Ismert művészek és közszereplők követelik a palesztin politikus szabadon bocsátását

Írta: Bacskai Sándor - Rovat: Hírek - lapszemle

Marwan Barghouti palesztin politikust 2002-ben ítélte el egy izraeli bíróság a második intifáda során elkövetett terrortámadások miatt, amelyek öt civil halálát okozták. A gyilkosságokban való állítólagos részvételéért öt életfogytiglani büntetést és további 40 év börtönt kapott.

Marwan Barghouti (Képkivágás)

Barghouti szerint az eljárás és az ellene hozott ítélet törvénytelen és illegitim volt, mivel a bíróságnak nem volt megfelelő joghatósága, és a bizonyítékok sem voltak perdöntőek. Egyes aktivisták „a palesztin Mandelának” nevezik, és sokan egy jövőbeli palesztin állam lehetséges vezetőjeként tekintenek rá. A bebörtönzése óta eltelt 23 évben folyamatosan ő vezette a palesztin vezetésre alkalmas személyekre vonatkozó közvélemény-kutatásokat, és minden alkalommal megelőzte a Hamasz jelöltjeit.

A szabadon engedését követelő levelet – amelyben aggodalmukat fejezik ki, és felszólítják az ENSZ-t és a világ kormányait, hogy tegyenek lépéseket Marwan kiszabadulásáért – több mint kétszáz híresség és közéleti személyiség írta alá. A névsor érdekes képet mutat: a színészek közül Mark Ruffalo és Miriam Margolyes nevét néhány hónapja az izraeli filmes cégek és intézmények elleni bojkott aláírói között is olvashattuk, ám (a részben magyar zsidó származású) Stephen Fry annak idején a bojkottot elítélő nyilatkozathoz csatlakozott. Ott van a névsorban Benedict Cumberbatch színész, Paul Simon, Sting és Annie Lennox énekes-dalszerzők, Margaret Atwood író, továbbá két egykori futballista, Gary Lineker és Eric Cantona.

A levélre reagálva Jonathan Turner, a UK Lawyers for Israel szervezet képviselője így nyilatkozott:

„Marwan Barghoutit egy izraeli bíróság ítélte el öt ember meggyilkolásának megszervezéséért, három különálló incidensben. Az izraeli bíróságnak az Oslói II. megállapodás értelmében volt joghatósága. Ennek tagadásával Marwan Barghouti és a nyilatkozat aláírói az egyezmény és annak a konfliktus békés rendezését célzó keretrendszer érvényességét kérdőjelezik meg.” (The Jewish Chronicle)