„Nem lesz gőgös szívem, szemeim nem lesznek nagyravágyóak” – idézte a zsoltár szavait e cikk szerzője nyáron, amikor rabbivá avatták Budapesten, a Rabbiképző Intézetben.

A Teleki tér: Boltosok, handlék, ellenállók és utódaik

A holokauszt 70. évfordulóján Lengyelországban nyílik kiállítás 

A rabbik, püspökök, egyházi gondolkodók és a kortárs művészet kimagasló személyiségei által létrejövő emlékezet-kiállítás katalógusa ezer példányban jelent meg a Luther Kiadó jóvoltából. Az eddig több mint tízezer látogatót számláló kiállítás a bűnbánatra, az összefogásra és a közös emlékezésre kívánja felhívni a figyelmet. 

Zsidók a békeidők fürdőéletében

2014. szeptember 1. és  szeptember 30. közt a Rumbach utcai zsinagógában, a belépés ingyenes.

Az olasz fronton harcoló magyar zsidók a sajtó hasábjain[1]

Június 21-én, szombaton lesz éppen 70 éve, hogy Budapest zsidónak nyilvánított lakóinak, azaz közel 200 ezer embernek néhány nap leforgása alatt 2000 kényszerlakhelyül kijelölt, kanárisárga-csillaggal megjelölt házba kellett költöznie. Az OSA Archívum több, mint száz egykori csillagos ház előtt szervez megemlékezéseket és városi sétákat. A szombati megemlékezés előtt a Gláser Jakab Emlékalapítvány sétáján vettünk részt, egy a zsidósággal kapcsolatban keveset emlegetett környéken, a Józsefvárosban. A rengeteg új információ mellett egy titkos zsinagógát is felfedeztünk.

Hol van a te testvéred? – Ámos Imre és kortárs magyar művészek összművészeti kiállítása nyílik Varsóban.

Szentendre, Dunaszerdahely és Pécs után a Balassi Intézet berlini Collegium Hungaricumában mutatják be Ámos Imre festőművész és a 20. század kapcsolatát bemutató összművészeti kiállítást.

A második világháborúban munkaszolgálatosként meghalt művész munkásságát és … Tovább »

Sávuot a Tóraadás ünnepe. Szokás ilyenkor éjjel fennmaradni, tanulni, emlékezve és ellensúlyozva, hogy őseink a Tóraadás éjszakáján, mi tagadás, nem voltak felkészülve az eseményre, és elaludtak. A zsinagógai hagyományos ünnepköszöntő mellett több helyen is tartanak éjszakai … Tovább »

Táncoló izraeli rabbi, kétszáz fős széder, odesszai előtörténet,
nemzetközi közösség. De vajon a Tóra útjára vezethetők-e az asszimiláns
magyarországi zsidók?

Klasszikusok, operaslágerek, szefárd dalok és klezmer a Dohány utcai zsinagógában.

„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
 

I. B. Singer: Szerelmes történet
Egy poligámista regénye

„Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, amelynek tagjai félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.

 A tordasi iskola új igazgatója augusztus 1-jétől Kosaras Péter Ákos. Ő az a történelemtanár, aki tavaly egy internetes portálon SS-egyenruhában pózolt. Könyvét egy szélsőjobbos kiadó jelentette meg. A helyi képviselő-testület most mégis alkalmasnak találta a Sajnovics János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény vezetésére. Pályázatában azt írta: az iskola jó hírnevét szeretné öregbíteni.
 
 

Dési János
Jeruzsálemi zarándoklat
Dédapám a Szentföldön

Dr. Adler Illés rabbi, korának egyik legünnepeltebb hitszónoka (mindig ma­gyarul prédikált), a héber irodalom kitűnő ismerője, több jeles tudományos érteke­zés és cikk szerzője, négy gyermek édes­apja 1905 első … Tovább »

Az illusztrációtól a nagytotálig. Szabó István filmjeinek zsidó motívumai
Élvezetes és lefegyverző élmény élet­műve egészét meg- vagy újranézve ta­nulmányozni Szabó István közel négy évtizedes alkotói korszakának belső lo­gikai rendszerét.
Alig észrevehető, apró … Tovább »