Összesen 349 találat (41 - 60) : Arató János.
Ki, mikor, hol és mit tudhatott a holokausztról, illetve milyen információk jelentek meg a hazai sajtóban – a zsidó sajtót is beleértve – a zsidóság kiirtásának kiteljesedéséről?[1] Grünvald Fülöp 1942-es és 1943-as esztendőről szóló összefoglalója nem jelenhetett meg a korabeli … Tovább »
Elszakadó és újranövő gyökerekről beszélgettünk José Andrés Lacko fényképésszel.
Hány identitásod van?
Ötöt hordok a hátizsákomban, egyet sem tagadok meg. Argentin vagyok, mert ott születtem, ott jártam iskolába, és spanyol az anyanyelvem. Perui vagyok mert szép éveket … Tovább »
Dicsérni jöttem a bonyhádi zsidókat, nem temetni.
A krematóriumok felszálló füstjét nem lehet eltemetni, 77 év után sem.
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „bonyhádi zsidónak”!
Volt közöttük: … Tovább »
„Minden taszított, ami zsidó volt, nem érdekelt sem a héber nyelv, sem a zsidók története” – írta önéletrajzában a tizenegy gyermekes zsidó családban született Himler Márton.*
Himler a 20. század ellentétekkel teli, sok támadást megért személyeinek az egyike volt. … Tovább »
Biró Tamás Zsidó egyház? című vitaindító írásában azt a kérdést járja körül, hogy ha a Mazsihisz egyházként van nyilvántartva a mai magyar jogrendszerben, szükségszerű-e az, hogy a „papság” irányítása alatt álljon. Schweitzer Gábor válaszában (Zsidó hitközség vagy … Tovább »
Tizenöt voltam, mikor anyám újra férjhez ment. Újdonsült pótapám hat elemit végzett kertész volt, aki tizenkét éves korától idegenben kényszerült inaskodni, mert szülei nem tudták eltartani. Ám hiába szakadt el zsenge korban a szülőktől, a belé nevelt értékek (kereszténység, … Tovább »
A zsidó ember szereti a fényeket. Nagyon is.
A papok minden nap gyertyát gyújtottak a Szentélyben.
A Szentélyt le lehetett rombolni kétszer is, ám a fények tovaszálltak. A rabbik elrendelték, hogy minden pénteken és minden ünnep elött gyújtsunk ünnepi lángokat, hogy nehogy … Tovább »
A Petőfi Irodalmi Múzeum dolgozói közleményben határolódtak el saját főnökük kijelentéseitől.
A múzeumban és tagintézményeiben mintegy 250 ember dolgozik, közülük e sorok közzétételéig 72-en írták alá eddig a közleményt, amelyben elhatárolódnak Demeter Szilárd … Tovább »
Rafal Pankowski lengyel történész és politikai aktivista fejtette ki egy előadásában, hogy a lengyelek számára a zsidók jelentik a másság, az idegen, az outgroup netovábbját. Ha a lengyelekkel szembeni antagonizmust, a „nem lengyelséget” akarják kifejezni, erre nincs jobb eszköz … Tovább »
Dr. Kulka Frigyes 1925. január 31-én született Ipolyságon. Mellkas-sebész, úttörő szakorvos a tüdőgyógyászatban, de elsősorban emberségéről, mély empátiájáról ismert gyógyító.
Az ortodox zsidó családba született Frigyes, akit a családban csak Fricinek hívtak, szülővárosában … Tovább »
Emléktáblát avattak Hévey Gyula embermentő katolikus papnak Terézvárosban.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Frölich Róbert főrabbi leplezte le a Hévey Gyula embermentő terézvárosi plébános tiszteletére az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom melletti … Tovább »
Eredetileg arra készültem, hogy rabbikat megszólítva, de a vidéki hitközségekről sem elfeledkezve, körkérdés-csokrot teszek fel a vegyes házasságokkal kapcsolatban. Miért? Mert nem beszélünk róla, mert kerüljük a témát, holott a valóság az, hogy Magyarországon a zsidók által … Tovább »
Befejeződött a Kertész Imre Intézet Benczúr utcai székházának felújítása; az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.
A Héber Stúdió 1917-ben alakul meg Moszkvában, Sztanyiszlavszkij szellemi védnöksége alatt, hasonlóan az Örmény és az Orosz Stúdióhoz. Ez a héber nemzeti színtársulat, a Habima (Színpad) születésének pillanata, azé a társulaté, amely 1958-tól a nemzeti színház státuszát is … Tovább »
Ifjabb Lomnici Zoltán antiszemitizmussal vádolja a Szombatot.
Az osztály… pardon, a kultúrharc fokozódik. Ennek keretében ifj. Lomnici Zoltán az 50-es évek munkáslevelezőinek buzgalmával teszi helyre Szerb Antalt, az SZDSZ-t, a baloldali sajtót – utóbbi kategóriába sorolva a … Tovább »
“Apámmal körözünk a Néphadsereg útján Salgótarjánban, valamikor ősszel az 1980-as évek elején. 200 méter előre, aztán 100 méter hátra. Fáradt is vagyok, és nem tudom apám miért olyan ideges. Egyik cigarettát szívja a másik után.”
A Szombat szerkesztősége a 30 ével ezelőtti … Tovább »
Vallásos cionista mozgalom az 1950-es évek Budapestjén[1]
Engländer Tibort 1953. január 29-én vette őrizetbe az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) Budapesti Osztálya. A letartóztatások másokat is érintettek, másnap Forgács Jánost, Fényes Istvánt és Radó Miklóst tartóztatták … Tovább »
Hosszú interjút adott a 24.hu-nak David Cornstein, budapesti amerikai nagykövet. Az alábbiakban néhány részletet közlünk az interjúból.
…a Kitörés túra egy részén horogkeresztek voltak kihelyezve, és Adolf Hitler-portrék lógtak. Még mindig tartja, hogy Magyarországon egy … Tovább »
Felháborodást kelt az antiszemita, horthysta Takaró Mihály vezényletével készült új Nemzeti Alaptanterv. Az irodalom tananyagból például nemes egyszerűséggel kihagyták az eddigi egyetlen magyar Nobel-díjas írót, Kertész Imrét, de kapnak helyett a diákok például kötelező Wass … Tovább »
Hetvenöt éve, 1945. január 27-én ölték meg Szerb Antal írót, irodalomtörténészt, műfordítót, az Utas és holdvilág, a Pendragon legenda, a Magyar irodalomtörténet és A világirodalom története szerzőjét.
Budapesten született 1901. május 1-jén, szülei művelt, … Tovább »