Összesen 364 találat (1 - 20) : Arató János.
Jó évet zárt 2024-ben az EMIH-közeli cég többségi tulajdonában álló várpalotai alumíniumfinomító, az Inotal Zrt.
A 24.hu a friss cégadatokból kiemeli, hogy a vállalkozás 2024-ben 41 milliárd forintos árbevétel mellett 1,86 milliárdos adózott eredményt ért el. (Tavaly hasonló … Tovább »
Az 1949-ben megalakult Német Szövetségi Köztársaság a Harmadik Birodalom jogutódjaként egy sor múltlezáró intézkedést léptetett életbe. A bonni hatóságok a náci felelősök számonkérése mellett az üldözöttek megsegítését is elsőrangú feladatként kezelték.
NSZK törvények … Tovább »
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
Egy valamelyest is gondolkodó ember nem kerülheti meg a kihívást, amit Kövér László két minapi megnyilvánulása jelent.
Az országgyűlés elnöke, az ország harmadik közjogi méltósága gyűlölködő, ellenségkereső, egyértelmű antiszemita utalásokkal átszőtt beszédet tartott … Tovább »
Az alábbiakban kollégája, Dési János által írt nekrológot olvashatják, mely a MUOSZ honlapján jelent meg.
Hanuka és karácsony, magyar és francia – több kultúra vonzásában élt. Ugyanakkor szakmailag már elég régen alig-alig létezett. Ugyanis a modern világ sajtója kevéssé … Tovább »
A hanuka a zsidóságnak nem a legnagyobb, hanem a nem zsidók által legnagyobbnak hitt ünnepe; a zsidóság régen nem hanukai gyertyákat, hanem mécseseket gyújtott, mert nagyon keveseknek volt pénze kóser méhviaszgyertyára; a budapesti Zsidó Múzeumban őrzött hanukai gyertyatartók jelentős … Tovább »
Amszterdam és Los Angeles kétszeres kardcsapatbajnokát tündöklő tehetséggel áldotta meg a sors, minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja, a nála mindössze hat évvel fiatalabb csapattárs, Gerevich Aladár ezt mondta róla: „Petschauer mindenkinél jobb volt!”
Az 1928-as amszterdami … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »
A népszerű televíziós riportert, műsorvezetőt nagy tömeg búcsúztatta ma a Kozma utcai zsidó temetőben. Dr. Verő Tamás főrabbi beszédét közöljük az alábbiakban.
„Or hadas al Cion tair, venizkeh kulanu meheira l’oro”.
„Ragyogtass új fényt Cionra, és legyünk hamarosan … Tovább »
Scheiber Sándor temetési beszéde az agyonlőtt Freud Lajos és fia, Gábor ravatalánál (1955)
Az ötvenes évek nem vagy alig létező magyar zsidó nyilvánossága figyelmétől távol 1955. január 26-án furcsa temetés játszódott le Budapest központi zsidó temetőjében. Scheiber … Tovább »
A norvégiai Stavangerben élő Wellisch Tehel Judit nevét az idősebbek jól ismerhetik, mert a nyolcvanas-kilencvenes években számos kiállítása volt Magyarországon is, többek között budapesti Vízivárosi Galériában, a Vasarely Múzeumban és a Szombathelyi Képtárban. Magyar-angol nyelvű … Tovább »
A Benda Ivánnal készített életútinterjú második részét közöljük. Az első rész itt olvasható.
A beszélgetésünk elején már megkérdezem, mikor és hogyan kezdődött a fotóművészeti karriered. Kérlek, mesélj erről!
Az ember életében vannak döntő pillanatok. Abban … Tovább »
A magyarországi holokauszt 80 éves évfordulóján olyan magyar filmekből vetítenek válogatást a Budapesti Klasszikus Film Maratonon, amelyek emlékezésre invitálnak.
A játék- és dokumentumfilmekből álló program az áldozatok és túlélők történetei … Tovább »
100 éve nyert ezüst és bronzérmet a párizsi olimpián a Holokauszt későbbi áldozata, Garay János
Száz év után újra Párizsban gyűltek össze a világ legjobb sportolói és a kétszeres olimpiai címvédő Dél-Korea nyerte a férfi kardozók csapatversenyét, miután a fináléban … Tovább »
Irodalomtörténész és szerkesztő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar irodalomból doktorált. 1991 decembere óta Izraelben él. 1992 és 2005 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bölcsészettudományi Karán tudományos főmunkatárs. Kutatóként, 1996-tól a Magyar Tanulmányok … Tovább »
A bonyhádi zsidók hazaszeretetéről
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „ bonyhádi zsidónak. Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű … Tovább »
A Vidor család
Vidorék nem voltak rokonaink, de a két család sok szálon kapcsolódott egymáshoz, és dr. Vidor Györgyöt, a család egyetlen túlélőjét élete végéig barátomnak tudhattam. Miután mindketten túlélték a munkaszolgálatot dr. Vidor György lett Fried Iván családtagunk … Tovább »
“A kaddis nem a halottakhoz járuló közlendő. A kaddist nem lehetne egyedül mondani. A kaddis az Úr dicsőítésére való imaszavak összessége. A nevem Arany Ármin.” Részlet az Ünnepi Könyvhétre megjelenő regényből.
Zsúfolt, bőröndökkel és zsákokkal megpakolt bérkocsival … Tovább »
Ez a könyv[1] a párizsi Diderot Egyetem pszichopatológiai és pszichoanalitikai laboratóriuma keretében kidolgozott, és 2018 novemberében megvédett, 600 oldalt meghaladó (ebből 31 oldal bibliográfia) és nem kevesebb mint 2232 lapalji jegyzettel gazdagított doktori disszertáció egy … Tovább »
Én már csak a fiát, az idős korában is népszerű és keresett gyermekorvost ismerhettem személyesen az ötvenes-hatvanas években, akit kis páciensei szeretetből Bandika bácsinak becéztek, és ő ezt szelíden viselte, de a nagyváradi zsidóság tudatában afféle csodarabbiként élt tovább … Tovább »