Michel Houellebecq: Egy nyugati író nem lehet közömbös Jeruzsálem iránt

A gázai háború árnyékában, politikai áthallásoktól sem mentesen került sor az idei Jeruzsálem Díj átadására. Jichák Herzog köztársasági elnök szerint Michel Houellebecq már azzal is az erkölcsi tisztánlátásáról tett tanúbizonyságot, hogy egyáltalán elfogadta a Jeruzsálem díjat és a Jeruzsálemi Nemzetközi Írófesztivál és Könyvfórum meghívását. A francia írót elsősorban a Behódolás című könyve kapcsán ismerhette meg a szélesebb magyar közönség.

Míg a legutóbbi, 2022-ben rendezett jeruzsálemi könyvfórum hangulatára a világjárvány nyomta rá a bélyeget, az idei eseményre a másfél éve tartó többfrontos háború, és épp a fesztivál napjaiban az izraeli túszok szempontjából sikertelenül véget ért tűzszüneti tárgyalások, majd az ezt követően fokozódó gázai hadművelet vetett árnyékot.

„Az a tény, hogy idejött Jeruzsálembe és elfogadta ezt a díjat ebben a különösen nehéz időszakban, az jelzi a szabadság iránti elkötelezettségét, vagyis az emberi szellemhez, a kreativitáshoz és a szólásszabadsághoz való ragaszkodását” – jelentette ki az izraeli köztársasági elnök, aki elismerő szavakkal méltatta Houellebecq munkásságát. Jichák Herzog szerint a szerző tanúbizonyságot tesz az erkölcsi tisztánlátásáról, amikor világos különbséget tesz jó és gonosz, igazság és igazságtalanság között egy olyan időszakban, amikor sokan kétségbe szeretnék vonni a zsidó nép azon jogát, hogy szabadon élhessen a hazájában.

A négynapos rendezvény atmoszféráján valóban érezhető volt valamiféle „elszigeteltség élmény”, tekintettel a nyugati világ kulturális és tudományos szövetében egyre erőteljesebben és gyakrabban megjelenő Izrael-ellenes hangulatra és az ezzel járó bojkott-felhívásokra. Talán ezért is érezték úgy a vendégek és a szervezők, hogy egyes művészek mostani részvétele már önmagában is kifejez valamiféle morális állásfoglalást a zsidó állam mellett. Nem véletlenül kezdte a díjazott is azzal a beszédét, hogy amikor a fórum szervezői megkeresték, az volt az első kérdésük felé, hogy hajlandó-e egyáltalán elfogadni a díjat.

„Nem vagyok a vallási kérdések nagy szakértője, de a monoteista vallások nyomot hagytak rajtam. Minden nyugati szerző – akár tetszik, akár nem – magán hordja az egyistenhívő vallások lenyomatát. Egyetlen író – különösen egy nyugati író – sem lehet közömbös Jeruzsálem iránt. Még ha a monoteista vallásokhoz való hozzáállásom enyhén szólva sajátos is, fel kellett ismernem azt az alapvető tényt, hogy többnyire ezek jelentik a kulturális örökségünk forrásait, és Jeruzsálem fontos szerepet játszik az emberiség történetében” – hangsúlyozta Michel Houellebecq. A vele szemben számos esetben megfogalmazott kritikák kapcsán megjegyezte: „Nehezen tudom megmagyarázni magam, de azért tovább próbálkozom… Ezért különösen hálás vagyok a zsűrinek, hogy a – szavaikkal élve – ‘erkölcsi rátermettségemet’ meg akarta jutalmazni. […] Ez éppen ellenkezője annak, amit rólam szoktak állítani.”

A szerző leginkább a Behódolás című regényével vált ismerté a hazai közönség számára: a 2015-ben – éppen a párizsi Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylet napján – megjelenő könyv nemcsak Franciaországban, de több nyugat-európai országban is fontos társadalmi, politikai és közéleti vitákat generált. A szatirikus, néhol kifejezetten provokatív fikciós regény elsősorban arra fókuszál, hogy Franciaország példáján keresztül bemutassa egy szekuláris demokrácia keretei között működő jóléti társadalom reflexeit és reakcióit a radikális iszlám térnyerése és a vallási fundamentalizmus által jelentett kihívásokra.

A zsűri szerint Houellebecq radikális író, aki fundamentálisan gondolkodik az emberi állapotról: „Egy olyan korszakban, amikor az irodalmi világ egyre inkább visszahúzódik az identitáspolitikába, ő nem fél attól, hogy az emberi lét legalapvetőbb és leglényegesebb aspektusaival foglalkozzon és arról világosan, merészen és élesen írjon.” A zsűri hozzátette: Houellebecq egyrészt az egyik kulcskritikusa annak a szélsőséges liberalizmusnak, amelyben az egyének a hagyományos kollektív identitásoktól megfosztva, egy kommercializált és versengő társadalomban élnek egymástól elszigetelten, másrészt a kritikája ékes példája annak, hogy az egyén képes szembefordulni a kultúrájában uralkodó nézőponttal, azt kritikusan elemezni és adott esetben megszabadítani magát és másokat is a társadalmi dogmáktól és hiedelmektől.

A jeruzsálemi önkormányzat és a Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvfórum keretében átadott Jeruzsálem Díjat 1963-ban alapították és kétévente kerül odaítélésre.

Idén a több mint 50 résztvevővel – köztük egy tucat külföldi íróval – megrendezett négynapos fesztivál másik fontos résztvevője a szintén francia Bernard-Henri Lévy filozófus volt (akinek előadásáról rövidesen szintén tudósítást közlünk), de a meghívottak között szerepelt Magyarországról Szántó T. Gábor író, lapunk főszerkesztője is.

A korábbi évek díjazottjai között számos későbbi irodalmi Nobel-díjast találunk, köztük Bertrand Russellt, Octavio Pazt, V. S. Naipault, Mario Vargas Llosat és J. M. Coetzeet, de a díjazottak között volt Susan Sontag és Leszek Kolakowski is.

Kapcsolódó cikk:

Houellebecq: „Kár, hogy Be’eri nem Svájcban van, ahol minden állampolgárnak van otthon fegyvere”.