Összesen 27 találat (1 - 20) : Bíró Tamás.
A Haaretz amorita nyelvről szóló cikke, ami az elmúlt napokban végigsöpört a médián, erős csúsztatásokat tartalmaz.
A héber nyelv a sémi nyelvek északnyugati ágába tartozik, azon belül is a kánaánita nyelvek csoportjába a föníciai, moabita és néhány további nyelvvel … Tovább »
Éppen 145 évvel ezelőtt, 1877. október 4-én nyílt meg az Országos Rabbiképző Intézet. Ebből az alkalomból tekint vissza a múltra, és előre a jövőbe az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem két rektorhelyettese.
Amikor több mint hét évtizedes tervezés után végre megkezdte … Tovább »
A Pride hónapja, valamint konzervatív, rekonstrukcionista és reform rabbik és rabbijelöltek nyilatkozata után ismét fellángolt hazai körökben a vita a zsidóság és az LMBTQ+ közösség viszonyáról. Az alábbiakban Biró Tamás gondolja tovább a felvetett kérdéseket.
Az elmúlt … Tovább »
A női tóraolvasás kapcsán válaszol Biró Tamás egy korábbi cikkére érkezett reakciókra. Vajon tilos a spiritualitás új útjaival kísérletezni? Mit jelent a neológia fontolva haladása napjainkban? Megoldható minden probléma nyelvtanulással, a judaizmus és a Tóra jobb megismerésével?
„csak … Tovább »
A női tóraolvasásról szóló vita során többször is szóba került a zsinagógai liturgia merevsége vagy felhasználóbarátsága, valamint a közösség felkészültsége, héberismerete is. Biró Tamás előző cikkében amellett érvelt, hogy a neológia szerint „a zsidóság egy dinamikusan … Tovább »
A női tóraolvasás kapcsán ismét fellángolt a vita arról, hogy mi is a neológia. Az alábbiakban Biró Tamás, az OR-ZSE tudományos rektorhelyettese néhány gondolattal és idézettel járul hozzá a vitához.
Korunk egyik központi kérdése a nők szerepének újragondolása a zsidóságon … Tovább »
Egy évvel ezelőtt, a szukkot ünnepét megelőző napon hunyt el Oláh János, az OR-ZSE egykori rektorhelyettese. Posztumusz megjelent könyvéről, az Új zsidó Plutarkhoszról írt recenzióval emlékezik rá utódja a rektorhelyettesi pozícióban, Biró Tamás.
Párhuzamos Plutarkhoszok
„Összefoglalta … Tovább »
Idén május 10-ére esik jom Jerusalajim, Jeruzsálem napja, amely a szent város egyesítésére emlékeztet a hatnapos háború során, 1967-ben. Vajon mit jelent ma a város neve a köztudatban? Két aktuális példán mutatja be Jeruzsálem nevének fel- és kihasználását Biró Tamás, az OR-ZSE … Tovább »
Mi történne, ha felfedeznénk egy olyan szöveget, amely a Tóra alapjául szolgáló egyik mű lehetett? Amelyből később valaki megalkotta Mózes 5. könyvét – amelyet a hagyomány Istennek és Mózesnek tulajdonít? Lehet, hogy ez történik éppen. Biró Tamás, az OR-ZSE tudományos rektorhelyettese … Tovább »
Biró Tamás Zsidó egyház? című vitaindító írásában azt a kérdést járja körül, hogy ha a Mazsihisz egyházként van nyilvántartva a mai magyar jogrendszerben, szükségszerű-e az, hogy a „papság” irányítása alatt álljon. Schweitzer Gábor válaszában (Zsidó hitközség vagy … Tovább »
Napjaink zsidó közéleti vitáiban gyakran merül fel az a kérdés, hogy ha a Mazsihisz egy egyház, akkor miért nem „papság”, azaz a rabbik irányítása alatt áll. Erre a kérdésre kíván az alábbiakban választ adni Biró Tamás, nyelvész-hebraista, az Országos Rabbiképző – Zsidó … Tovább »
Szomorúan értesültünk arról, hogy 101 éves korában elhunyt Joshua Blau
(1919-2020) professzor, a jeruzsálemi Héber Egyetem nyugalmazott
professzora, az Izraeli Tudományos Akadémia tagja, a Héber Nyelvi Akadémia
egykori elnöke, számos egyéb elismerése mellett az 1999. évi Bacher Vilmos
Emlékérem … Tovább »
A plágium megítélése időben és kultúránként változik. A 21. században a nyugati világban jóval súlyosabb a megítélése, mint máskor és máshol, és ezt minden modern egyetem vezetőjének, oktatójának, hallgatójának tudomásul kell vennie.
1.
Az elmúlt két évtizedben … Tovább »
Szeptember 19-én zajlott egy konferencia az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen, Tudnak-e a neuronok imádkozni? címmel. Ez az esemény Biró Tamást, az intézmény tudományos rektorhelyettesét az alábbi utópisztikus tárca megírására késztette. Célja az, hogy a magyarországi neológ … Tovább »
A Szombat.org hasábjain a Sorsok Háza ügye körül kibontakozó Radnóti–Gadó-vitában véleményem szerint több kérdést is tisztázni érdemes.
„A 19. századi neológia abban a szellemben fogant, hogy a zsidók a magyar nemzet részei, illetve, hogy tudomány és vallás összeegyeztethetők. … Tovább »
A Szombat szeptemberi számában nagyobb összeállításban foglalkozunk a zsidó oktatás legfrissebb magyarországi fejleményeivel és kihívásaival. Addig is, ízelítő a közelgő lapszámból, annak apropóján, hogy Vajda Károly, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem új rektora július … Tovább »
„A nők egyenjogúsítása a neológia fennmaradásának egyik záloga” – írta Schweitzer Gábor vitaindító cikkének epilógusában, 2016 októberében. Az azóta kibontakozó vita a nők zsinagógai szerepvállalásáról, és általában a neológia mibenlétéről, számos kritikus kérdést … Tovább »
Csak örülhetünk annak, hogy a Szombat internetes hasábjain fellángolt a vita a neológia mibenlétéről.
Környezettudatos-e a zsidó hagyomány? Nyilván igen, mint arra annyian rámutattak. Nyilván nem, mert egy néhány évtizedes fogalmat anakronizmus ráhúzni több évezredes forrásokra. Nyilván igen is, meg nem is, hiszen a zsidó hagyomány sokszólamú, mindenre találhatunk példát, és annak ellenkezőjére is.
A Szombat márciusi számában közölte Yeshayahu Leibowitz (1903-1994) izraeli ortodox zsidó vallásfilozófusnak a zsidó–keresztény párbeszéd lehetetlenségéről szóló provokatív írását, mellyel érdemi indíttatást kívánunk nyújtani épp e párbeszédnek.