Az 1970-es szegedi Mózes-előadás történetéhez

A XIX. század folyamán Szabadkán rohamosan emelkedett a zsidók száma. Erre a korszakra esik a város urbanizációja és a lakosság számának általános növekedése:

Év     Összlakosság  Zsidók azáma  %

1805 21 537            67                    0.31
1820 32 … Tovább »

Herzl sikeresen megalkotta a nyilvánosságnak szánt arcképét. Kétségtelen, hogy míg bizonyos vonásokat szándékosan kiemelt, másokat homályban hagyott, sőt teljesen elrejtett. Ez valamennyire megmagyarázhatja, hogy noha felnőtt életének döntő eseményei megismerhetők, de a Magyarországról és Budapestről tett meglehetősen gyakori megjegyzései felett sokáig elsiklottak, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták azokat. Bizonyos kérdéseket azonban fel kell tennünk. 

A bori munkaszolgálatos Radnóti Miklós abdai kivégzésének körülményei nemcsak a közvéleményt és az irodalomtudományt, de a Belügyminisztériumot is foglalkoztatták.
 

PORUBSZKY ISTVÁN, vagy közismertebb nevén „Potyka bácsi” magyar szabadságharcos volt 12 napon át az 1956-os forradalom idején… fél évszázaddal később élt hívei azt is hozzátették, hogy a „kispesti nemzeti ellenállás vezéralakja”.

Avivát eredetileg Editnek nevezték el szülei a múlt század húszas éveinek elején Marosvásárhelyen. De háromévesen új haza keresésére indult, mert Trianon után nagyanyja elhatározta, hogy családostul kivándorol Palesztinába. Pénzzé tették mindenüket, eladták a fűszer-nagykereskedést, majd szép lassan megtanulták, hogyan lehet valakinek kisebb vagyona a Szentföldön. Nagyobbal kell jönni, a többi már megy magától. Rengeteg kopár homokdűnét vettek Tel-Avivtól északra, ott, ahol ma Izrael egyik legelőkelőbb városkája, Herzlia van. 

Nehéz úgy írni a Gecy c. színdarab szeptember 27-i bemutatójától, hogy közben az írás ne csússzon át félig-meddig egy undorító antiszemita hecckampány majd támadás krónikájába. Ezt azonban mindenképpen szeretném elkerülni, már csak a darab és az előadás, az alkotók és a közönség iránti méltányosságból is. 

I. B. Singer: Szerelmes történet
Egy poligámista regénye

Évtizedek óta a hazai alternatív zenei élet emblematikus figurája. Zenekarairól (URH, Kontroll Csoport, Sziámi) alighanem azok is hallottak már, akiknek egészen más a zenei ízlésük. A közvélemény elsősorban vele kapcsolta össze az időközben Közép-Európa legnagyobb fesztiváljává fejlődött Sziget elindítását. Sokoldalú személyiség.
 
 

Szombat összeállítás Egy újságcikken felindulva, a sokak idegeit borzoló nevű és küllemű “Gój Motorosok” tüntetést szerveztek a Népszava szerkesztősége elé. A Népszava szerkesztősége a nyilvánossághoz fordult, hogy ellendemonstrációt szervezzenek a lap védelmében. Megoszlanak … Tovább »

Forrás: Népszava 2007. október 13. Nyomban a felszabadulás után a 200/1945. M.E. számú rendeletben, annak 10. §-ában a Magyar Állam vállalta, hogy “Budapest székesfővárosnak a polgári közigazgatásba való bevonásától számított harminc napon belül rendezi a kormány a zsidó vagyonok … Tovább »

Helyes irányba terelve
Egy titkosrendőri akció dokumentumai

Az elmúlt négy év során Kovács András szociológus, történész és munkatársai szisztematikus kutatá­sokat folytattak a pártállami intéz­mények levéltáraiban, amelyek célja a „zsidó ügyek”-ben keletkezett do­kumentumok … Tovább »

PEREMICZKY SZILVIA
A jó zsidó és a rossz izraeli

„Szégyellem, és mindebben egy új fasizmus, egy új nácizmus születését látom. Egy még gonoszabb és visszataszítóbb fasizmusét és náciz­musét, mert képmutató módon a jók, a haladók, a kommunisták, a pacifisták, a katolikusok, … Tovább »

Bárdos Pál
Emlékkönyv
(részletek)

Traiskirchen

Az ezerkilencszázhetvenes évek ele­jén kisgyerekkori önéletrajz formájá­ban készültem megírni a deportálá­sunk történetét. Beszéltem a tervemről anyámmal, segítségét kértem. Hatvan­éves kora után egészsége megroppant, … Tovább »

Rónai András
Csillag a bocskain*

Rónai András 1932-ben született Budapesten. Tízéves korában lépett először a világot jelentő deszkákra, Lakner bácsi gyermekszínházában. 15 évesen játszotta el a Valahol Európában c. világhírű magyar film Ficsúrját.
1949 óta Izraelben … Tovább »

1926-ban, hetvenedik születésnapja kapcsán Sigmund Freud – jellemző iró­niával – a következőt írta Marie Bona­parténak, barátjának és tanítványának:

„A bécsi zsidó társaságok és a Jeruzsálemi Egyetem (melynek igazgatósági tagja vagyok) – egyszóval maga a zsidó­ság … Tovább »

Esztertáska

Az első WlZO-bálon jártak az Esztertáska kiküldött tudósítói, és azon mele­gében beszámolunk olvasóinknak, hogy az adománygyűjtő társasági meg­mozduláson ki. mit és miért… Nőnapi kerekasztal-beszélgetésünk főbb gondolatait is felidézzük, reméljük, a résztvevőknek … Tovább »

Olvasóink írják

Tisztelt Szerkesztőség!
Legutóbbi számukban a kárpótlás egyes kérdéseivel foglalkoztak. Ezek közül, való­színű félreértésen, vagy a téma nem isme­retén alapul, hogy a harminc ezer forintos kárpótlás a Horn-kormány intézkedésén alapult. Az az Alkotmánybírósági … Tovább »

Síp utcai csaták
Bzsh- és Mazsihisz-közgyűlés

Erős felütéssel kezdődött a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), november 21-én megtartott közgyűlése. Olti Ferenc elöljárósági tag napirend előtt elmondott beszédének lényege ugyanis ez volt:

Zoltainak mennie kell.

A testület … Tovább »

Dési János
Jeruzsálemi zarándoklat
Dédapám a Szentföldön

Dr. Adler Illés rabbi, korának egyik legünnepeltebb hitszónoka (mindig ma­gyarul prédikált), a héber irodalom kitűnő ismerője, több jeles tudományos érteke­zés és cikk szerzője, négy gyermek édes­apja 1905 első … Tovább »