Összesen 113 találat (1 - 20) : Dr. Bács Pál.
Nem jól kezdődött az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar zsidóság számára, pedig ők voltak az első és egyetlen magyarországi kisebbségi népcsoport, mely szervezetten kiállt a nemzet szabadságharca mellett.
A honi izraeliták belügyeit kezelő országos választmány … Tovább »
Mindezidáig ez az 1923-as az egyetlen fellelt fénykép Hay Pálról, aki felvirágoztatta a szegedi úszó- és vízilabdasportot a kezdetek kezdetén. A semmiből tűnt fel és lett ragyogó versenyző, játékos, edzőként pedig megelőzte korát. Ferenc öccséből is bajnokot nevelt, aztán mindkettőjüket … Tovább »
2025. szeptember 25-én Szolnok Megyei Jogú Város, a Tiszaparti sétány nevét Dr. Heves Kornél sétányra változtatta – adta hírül a facebookon Hámor Éva családterapeuta, az egykori főrabbi dédunokája. Az utcanév átnevezés Prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnökének kezdeményezésére … Tovább »
Az endrődi zsidók
A pékműhely a falu közepében állt, nem lehetett az utat eltéveszteni. Hoffmann Ferenc pékmester hajnalban már sütötte a kenyeret, kora reggel jöttek is érte a falusiak, a többségük római katolikus volt. Állítólag akkor még tizenkétezer lakos élt a faluban, … Tovább »
Petícióban tiltakozik a Sziget Fesztivál szervezőinél a Kneecap tervezett fellépése miatt másfélszáz művész és zenész, köztük Nemes Jeles László Oscar-díjas rendező és filmjének sztárja, Röhrig Géza, illetve a teljesség igénye nélkül Szalóki Ági, Farkasházi Réka, … Tovább »
Az első beköltözött zsidók egyike erdei gubaccsal kereskedett.
Dr. Balázs Edit a Szombathelyi Tanárképző Főiskolának és jogutódjainak (ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ) volt oktatója, két évtizede az OR-ZSE tanára. A holokauszt tanításának elméleti és gyakorlati … Tovább »
Kardos G. György Avraham Bogatir hét napja című nagyszerű regénye 1968 decemberében jelent meg – egy évvel a Hatnapos Háború és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítása után. A könyv óriási hatást váltott ki a Kádár-kori értelmiségi nyilvánosságban és … Tovább »
” Egy külön fejezetben kifejtem, hogy Wallenberg kiváltására milyen erőfeszítések történtek, illetve nem történtek, milyen kétes ajánlatot adott Svédország a Szovjetuniónak.”
Raoul Wallenberg Magyarországon mintegy 20 ezer zsidót mentett meg a szinte biztos haláltól. 1963. … Tovább »
„Szerzőink szinte mindegyike magasan képzett, a saját területén sikeres ember, ma már többnyire nyugdíjasok.” A kötet összeállítója és közreműködője Tiszafüreden, egyszerű, vallásos zsidó családban nevelkedett. Itt volt 37 évig könyvtáros, ebből kilenc évig igazgató. … Tovább »
Történész és holokausztkutató. A Szegedi Tudományegyetemen végzett 2002-ben történelem és politikaelmélet szakokon. Helytörténeti kutatóként 2002 óta több magyarországi múzeum, illetve kutatócsoport projektjeiben vett részt, kiadványok összeállításánál és kiállítások szervezésénél. … Tovább »
Pécs szerb megszállása történetének megírása történészt próbáló feladat. Ennek alapvető oka a forráshiány, illetve a forráscsoportok töredezettsége. A történtek összefüggő, logikus rendben való leírását nehezíti, hogy az események több színtéren és több szinten zajlottak, … Tovább »
“Akarom, hogy halottaim túléljenek” – írta egy helyütt.
A jóbarát, Tamás Gáspár Miklós így írt róla: „Szilágyi Júlia, mi tagadás, hetvenéves, bár épp olyan óriásiakat kacag, s épp olyan apró és törékeny, csupa szem, mint amikor – negyven esztendővel ezelőtt, még … Tovább »
2025. február 5-én, 93 éves korában elhunyt Kun György gépésztechnikus, az auschwitzi ikerkísérletek utolsó magyar túlélője, akitől családja, barátai az Óbudai zsidó temetőben búcsúztak el. Testvérével, bár nem voltak ikrek, mégis közéjük kerültek 1944-ben Auschwitz-Birkenauban. … Tovább »
Scheiber Sándor beszéde a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán
„Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár – hasonló alkalommal – Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »
Egy különlegesen gyönyörű könyvtárgy: remeklő szegedi szerzői és szerkesztői kollektíva A művész kitárt ajtaja címmel állított össze csodálatos könyvet Tardos-Taussig Ármin (1874-1936) mérnök és képzőművész életéről, széles kapcsolati hálójáról és vendégkönyveiről.
A város által felajánlott Szentháromság utcai telken kezdték meg a 3 tanteremre és a szolgalakásokra tervezett iskola építését, mely 1877-re készült el. Az 1879. évben már öt osztály indult 136 tanulóval és 3 tanítóval.
Mohácson a 19. század óta éltek zsidók, számuk … Tovább »
A Vidor család
Vidorék nem voltak rokonaink, de a két család sok szálon kapcsolódott egymáshoz, és dr. Vidor Györgyöt, a család egyetlen túlélőjét élete végéig barátomnak tudhattam. Miután mindketten túlélték a munkaszolgálatot dr. Vidor György lett Fried Iván családtagunk … Tovább »
I. rész
A Fischerek kiterjedt családja bonyhádi, neológ zsidó volt. Szegény, ronggyal-tollal- ócskavassal házalók, vásározó kereskedők, fuvarosok, földművesek, gyári cipészek.
A nők a háztartás és gyermeknevelés mellett fodrászok, paróka gondozók, manikűrösök, lámpaernyő … Tovább »
Beszélgetés dr. Harsányi Lászlóval
Mit jelent az, hogy Harsányi László társadalomkutató, és mit, hogy kultúrtörténész?
Ezek a sajtó illetve jómagam által kitalált fogalmak. Végzettségem szerint nem történész, hanem közgazdász vagyok. Nem lett volna szerencsés, hogy … Tovább »