Összesen 41 találat (1 - 20) : Adler Tamás.
A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői
A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »
1837 júliusában több balatonfüredi zsidó fürdővendég, köztük Lőw Lipót (1811–1875) rabbi tette szóvá a Panaszok, javitások s szépitések javaslatoknak jegyzőkönyvében,[1] hogy tágasabb étkezőhelyre lenne szükségük. A panaszos bejegyzést így vezették fel: „Háladdatos érzelemmel … Tovább »
Savuot ünnepére készülve több cikk is megjelent a Szombat oldalán. Németh Zoltán a Tóra isteni eredetének tudományos bizonyítására tett kísérletet, míg a Mazsihisz oldaláról átvett rövid összefoglalás már a címében is – többek között – a tóraadás ünnepeként mutatja … Tovább »
Márkus Dezső és az izraelita felekezet törvényesen bevetté nyilvánítása
[…]
A zsidó vallás törvényesen bevetté nyilvánításának előmozdításában a kongresszusi alapon álló zsidóság erőfeszítései is szerepet játszottak. […] Az 1890-es évek elején felgyorsuló … Tovább »
Manès Sperber, a német, olykor francia nyelven alkotó zsidó író, pszichológus, egykori kommunista mozgalmár, majd antitotalitárius gondolkodó életútjáról szólván egy eszme- és társadalomtörténeti szituációról, egy nemzedékről kell beszélnünk.
Könyvtárnyi irodalma van … Tovább »
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár 2021. július 14. és augusztus 17. között Szemtanúk címmel kiállítást rendezett a ferencvárosi 2B Galériában. A Ráday utca 47. szám alatt működő kortárs művészeti galériát a 2B testvérek, azaz Böröcz László és András alapították. … Tovább »
Az utóbbi években megjelent néhány regény kapcsán érdemes megvizsgálni, hogyan látja a kortárs magyar irodalom – nem pusztán a kortárs, hanem kifejezetten a mai – a zsidóságot, mint irodalmi témát.
Az alábbiakban öt regény valamiképpen közösnek látható terrénumán … Tovább »
– Megmondta annak a zsidónak, hogy nem tetszik nekem az orra?
– Megmondtam! Azt üzeni, hogy köszöni, neki sem tetszik, mert ő már szintén – református.
(Borsszem Jankó, 1921.)
I.
A hitélet megerősítését, a belmisszió fontosságát, valamint az ifjúság megszólítását … Tovább »
Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott Közép-Európában és Magyarországon is: rövid úton kivezette … Tovább »
Az elmúlt évtizedekben a budapesti köztudatban elterjedt tévhit szerint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a status quo ante irányzathoz tartozott, és eszerint a három belső-erzsébetvárosi nagy zsinagóga által alkotott háromszög csúcsai egyben a 19–20. század fordulóján kialakult … Tovább »
A Foxtrott fanyar humorú és szomorú film, a hiábavalóság képkockáival.
A Foxtrott, vagyis a címadó tánc lényege, hogy bárhogy lép a táncos, mindig a kiindulópontra tér vissza, ahogy az emberi élet ismétli magát. A Foxtrott a törékeny közel-keleti béke témáját és a … Tovább »
Július 1-3 között a Debreceni Zsidó Hitközség tagjai a Brassói Zsidó Hitközség meghívására Brassóba látogattunk, egy közös Szombatra. A találkozó többszöri szíves invitálás, majd hosszas előkészület után jött létre.
A vendéglátók nagy szeretettel és odafigyeléssel … Tovább »
A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.
„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.
Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.
Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”
„Nem lesz gőgös szívem, szemeim nem lesznek nagyravágyóak” – idézte a zsoltár szavait e cikk szerzője nyáron, amikor rabbivá avatták Budapesten, a Rabbiképző Intézetben.
A Teleki tér: Boltosok, handlék, ellenállók és utódaik
A holokauszt 70. évfordulóján Lengyelországban nyílik kiállítás
A rabbik, püspökök, egyházi gondolkodók és a kortárs művészet kimagasló személyiségei által létrejövő emlékezet-kiállítás katalógusa ezer példányban jelent meg a Luther Kiadó jóvoltából. Az eddig több mint tízezer látogatót számláló kiállítás a bűnbánatra, az összefogásra és a közös emlékezésre kívánja felhívni a figyelmet.
Zsidók a békeidők fürdőéletében
2014. szeptember 1. és szeptember 30. közt a Rumbach utcai zsinagógában, a belépés ingyenes.