„Sztálin azt mondta a svéd követnek, hogy Wallenberget a nyilasok ölték meg”

” Egy külön fejezetben kifejtem, hogy Wallenberg kiváltására milyen erőfeszítések történtek, illetve nem történtek, milyen kétes ajánlatot adott Svédország a Szovjetuniónak.”

Raoul Wallenberg Magyarországon mintegy 20 ezer zsidót mentett meg a szinte biztos haláltól. 1963. november 26-án a Jad Vasém Wallenberget a Világ Igazának ismerte el. Az Egyesült Államok Kongresszusától tiszteletbeli amerikai állampolgárságot is kapott. Legendás munkásságának elismeréseként világszerte számos emlékművet állítottak; intézmények, utcák viselik a nevét; történetét filmek, könyvek és cikkek dokumentálják.

George Sessler Svédországban élő író és fotóművész mintegy 15 évig tartó kutatásai alapján most egy új könyvet írt:

„Raoul Wallenberg Kálváriája” címmel..

Könyvét most a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület szervezésében mutatja be.

A könyvbemutató időpontja: 2025. május 6. 17 óra. A könyvrészleteket fordította, és a szerzővel beszélget Garam Katalin.

Helyszín: RAM, Rockmúzeum. 1133 Budapest, Kárpát utca 23.

Akivel beszélgetek:

Georg Sessler.

Kérlek, mutasd be önmagad.

1943-ban Budapesten születtem, zsidó családban. Nős vagyok, három gyermekem és négy unokám van. Apám folyamatosan munkaszolgálatos volt a háború alatt, szerencsére az országon belül. Anyámnak sikerült svéd Schutzpass okmányt szerezni, és még egy vatikáni védlevelet is. Végül szerencsésen túléltük a Soát. A forradalom után 1956-ban, 13 éves koromban hagytam el Magyarországot a családunkkal és Svédországban találtunk új otthonra. A Képzőművészeti Főiskolán, a Konstfackban tanultam grafikai művészetet, továbbá a stockholmi egyetemen művészettörténész diplomát is szereztem. A képzőművészet mellett fotózást is tanultam. Utóbbi lett a fő hivatásom. Több mint 40 évet dolgoztam fotósként. A Svéd Fotóművészek Szövetségének voltam az elnöke sok évig, és mint ilyen, kultúrpolitikával is foglalkoztam. Büszkén mondom, hogy sikerült megalapítanom, létrehoznom Svédországban a felsőfokú fotóoktatást a Göteborgi egyetemen. Amit viszont sajnálok, hogy elképzelésem egy svéd fotómúzeumról nem tudott megvalósulni. Aztán elkezdtem egy könyvet írni a családunkról, a túlélésünkről.

• Ekkor kezdtél zsidó történeti kutatásba?

Éppen befejeztem a könyvemet, amikor a svéd külügyminisztérium felkért egy történész-doktori disszertáció szakmai bírálatára. Utazzak Magyarországra és kutassak ott, mivel ez a disszertáció Raoul Wallenberggel foglalkozott, és mind Wallenberget, mind Svédország akkori budapesti nagykövetségét nagyon negatív fényben mutatta be. A szakirodalmi hivatkozások nagy része pedig magyar vonatkozású volt.

• Láttam egy festményedet. Festő is vagy?

Ezt már idős korban, az utóbbi években kezdtem. Grafikus is vagyok, de ezen a területen nem dolgoztam. Csináltam néhány újságot az évek folyamán, Továbbá van egy kész forgatókönyvem a Doni katasztrófáról, ahol 5 rokonom tűnt el.

–      Sok évig a Swedish Authors’ Fund igazgatóságának is tagja voltál.

Igen. Ez a szövetség ösztöndíjakat juttat svéd írók könyveinek fotó- és képzőművészeti illusztrátorai részére.

• Illusztrátor is vagy?

Illusztráltam mintegy 30 könyvet, írtam illetve társszerzője voltam eddig 15 könyvnek. De, mint mondtam a fő területem a fotózás. Volt már vagy harminc kiállításom, szerte az egész világban.

• Kiemelnél valamit a könyveid közül?

A ’80-as évek közepén kezdtem interjúvolni édesapámat, anyámat és munkaszolgálatosokat. 2006-ban jelent meg ”Élek, bár megszülettem: zsidó család Budapesten 1941–1956”című önéletrajzi könyvem a legnagyobb svéd kiadónál, a Bonniers-nél. A könyv a mi kis zsidó családunkról szól, amelyik a fasizmus és a kommunizmus alatt a túlélésért küzdött. A könyv címlapján lévő kép a családunkról készült Budapesten. A kisebbik gyerek én vagyok, a hét éves bátyám pedig már viseli a sárga csillagot.

• Beszéljünk a legújabb könyvedről, melynek címe: „Raoul Wallenberg kálváriája”. Miért írtad, hiszen nagyon sok mű – talán több száz is – született már róla?

Azért, mert a kutatásaim során találtam egészen új dolgokat róla.

• Hol kutattad Wallenberg életét?

Több, mint tizenöt éve Budapesten, a Magyar Országos Levéltárban kezdtem. Ezután folytattam a svéd levéltárban, a svéd külügyminisztériumban, New Yorkban, Washingtonban, Tel Avivban, Padovában és Szegeden is. Szegeden ismertem meg egy, a Wallenberg kutatás szempontjából is fontos könyvet, a címe: Csendőrtiszt a Markóban. Ferenczy László csendőr alezredes a népbíróság előtt. Molnár Judit egyetemi docens, történész, a korszak és a holokauszt kutatója írta.” Kutattam természetesen a Magyar Zsidó Levéltárban is.

• Olvasom, hogy Wallenberg könyvedhez tanácsadód volt Jan Lundvik, közölt tényadataidat pedig Klas Åmark lektorálta. Róluk mit kell tudnunk?

Jan Lundvik diplomata a Wallenberggel foglalkozó svéd-orosz munkacsoport tagja is volt, egyben az európai politikával és a külügyminisztériummal kapcsolatos ismereteim forrása. Klas Åmark pedig a Stockholmi Egyetem emeritus professzora.

• Mi volt ez a svéd-orosz munkacsoport?

A Wallenberg család kezdeményezte Gorbacsov után. Kutattak és kiadtak egy több száz oldalas munkaanyagot. Az oroszok beengedték a svéd kutatókat, persze nem fedtek fel minden dokumentumot, később aztán az egész kutatás meg is állt.

• Említetted, hogy új tényeket találtál Wallenberggel kapcsolatban. Mondanál néhányat ezek közül?

Ilyen például Wallenberg kapcsolata Ferenczy László csendőr alezredessel.

Kevéssé ismert, hogy Wallenberg és Lauer Kálmán kidolgoztak egy titkos kódot, amivel leveleztek egymással. Ezt a levelezést ignorálva a 2000-es években egyesek azt állítják Wallenbergről Svédországban, hogy diplomáciai státusza és humanitárius tevékenysége csak üzleti tevékenységére volt fedezet, és a svéd pénzügyi szektor érdeke volt, hogy Wallenberget Budapestre helyezzék. Persze ennél durvább vádak is elhangzottak, hogy aranyat csempészett, hogy el akarta lopni a zsidók pénzét. Könyvemben több ilyen alantas vádat is tényszerűen cáfolok.

Munkám új megvilágításba helyezi Raoul Wallenberg elfogását és a svéd kormánynak az eltűnt diplomatával kapcsolatos kétes lépéseit is.

• Álljunk meg egy pillanatra. Ki volt Lauer Kálmán?

A magyar zsidó Lauer Kálmán Svédországban svéd társával egy kereskedelmi vállalatot alapított. 1942-től ő alkalmazta Raoul Wallenberget. Élelmiszerüzletekkel foglalkoztak, a háború alatt a közép-európai vöröskeresztes intézményeknek is szállítottak élelmiszert. 1944-ben az Egyesült Államok kérte, hogy a svéd kormány járjon közben Magyarországon a zsidóság védelmében. Tanácsot kértek ez ügyben dr. Lauertől, aki jól ismerte a magyar viszonyokat. Lauer Wallenberget ajánlotta. A dolog előzménye, hogy Lauer rokonai 1942-43-ban eltűntek Kecskemétről. Wallenberg felajánlotta Lauernek, hogy elmegy Magyarországra felkutatni őket. 1944. július 9-én Wallenberg már diplomataként érkezett Budapestre, mint a svéd királyság követségi titkára. Ekkorra azonban a vidéki gettókba zárt zsidókat már deportálták.

• Sok embert mentett meg Wallenberg svéd védlevele. Erről találtál valamit újat?

Összesen 4500 védlevél kiadására kapott engedélyt, de ennél sokkal többet adtak ki végül. Találtam egy dokumentumot a védleveleket készítő, Antikva pesti nyomdától, melyet a háború után küldtek Svédországba. A megrendelő a svéd nagykövetség volt. A számla szerint a megrendelés 3000 védlevélről szól. Wallenberg mintegy háromszáz fős irodát alakított ki, akik neki dolgoztak. A munkatársai szervezését Per Anger svéd nagykövetségi attasé, Wallenberg közvetlen munkatársa kezdte el. Szálasi hatalomátvétele után Wallenberg a svéd “védett házak” státuszt Pesten több mint harminc épületre terjesztette ki és ezekbe hamarosan 15 000 lakó költözött.

• Wallenberg a nyilas hatalom egyes embereivel is kialakított kapcsolatot?

Igen. Szalai Pál a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője volt, aki több estben is segítette Wallenberg embermentő munkáját és ő volt, aki megakadályozta a budapesti gettó felrobbantását. Szalai 2008-ban – posztumusz megkapta a Jad Vasém Világ Igaza kitüntetését.

–  Wallenberg 1945 januárjában a szovjet parancsnokságra indult. További sorsát történészek kutatják, vitatják.

A témával könyvem több fejezete is foglalkozik. Írok a korabeli Kossuth rádió hamis híreiről. Láttam dokumentumokat, ezek alapján sokat foglalkozom Söderblom akkori moszkvai svéd követtel, aki találkozott Sztálinnal és átvette tőle a szovjet propaganda állítását, miszerint Wallenberget a nyilasok ölték meg, és nem is volt a Szovjetunióban. Egy külön fejezetben kifejtem, hogy Wallenberg kiváltására milyen erőfeszítések történtek, illetve nem történtek, milyen kétes ajánlatot adott Svédország a Szovjetuniónak. Írok Szmolcov szovjet börtönorvos jelentéséről, melyben Wallenberg halálát közli 1947-ben.

• Milyen terjedelmű a könyved?

A könyv 245 oldalas, beleértve a fényképeket, dokumentumokat és mellékleteket is. 644 forrást jelöltem meg a munkámhoz. Az előszó megírására felkértem Klein György itt élő magyar zsidó professzort, sejtbiológust, aki a Nobel díj Bizottság tagja is volt. El is vállalta, de sajnos időközben meghalt, úgyhogy végül magam írtam meg.

• Wallenbergről oly sokan és sokat írtak pro és kontra. Kutatásaid során találtál valami negatívumot a tevékenységében?

Amikor megkaptam a kutatási felkérést a svéd külügyminisztériumtól, egy angol történész megkérdezte: Te, aki magyar zsidó vagy és a családod a megmenekülését köszönheti Wallenbergnek, megírod majd a teljes igazságot róla? Azt válaszoltam, hogy megírom. Az igazság pedig, hogy Wallenberg életében, munkájában én nem találtam semmi, de semmi elítélendőt, kétséges dolgot. Meggyőződésem, hogy jobb embert, mint Wallenberg nem tudott volna találni Svédország a magyar zsidóság megmentéséhez.

• Szerinted hogyan tudott Wallenberg ilyen hatékonyan segíteni a háború, a náci és nyilas terror, a fékevesztett öldöklés közepette?

Ez nagy kérdés számomra is. Ha az SS meg akarta volna ölni, biztos megtették volna. Valahogy hagyták őt tevékenykedni, persze nem segítették. Például megígérték, hogy 450 zsidót kiengednek Svédországba, be is kérték a papírjaikat, svéd menleveleiket, aztán persze nem engedték el őket. Csak találgatni tudom az engedékenységük okát: talán már nem érezték magukat elég erősnek, talán már egyesek már a háború elvesztésére és az utána következő időszakra gondoltak. Mindenesetre a II. világháború e végső szakaszában többen, több szervezet is mentett embereket Magyarországon. Közülük Raoul Wallenberg a magyar holokauszt embermentőinek egyik legkiemelkedőbb alakja.