„Attól félek, hogy mészárlás lesz” –  nyugati zsidó vezetők „mérgező” antiszemita légkörről beszélnek

Az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában a zsidó vezetők növekvő aggodalomról számolnak be; egy New York-i rabbi szombatonként vészhelyzeti gyakorlatokat tart, miközben a Szochnut egyik tisztviselője szerint a közösségek a feszült éberség állapotában vannak, de nincs pánik.

Az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában a zsidó közösségek vezetői egyre „mérgezőbb” légkörről számolnak be az izraeli események és az erősödő antiszemitizmus közepette. Egyesek attól tartanak, hogy tömeges áldozatokkal járó támadás érheti a zsidókat. Ez derül ki azokból a beszélgetésekből, amit a cikk szerzője folytatott rabbikkal, a Zsidó Ügynökség egyik tisztviselőjével, egy olyan magas rangú izraeli tisztviselővel, aki hírszerzési eszközökkel segíti a közösségeket, valamint egy európai fővárosban dolgozó izraeli diplomatával.

Egy New York-i zsidó közösség rabbija elmondta, hogy szombatonként vészhelyzeti gyakorlatokat tart az egész gyülekezet számára, még akkor is, ha ez a szombati vallási előírások megszegésével jár. A gyakorlatok során ellenőrzik a gyermekek menekülési útvonalait és a zsinagógán belüli biztonságos helyiségek megközelíthetőségét is. A rabbi elmondta, hogy terrortámadástól tart.

„Annyira mérgező a légkör, hogy mindannyiunk számára egyértelmű: ez meg fog történni. Éjszaka nem alszom, mert attól félek, hogy mészárlás lesz” – mondta a rabbi.

Egy magas rangú izraeli tisztviselő, aki szorosan együttműködik az amerikai szövetségi ügynökségekkel, és hírszerzési intézkedésekkel segíti az Egyesült Államok zsidó közösségeit a zsidók elleni támadások megelőzésében, azt mondta: „Az Egyesült Államokban ezt eufemisztikusan gyűlölet-bűncselekménynek nevezik”, hozzátéve, hogy a jelenség erősödik.

Szerinte a légkört olyan emberek is súlyosbítják, „mint Mamdani”, és ez különösen jól látható a közösségi médiában. „Ez tiszta antiszemitizmus. Már korábban is gyűlöltek bennünket, és ezután is gyűlölni fognak” – mondta.

Nem gondolja, hogy a helyzet alapvetően megváltozna – akkor sem, ha Izrael módosítaná politikáját. Szerinte az amerikai kormányzat nagyon komolyan veszi a problémát, és szinte minden érintett szövetségi ügynökség együttműködik a zsidó közösségekkel.

Hozzátette: Izrael folyamatosan megosztja azokat a hírszerzési információkat, amelyek segítenek megelőzni az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Európában élő zsidó közösségek elleni támadásokat.

„Az antiszemitizmus szelleme kiszabadult a palackból”

A Zsidó Ügynökség egyik magas rangú tisztviselője összetettebb képet vázolt fel, amely országonként eltérő.

„Körülbelül egy héttel ezelőtt videókonferenciát tartottunk a németországi helyzet értékelésére” – mondta. A következtetés az volt, hogy feszült a helyzet, és sok az aggodalom, de „semmiképpen sincs pánik”.

Ugyanez érvényes az Egyesült Államok zsidó közösségeire is – tette hozzá: „Pánikról nem hallottunk.”

Franciaországban az elnökválasztás közeledtével feszült a helyzet, és aggodalomra ad okot a szélsőbaloldal térnyerése is, amely – a tisztviselő szerint – szövetségre lépett radikális muszlim csoportokkal. Hozzátette, hogy világszerte sok zsidó közösségben nőtt a feszültség, bár nem mindenütt.

A tisztviselő szerint egyes nagyvárosokban a zsidók félnek kipát, cicitet, haredi öltözéket, illetve izraeli vagy zsidó jelképeket viselő pólót hordani.

A biztonsági intézkedések fokozódtak, miután ismételten támadások érték a zsinagógákat és a zsidó közösségi intézményeket. Egyes helyeken – bár nem sok helyen – biztonsági őrök állnak az épületek előtt, többnyire a közösség önkéntesei. A rendőrség is biztosíthat védelmet a zsidó ünnepek idején, attól függően, hogy melyik városról van szó és e mennyire együttműködőek a helyi hatóságok.

Az Egyesült Államokban különösen magas a feszültség olyan városokban, mint New York és Los Angeles – mondta. Mivel azonban az amerikai zsidó közösségek és szervezetek erősen decentralizáltak, nehéz átfogó, országos képet alkotni.

Az Egyesült Államokban és Kanadában – tette hozzá – egyes államokban, illetve tartományokban súlyosabb a helyzet, mint máshol. Az egyetemi kampuszokon tapasztalható ellenségesség is néhány olyan intézményre koncentrálódik, amelyek gyakran kerülnek a hírekbe. Bár ezeken az egyetemeken nagyon súlyos a helyzet, szerinte nem tükrözi minden egyetem légkörét.

Különösen aggasztónak nevezte a zsidók helyzetét a szakszervezetekben, a kórházakban, a szakmai konferenciákon, valamint a művészeti és kulturális életben.

Hivatalos zsidóellenes bojkott nincs – mondta –, de az Izraellel szembeni ellenségesség gyakran átterjed a zsidókra is, és ez szerinte baljós, félelemmel és haraggal teli légkört teremt.

Ugyanakkor nem indult meg a zsidók tömeges elvándorlása más országokba, ezért a helyzetről alkotott értékelések nagyrészt a közérzeten, nem pedig migrációs adatokon alapulnak. Az ügyet ismerő tisztviselők szerint Észak-Amerikában jelenleg Detroit térségében, New Yorkban, Torontóban és Montrealban érzik magukat a zsidók a leginkább veszélyben.

Egy nyugat-európai ország zsidó közösségének vezetői elismerték, hogy szerintük közösségüknek nincs jövője ott, miután – megfogalmazásuk szerint – „az antiszemitizmus dzsinnje kiszabadult a palackból”.

Sokan Izraelbe vagy Észak-Amerikába küldik gyermekeiket tanulni. Egyes üzletemberek megpróbálják külföldre költöztetni vállalkozásaikat, bár ez korántsem egyszerű.

A vallási és közösségi élet folytatódik, de szigorú biztonsági intézkedések mellett és állandó aggodalom közepette. Az adott nyugat-európai ország fővárosában arra kérték a zsidókat, hogy ne járjanak kipával az utcán, mert attól tartanak, hogy szélsőségesek célpontjává válhatnak.

A közösségi rendezvényekre szóló meghívók többségében már nem tüntetik fel a helyszínt. Ezt csak a visszaigazolást kapott résztvevőkkel közlik, általában a rendezvény előtt egy nappal.

Egy európai fővárosban dolgozó izraeli diplomata szerint sok zsidó félelmet és szorongást érez, és egyesek fontolgatják az ország elhagyását. Vannak, akik fiaikat az izraeli hadseregbe küldik szolgálatra, mások pedig ingatlant vásárolnak Izraelben.

A diplomata szerint a légkör hasonlít ahhoz, amit a német zsidók éltek át az 1930-as években.

Ynetnews