Összesen 103 találat (1 - 20) : Berta József.
Szeged számtalan zsidó emlékkel és kiemelkedő személyiséggel büszkélkedhet. Talán mindenki számára ismerősen cseng a Pick vagy Kotányi név, de vannak olyan kevésbé ismert alakok, akik így vagy úgy, de jelentős tevékenységet fejtettek ki városunkban. Tanulmányunkban dr. várhelyi … Tovább »
Ha a Hatvany családra gondolunk, akkor elsősorban a nagy irodalmi mecénások, báró Hatvany Lajos és unokatestvére, báró Hatvany Bertalan jut az eszünkbe. A család egyik leszármazottja, Hatvany Helga azonban most olyan családi monográfiát írt, amelyben „irodalmi emlékművet” állított … Tovább »
A művészet mint a megküzdés és túlélés eszköze Szép Ernő Emberszag című művében
„Magam siralomházba képzelem,
Fejem két gyertya közt, várom biztos halálom,
S gondolkozom, mi az a végtelen.”
Részlet Szép Ernő Szonett című verséből (1912)
Bevezetés
Dolgozatomban … Tovább »
Szalai Miklós véleménycikkének a címe egy implicit és egy explicit állítást is tartalmaz. Implicit módon azt, hogy a magyar zsidóság válságban van, explicit módon pedig azt, hogy ez teológiai jellegű. Gondolatmenetemmel az előbbi ellen implicit, az utóbbi ellen explicit formában érvelek.
Szalai … Tovább »
Szőke András számításai szerint a sírkövek megközelítőleg 90%-a hiányzik. Ezek, feltételezések szerint a dörögdi házak falaiban nyertek új funkciót.
A Veszprém megyei Taliándörögd, vagy miként a helybeliek gyakorta nevezik, Dörögd napjainkban egy megközelítőleg 750 … Tovább »
Marczali Henrik (Marcali, 1856 – Budapest, 1940) magyar történetíró, egyetemi tanár, a professzionális történetkutatás, történetírás és történészképzés megalapítója zsidó vallású magyar állampolgár volt, amelybe Heinrich Morgenstern néven 1856. április 3-án Marcali rabbijának … Tovább »
1913. július 9-én született Scheiber Sándor, az Országos Rabbiképző Intézet egykori igazgatója. Ebből az alkalomból vizsgálja meg Biró Tamás a néprajz és a bibliatudomány viszonyát Scheiber Sándor munkásságában, és általában, a Rabbiképző elmúlt 145 éve során.
A néprajztudománynak … Tovább »
Egy emlékem Magyar Bálint akkori oktatási miniszterhez kötődik. Irodájában, a bejárati ajtóval szemben lógott egy festmény, amely ükapját, a nemesi származású Szemere Bertalan miniszterelnököt ábrázolta. A kép alsó sarkába egy fotó volt betűzve, rajta Bálint édesanyja sárga … Tovább »
Cseri László fotóesszéje a Kozma utcai temetőről.
Nézegetem Cseri László képeit, és miként Móra Ferenc emlékezetében Prága régi zsidó temetője, úgy hozták elő képkölteményei az én emlékemből is az ő szép leírását, mintha itt is járt volna. Őt idézem: „Mohás … Tovább »
Hiányos fejezetek a vajdasági zsidóság irodalmából
Jelen cikkünk ízelítőt ad a Vajdaság területén született és alkotó zsidó származású írók, költők életművéből. A válogatás önkényes, hiszen jóval nagyobb számban voltak jelen napilapok szerkesztőségében, almanachok … Tovább »
Hogyan ért véget a holokauszt? A történelemtankönyvekben – és talán a köztudatban is – a felszabadítással, hazatéréssel. A történész azonban tovább kíséri a túlélőket az útjukon, hiszen a holokauszt olyan megrázkódtatást jelentett, amely sok szempontból kihatott a további … Tovább »
A női tóraolvasás kapcsán ismét fellángolt a vita arról, hogy mi is a neológia. Az alábbiakban Biró Tamás, az OR-ZSE tudományos rektorhelyettese néhány gondolattal és idézettel járul hozzá a vitához.
Korunk egyik központi kérdése a nők szerepének újragondolása a zsidóságon … Tovább »
Bonyhádon április 24-én, vasárnap, hivatalos holokauszt megemlékezés keretében botlatókövek elhelyezésére került sor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezésére. Bonyhád alpolgármestere, Szabó Tibor hangsúlyozta: „a deportálás során Bonyhád teljes lakosságának … Tovább »
Zsidó utónévadás Magyarországon
Ha hitelt adnánk az Üstökös e 1882. decemberi karikatúrájának és sok korabeli hasonlónak, azt hihetnénk, hogy a 19. század utolsó harmadában Rákóczy Jakabok és Hunyadi Iczigek flangáltak a pesti flaszteren, azon tanakodva, vajon a Széchenyi-szobor … Tovább »
Egy évvel ezelőtt, a szukkot ünnepét megelőző napon hunyt el Oláh János, az OR-ZSE egykori rektorhelyettese. Posztumusz megjelent könyvéről, az Új zsidó Plutarkhoszról írt recenzióval emlékezik rá utódja a rektorhelyettesi pozícióban, Biró Tamás.
Párhuzamos Plutarkhoszok
„Összefoglalta … Tovább »
Ha valaki az 1900-as években a Lipótvárosról beszélt vagy írt, beszélgetőtársa vagy olvasója a kontextusból automatikusan kiértette, vajon az illető a főváros V. kerületére gondolt, vagy a fővárosi zsidó nagypolgárságra, amelynek e kerületnév évtizedek óta metaforájává vált.
A költészet napján olvashatják interjúnkat Zoltán Gábor íróval, a Szép versek 1944 – Abszurd antológia szerkesztőjével.
Szép versek 1944: ezzel a címmel jelent meg Zoltán Gábor új kötete. A 2016-os, nagy visszhangot keltő Orgia és a 2018-as Szomszéd után ismét a vészkorszakot … Tovább »
Avagy zsidó öngyűlölet Tiszaeszlár idején
Talán nem a legjobb gondolat azzal kezdeni egy cikket, hogy tárgya marginális jelenség. A zsidó öngyűlölet kapcsán társadalomtörténeti szempontból elsősorban mégis ezt hangsúlyoznám. Ha valóban az ebbe a kategóriába sorolható … Tovább »
Tanácsköztársaság, 1919 – A “zsidóuralom” legendája.
Részlet a szerző Rosszfiúk világforradalma – Az 1919-es magyar Tanácsköztársaság története című könyvéből, mely a Jaffa Kiadónál jelent meg:
A harsány „konjunktúrakommunistává” lett Bokányi nem volt zsidó, … Tovább »
„A világ népei a Világ népeinek igazai miatt léteznek.”
A vecsési Halmy Deutsch család története után nyomoztam, és így kerültek a kezembe azok az iratok, amelyek a negyedik zsidótörvényhez kapcsolódnak, és képet adnak a család teljes kirablásáról. A Halmy család nagy … Tovább »