Egy diák Hamlet-előadás tragikus vége 1941-ben

Beszélgetés Bubryák Istvánnal, második rész. Az interjú első része itt olvasható.

Úgy tudom Benedek István Gábor több filmednek szakértője, tanácsadója volt, miként Haraszti György is.

Igen, mindketten közreműködtek például „A tábornok és a díva” filmem elkészítésében is. Haraszti Györgyöt a Lőw filmek készítése kapcsán ismertem meg, riportalanyom volt. Jól összejöttünk, aztán szakértőnk volt és velünk forgatott Izraelben, amikor a Kasztner vonatról forgattunk. Később meghívott az általa szerkesztett és részben írt „Vallomások a holtak házából” könyv sajtótájékoztatójára. A könyv Ujszászy vezérőrnagynak, a Horthy rendszer hírszerző és kémelhárítás vezetőjének feljegyzéseiről szól. A sajtótájékoztató akkor vált számomra drámaian filmszerűvé, amikor felállt egy úr és elmondta, hogy 1948-ban a katonapolitikai osztály őrnagyaként ő vette át Ujszászyt a szovjetektől kihallgatásra. Ujszászy 17 füzetet írt tele adatokkal a teljes Horthy kémelhárításról. Később ő más beosztásba került, de hallotta, hogy Ujszászy meghalt. Már a rendszerváltás után egy volt ÁVH-s társa elmondta neki, hogy akkoriban mást temettek el, nem Ujszászyt. Karády Katalin 1953-tól Brazíliában élt és feltűnt a környezetében egy ismeretlen férfi. Radó Gyulát pedig megkereste egy bizonyos Ujszászy Julianna, hogy az ő édesanyja Karády Katalin, de később már nem jelentkezett. Hát ez volt az előzménye „A tábornok és a díva” filmünknek, mely két ember portréja. Egyrészt a Gestapo által összevert, meggyalázott, a nyilasok által halálra keresett, zsidó gyermekeket mentő (halála után a Világ igaza címet kapta) majd a kommunisták által megalázott, hazáját elhagyni kényszerülő Karády Katalin filmdíváé. Másrészt a vőlegénye, Ujszászy István tábornok portréja, a vezérkar elhárítási és hírszerző parancsnokáé, akit a Gestapo letartóztatott, Horthy kimentett, aki aztán a nyilasok elől elbujdokolt végül a moszkvai és krasznogorszki hadifogoly lágerek lakója lett. Hazakerült, itthon az ÁVH kínvallatott foglyává vált, holtteste még ma sincs meg.

A film szakértője volt még Andre de Szekely. Ki ő?

Magyar nevén Székely András. Zsidó volt, mégis komoly tiszti rangig jutott a Horthy-hadseregben majd a kivételezettek barakkjának lakója Krasznogorszkban, ahol Deseő László, Stomm Marcel tábornokok is „vendégeskedtek”. Andre de Szekely az egyik legnagyobb amerikai televíziós társaság, az ABC filmprodukciós osztályának alelnök-producere lett. Haraszti György és Eötvös György 2017-ben tett közzé egy történelmi munkát melynek interjúalanya André volt, aki együtt raboskodott Ujszászyval a szovjet fogságban, és a háború után színházi rendezője volt Karády Katalinnak. Szerencsénkre Haraszti segítségével Radó Gyulával együtt sikerült minderről egy riportfilmet készítenünk, amikor André Budapesten tartózkodott.

Hogyan találtál rá a betemetett budai zsinagóga történetére?

Radó Gyula barátom színházi rendező is, nemcsak filmes. Kedvelte a monodrámákat. Egy nagyváradi és egy budapesti zsidó lány,- akik soha nem találkoztak életükben- levelezésbe bocsátkoztak, majd koncentrációs táborba kerültek. Nem egy helyre és az egyikük túléli a Soát. Erről készült a „Piros bicikli” című dráma. A bemutatón, a Spinoza házban megjelent egy úr és a szünetben bemutatkozott Radónak, hogy az ő első felesége volt a túlélő zsidó lány. A beszélgetés során kiderült, hogy építészként 1964-ben Zolnay régész professzorral felfedezett egy zsinagógát. Budán, a Táncsics (valamikori Zsidó) utca 21-23 alatt, négy méter mélyen a földben, melyre a Bástya sétány egy kissé még rá is lóg. Elkezdtek kutatni és feltárták az egész zsinagógát. Valószínűleg az akkori Európa legnagyobb, Mátyás-korából származó zsinagógáját találták meg. Mandel Jakab zsidó prefektus építtette1460-1464 között és 1686-ig, Buda visszafoglalásáig funkcionált. Akkor Savoyai Jenő csapatai felgyújtották. Ezzel a zsinagógával átellenben van a később épült, ma is álló, úgynevezett szír zsinagóga. Mindezt megismerve írtam egy rövid filmösszefoglalót, beadtam egy pályázatot és nyertem. Így készült el a film Komoróczy professzor és Haraszti György történészek felbecsülhetetlen értékű segítségével, 3d animációval bemutatva a zsinagóga teljes belső képét is.

Hogyan találkoztál Fejtő Ferenccel?

Akkoriban csináltuk a „Téglagyári mementó” és az abból készült, „Hogyan mondd el a fiadnak” című filmjeinket a szegedi zsidóság deportálásának történetéről. Fejtő 95 évesen, 2004-ben járt Szegeden, és készítettem vele egy interjút. Már rosszul, nehezen érthetően beszélt, de így is kulcsmondatokat mondott. Kérdeztem tőle, hogy honnan ered az antiszemitizmus? A válasza: „Az antiszemitizmus az emberek félelme a gonosztól. A gonoszt pedig be kell helyettesíteni az ördöggel. A megfoghatatlan ördögöt pedig be kell helyettesíteni valami idegennel. Na már most, ki jött idegenből, ki az, aki úgymond nem közibénk való? Hát a zsidó. De ez horrorisztikus, mert Japánban, ahol élő zsidót még nem láttak, ott is van antiszemitizmus. A felvilágosult embereknek ez ellen az egész világon fel kell venni a harcot”.

Háromrészes filmed címe „A Kasztner vonat”. Miért alakult ki hisztéria Izraelben, mely aztán Kasztner meggyilkolásához vezetett?

A történet arról szól, hogy Kasztner Rezső 1944 június végén egy vonattal 1684 zsidót Bergen-Belsenbe vitt, ahonnan azok a semleges Svájcba menekülhettek. Nagy szerencsém volt a filmem elkészítése során. Kimentem Izraelbe forgatni Haraszti Györggyel, minden tanút életben találtam, és interjút is készíthettem velük. Megtaláltam Magyarországról, aztán Kolozsvárról a Kasztner által megmentett, már Izraelben élő embereket. Beszélhettem a budapesti mentőbizottság elnökének, Komoly Ottónak a lányával, Komoly Leával, beszéltem Herskovits Noémivel, a Holló utcai rabbi lányával, Kasztner Zsuzsával, Kasztner Rezső lányával, kérdezhettem Tomi Lapidot, Izrael igazságügy miniszterét Jeruzsálemben.

Beszéljünk a szegedi diák-Hamlet előadás történetéről, és zsidó diák-rendezője tragédiájáról.

Háromszor futottam neki a film elkészítésének. A már Nobel-díjas tudós Szentgyörgyi Albert 1940–41-ben a Horthy Miklós Tudományegyetem (a mai Szegedi Tudományegyetem) első rektora lett. Létrehozott egy diák színjátszó egyesületet, amely előadta Shakespeare tragédiáját, a Hamletet. Az előadás rendezője, a 19 éves Horváth István vegyes házasságból, zsidó anyától származó, hithű református, rendkívül tehetséges egyetemi hallgató volt. Gertrúd szerepét a darabban egy erősen jobboldali, katolikus család lánya, Tóth Kata alakította. Ők ketten a színjátszás kapcsán egymásba szerettek. Az előadás olyan sikert aratott, hogy meghívták Kolozsvár színházába is, ami akkor a második bécsi döntés nyomán újra Magyarországhoz tartozott. Két előadást is tartottak Kolozsváron, óriási sikerrel. A szegedi bemutató 1941 áprilisában volt, és pontosan hetven év múlva, 2011 április elsején vetítettem le a szegedi diák- Hamletről készített filmemet a Szegedi Nemzeti Színház melletti belvárosi mozi hatalmas vetítő termében.

Tóth Kata és Horváth István szerelme tragédiával végződött 1941 őszén. A III. zsidótörvény megtiltotta a vegyes házasságokat. A két fiatal ekkor úgy érezte, hogy az ő történetüknek nincs folytatása, és Budapesten a Carlton szállodában mindketten öngyilkosok lettek.

Beszélhetnénk most egy könnyebb témáról?

Szívesen. Készítettem egy filmet Moholy-Nagy László (eredeti családi nevén Weisz) életéről, aki zsidó származása miatt először Hollandiába, majd Londonba, végül az USA-ba menekült a nácizmus elől. Ez volt az első filmem, amit producerként készítettem 2004-ben, és máig ez a legteljesebb film Moholy-Nagyról.

Az Aranytoll elismerésen kívül milyen díjadra vagy még büszke?

Arra, hogy megkaptam a Szegedi Zsidó Hitközségtől a Lőw Lipót emlékplakettet. A díjról tudni kell, hogy Lőw Lipót és Lőw Immánuel díjat együtt bocsátanak ki, egy zsidó és egy nem zsidó személy kaphatja. Én Radó Gyulával egy időben kaptam meg a díjat.

Ha el tudnék intézni x milliárdot, miről készítenél filmet?

Biztos csinálnék egy filmet Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Már csak azért is, mert Szarvason született, és nekem szívügyem ennek a régiónak a története. A Nemzeti Kulturális Alap pályázata segítségével már minden, de minden elérhető dokumentumot felderítettem. Megírtam a forgatókönyvet, csak le kellene forgatni a filmet. Egy ember, aki meggyőződéses jobboldali, aki párbajokból él, aki 1911-ben a testvérével együtt meggyilkolja Áchim L. András szocialista parasztpolitikust, országgyűlési képviselőt. Bajcsy- Zsilinszky Endre pedig, aki a Gömbös féle fajvédő pártnak a tagja, országgyűlési képviselője volt, szembefordult addigi önmagával. 1942-ben bekapcsolódott a Történelmi Emlékbizottság munkájába és részt vett a március 15-i antifasiszta és háborúellenes tömegtüntetés megszervezésében. Kiállt a politikai és faji okokból üldözöttek védelmében. A polgári politikusok közül egyedül ő jutott el a németellenes fegyveres ellenállási harc vállalásáig. 1944. márc. 19-én fegyverrel fogadta a lakásába behatoló Gestapo embereit.

Amit szintén filmre vinnék, az 1930-ban alakult Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma falukutató, irodalmi és művészeti csoport története. Alapvető céljuk volt falukutatással felmérni a magyarországi szegénységet és erre orvoslást találni. Többük tevékenységében találhatók ma már joggal bírálható momentumok, de ezek nem teszik semmissé létrehozott, felbecsülhetetlen értékeiket. A Kollégium tagjai voltak többek között: Ortutay Gyula, akinek népmese gyűjtése Párizsban aranyérmet nyert, Budai György grafikus könyvművész, Radnóti Miklós, Erdei Ferenc falukutató, Tomori Viola, Kárász Judit fotóművész, Hont Ferenc a Szegedi Szabadtéri Játékok megálmodója. Amikor például Hont elmondta a Dóm-téri játékok javaslatát Szeged polgármesterének, az behívatta a hajdúját és azt mondta: „János! Maga legyen itt, amíg ez az úr itt tartózkodik, mert ez az úr bolond.”

Tehetek én is egy javaslatot?

Persze, hiszen abból indultunk ki, hogy mi lenne, ha szereznél pénzt.

Mit szólnál egy filmhez, ami bemutatná az 1957-ben Izraelbe került Löw könyvtár történetét, kincseit, benne a világhírű botanikai sorozat, a „Die Flora der Juden”- szépséges köteteit?

Gyönyörű téma, szívesen elkészíteném.

Ha már itt tartunk, mit gondolsz, nem kellene a zsidó emlékezet filmjeidet átvennie valamely országos zsidó kulturális intézménynek?

Nyitott vagyok, tárgyaljunk. Tovább megyek, ha igény van rá, szívesen vezetek a szegedi filmklubhoz hasonlóan vetítés-sorozatokat másutt is. Nem a fióknak készültek ezek a filmek, hanem azért, hogy minél több ember lássa őket.

Jelenleg hol találhatóak meg a filmjeid?

Amelyek a Magyar Televízió égisze alatt készültek, azok az intézmény archívumában vannak. A 2000 óta készített összes zsidó tematikájú filmem youtube megosztón, illetve a Szin-Tér-Kép Alapítvány oldalán láthatók.