kulturális antropológus csaknem egy évtizedig élt a merénylők származási helyén, a Brüsszel melletti Molenbeekben. A Politico című lapban jelent meg az EU fővárosában működő terrorista-keltetőről szóló írása, melyet rövidítve közlünk. A Hetek cikke.

A holokauszt utáni magyar történelemben a zsidóság mintha tabu lenne. Az volt a Rákosi-rendszerben, aztán a Kádár-rendszerben, de erről a témáról a rendszerváltás után is alig esett szó. Talán azt gondolják sokan, hogy az ’56-os forradalmat gyalázná meg, ha bizonyos negatív eseményekről is beszélnénk, mások esetleg a zsidók és a kommunista hatalom viszonyának boncolgatásától tartanak. A tabusítás okairól és hatásáról beszélgettünk Standeisky Éva történésszel, akinek Demokrácia negyvenötben címmel jelent meg nemrég könyve arról a történelmi pillanatról, amikor az egész folyamat más irányt vehetett volna.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője újságírói kérdésre azt mondta, magánemberként beszélt Szentgotthárd fideszes polgármestere, amikor azt mondta, hogy a párizsi terrormerényletek mögött a zsidó állam is állhat.

 Ahogy azt korábban megírtuk, Huszár Gábor, Szentgotthárd … Tovább »

Tudományos konferencia 2015. december 7-én a Goldmark teremben (1075 Budapest, Wesselényi u. 7.)

Rejtő Jenő kiadatlan kisregénye (1941 k.) most három változatban jelenik meg az idén 110 éve született író munkásságáról szóló, Az ellopott tragédia című emlékkötetben. Szerkesztő Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus.

Megújult a debreceni Kápolnás utcai zsinagóga: a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HURO) keretében felújított templomot szombat este avatták fel.

Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) elnöke elmondta: a vallási turizmus erősítésére … Tovább »

Arthur Schnitzler „A Bernhardi-ügy” c. drámáját Ascher Tamás rendezésében mutatták be az Örkény Színházban. A rendezővel Váradi Júlia beszélgetett.

Jeruzsálembe látogat csütörtökön II. Tavadrosz, az egyiptomi kopt ortodox egyház pátriárkája, ahol Jeruzsálem és a Közel-Kelet metropolitájának, Ábrahám érseknek a temetési imáját fogja vezetni. Egyiptomi kopt pápa 1967 óta nem járt Jeruzsálemben.

A szerdán elhunyt érsek … Tovább »

Az Egyesült Arab Emírségek fővárosában nyíló követséget hivatalosan a megújuló energiák kérdéskörével foglalkozó ENSZ-ügynökséghez (IRENA) rendelik.

A Háárec című izraeli újság pénteki számának értesülése szerint évekig tartó tárgyalások előzték meg az új … Tovább »

A környezetvédelem és fenntartható fejlődés miniszteri posztjára Sergio Bergman parlamenti képviselőt és rabbit nevezte ki a jobbközép irányzathoz tartozó Mauricio Macri, az új argentin államfő, aki november 23-án aratott választási győzelmet. 

MAZSIHISZ közlemény

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége visszautasítja mindazon vádakat, amelyeket a Népszabadság 2015. november 23-ai számában megjelent „ Eladták a nagyapjuk sírhelyét, nagy botrány lett belőle” című írás tartalmaz, különösen Oberlander Baruch … Tovább »

Ezzel a címmel tartotta meg hagyományos őszi szakmai tanácskozását a Vajdasági Helytörténeti Egyesület szombaton Topolya Község Múzeumában, ahol számos új információval gazdagodhattak a résztvevők. A program Tomik Nimród, a Helytörténeti Egyesület elnöke és Gazsó Hargita, a múzeum megbízott igazgatója köszöntőszavaival kezdődött, amit az Élettől életig a holokauszton című kötet bemutatója követett.

Hogyan tudott egy cionista házaspár Eichmann közvetlen elődjének, egy nácinak segíteni Németországban? Arnon Goldfinger, izraeli rendező 2011-es alkotása, a Lakás az emlékezés és az elhallgatott történetek filmje.

XIX. Izraeli Filmhét Magyarországon 2015. december 3. és 9. között a Puskin Moziban.

Hónapok óta éles vitában állnak a zsidó szervezetek, hogy melyikük felügyelje a kormányzati támogatásból induló, egymilliárd forintos temető-felújítási programot. A napokban kipattant nyíregyházi botrány tovább növelte a feszültséget: egy Amerikában élő ortodox család szerint eladták nagyapjuk, a neves Wieder rabbi sírhelyét, ezért a szenátushoz fordultak.