Hazánkban immáron tizennyolcadik alkalommal ünnepelhetjük a Hanukát nyilvánosan.

A zsido.com számolt be róla, hogy egy amerikai, zsidó származású archezoológiával foglalkozó kutató megdöbbentő választ adott egy 13 éves zsidó kislány segítségkérésére.

Az ünnepre készülve Amerika ismét gyászol, noha a gyász lassan rutinszerű: 2015-ben eddig 352 lövöldözés volt az Egyesült Államokban. A legvalószínűbb, hogy a mostani elkövető, Syed Rizwan Farook magányos merénylő volt. De valóban hithű muszlim volt? Honnan jön a történetbe a szaúdi szál? Minden, amit most tudni lehet.

A múlt heti EU-Törökország-csúcstalálkozót értékelve Orbán Viktor azt mondta: az európai nagyhatalmak azért akartak megállapodni Ankarával, mert a törököket akarják rávenni arra, hogy védjék meg az érdekeiket és Európát. A kormányfő ma reggeli rádiós interjújában sem felejtette el megemlíteni Soros Györgyöt: Azt is mondta, hogy “Soros Györgyék, az általuk fenntartott alapítványok és azok aktivistái, az eurobürokraták tekintélyes része Brüsszelben”, balliberális európai vezetők azt gondolják, a nemzetek rossz dolgok. Magyarország szerint viszont “nemzetek nélkül nincs Európa” – fogalmazott.
Magyarország szerint ez hibás logika. Magyarország támogatja a megállapodást Törökországgal, de annak az az előfeltétele, hogy Európa saját erejéből is képes legyen megvédeni a határait, “nem koldulhatunk biztonságot” – fejtette ki. Megjegyezte ugyanakkor, nem látta volna bölcs dolognak, ha Magyarország megvétózza az EU-Törökország-megállapodást az európai nagyhatalmakkal szemben.

Kanada kormányával és egyes ottani szervezetekkel – különösen a magyar gyökerű zsidó közösségekkel – tárgyalt a kulturális együttműködés elmélyítéséről az elmúlt hat napban öt városban Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

A zsidó közösség hagyományaihoz híven, idén A decemberi ünnepi időszakban nagyszabású közös adománygyűjtést szervez – Mert segíteni kell, Mert segíteni jó!

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

Ma már nem nagyon tartják számon, de Kellér Dezső, a magyar kabaré feledhetetlen alakja, a nótaszerző és „a konferanszié” ifjabb korában néha-néha a költészettel is megpróbálkozott. Voltak egészen „komoly” versei, melyekben az élet nagy kérdéseit boncolgatta, ám legtöbbször pesti életképeket örökített meg – röviden, szellemesen, hibátlan ritmusban, s ha magáról beszélt, legtöbbször finom öniróniával.

Teun Voeten hadifotós és kulturális antropológus csaknem egy évtizedig élt a merénylők származási helyén, a Brüsszel melletti Molenbeekben. A Politico című lapban jelent meg az EU fővárosában működő terrorista-keltetőről szóló írása, melyet rövidítve közlünk. A Hetek cikke.

A holokauszt utáni magyar történelemben a zsidóság mintha tabu lenne. Az volt a Rákosi-rendszerben, aztán a Kádár-rendszerben, de erről a témáról a rendszerváltás után is alig esett szó. Talán azt gondolják sokan, hogy az ’56-os forradalmat gyalázná meg, ha bizonyos negatív eseményekről is beszélnénk, mások esetleg a zsidók és a kommunista hatalom viszonyának boncolgatásától tartanak. A tabusítás okairól és hatásáról beszélgettünk Standeisky Éva történésszel, akinek Demokrácia negyvenötben címmel jelent meg nemrég könyve arról a történelmi pillanatról, amikor az egész folyamat más irányt vehetett volna.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője újságírói kérdésre azt mondta, magánemberként beszélt Szentgotthárd fideszes polgármestere, amikor azt mondta, hogy a párizsi terrormerényletek mögött a zsidó állam is állhat.

 Ahogy azt korábban megírtuk, Huszár Gábor, Szentgotthárd … Tovább »

Tudományos konferencia 2015. december 7-én a Goldmark teremben (1075 Budapest, Wesselényi u. 7.)

Rejtő Jenő kiadatlan kisregénye (1941 k.) most három változatban jelenik meg az idén 110 éve született író munkásságáról szóló, Az ellopott tragédia című emlékkötetben. Szerkesztő Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus.

Megújult a debreceni Kápolnás utcai zsinagóga: a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HURO) keretében felújított templomot szombat este avatták fel.

Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) elnöke elmondta: a vallási turizmus erősítésére … Tovább »

Arthur Schnitzler „A Bernhardi-ügy” c. drámáját Ascher Tamás rendezésében mutatták be az Örkény Színházban. A rendezővel Váradi Júlia beszélgetett.

Jeruzsálembe látogat csütörtökön II. Tavadrosz, az egyiptomi kopt ortodox egyház pátriárkája, ahol Jeruzsálem és a Közel-Kelet metropolitájának, Ábrahám érseknek a temetési imáját fogja vezetni. Egyiptomi kopt pápa 1967 óta nem járt Jeruzsálemben.

A szerdán elhunyt érsek … Tovább »

Az Egyesült Arab Emírségek fővárosában nyíló követséget hivatalosan a megújuló energiák kérdéskörével foglalkozó ENSZ-ügynökséghez (IRENA) rendelik.

A Háárec című izraeli újság pénteki számának értesülése szerint évekig tartó tárgyalások előzték meg az új … Tovább »

A környezetvédelem és fenntartható fejlődés miniszteri posztjára Sergio Bergman parlamenti képviselőt és rabbit nevezte ki a jobbközép irányzathoz tartozó Mauricio Macri, az új argentin államfő, aki november 23-án aratott választási győzelmet.