Tordason igazgat a “jószívű SS-tiszt”

 A tordasi iskola új igazgatója augusztus 1-jétől Kosaras Péter Ákos. Ő az a történelemtanár, aki tavaly egy internetes portálon SS-egyenruhában pózolt. Könyvét egy szélsőjobbos kiadó jelentette meg. A helyi képviselő-testület most mégis alkalmasnak találta a Sajnovics János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény vezetésére. Pályázatában azt írta: az iskola jó hírnevét szeretné öregbíteni.
 

 

Forrás: 168 Óra

 

– Nem tudom, mit tegyünk. Talán el kellene költözni innen – fakad ki Tordason az egyik szülő.

A községet néhány éve megosztja a politika, „földi a földijének már nem is köszön”. A Fejér megyei falu indulatait csak fokozta a kinevezés.

Kosaras Péter Ákos tavaly – még a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium igazgatóhelyetteseként – náci egyenruhában, „egy jószívű SS-tiszt” képaláírással fotót közölt magáról az iwiw internetes közösségi portálon. Botrány lett a képből, Kosarasnak távoznia kellett a katolikus gimnáziumból.

A tordasi iskola szülői munkaközösségét felháborította, hogy a „jószívű SS-tisztet” nézte ki Tordas és Gyúró önkormányzata a társult intézményük vezetőjének. A tordasiak – állítólag – azzal fenyegetőztek: ha Gyúró másként szavaz, felbontják az iskolaközösséget. Gyúró végül engedett. De az egyik ottani képviselő, Váradi Zsolt lemondott mandátumáról.

– A posztra jelentkezők közül – csak a pályázataik alapján – én is Kosarast választottam volna. De mert a szülők hevesen tiltakoztak ellene, utánanéztem: kicsoda ő.

Az iwiwen mi is választ kapunk arra, kikkel szimpatizál a történelemtanár. Barátai közt jegyzi a Magyar Királyi Csendőrséget, amely azt írja magáról: „Árulóknak, kormányszolgáknak, kommunistáknak, cionistáknak és a demokratikus többség jeles és jeltelen tagjainak itt, ezen a keresztény-magyar oldalon helye nincs.” Kosaras annak idején a netportálon „ismerősei” közt bejelölte a „gójok szélsőségesen antiszemita közösségét” is. E társaság így mutatkozott be a világhálón: „Ha valaki biztos abban, hogy gój, akkor itt bátran jelölhet, nem szertartásos fitymahiány nem kizáró ok.”

Amúgy az önkormányzati meghallgatáson rákérdeztek Kosaras interneten ápolt baráti kapcsolataira is. Az igazgatójelölt azt válaszolta: automatikusan visszajelöl mindenkit az iwiwen, aki ismerőseként határozza meg. És puszta véletlen, hogy mindig ugyanaz az „ideológiai kör” találja meg őt.

Mindenesetre a budakeszi könyvtárban hozzájutottunk Kosarasnak a Budakeszi Iránytű című lap 2005. márciusi számában közölt vezércikkéhez. Akkor még a katolikus gimnázium történelemtanáraként hitvallott. Egyebek közt arról: „Könnyen jár a szája azoknak, akik csekkfüzetekben hordozzák a hazájukat, akik egyszer itt, másszor ott, de leginkább a vörös lobogó árnyékában érzik otthon magukat.” Ugyanott arra a következtetésre jut: „Nemzetünk, családjaink leghalálosabb ellensége az idegen lelkiség.”

S hogy milyen megoldást lát minderre Kosaras? „Kitavaszodik azonban, ha nemzeti szellemünk öntudatos keménységével és határozottságával űzzük ki házaink, utcáink, falvaink és városaink falai közül azt a hisztériát, demoralizáló jelszóhazugságot, mételyt és rombolást, amely azok önző agyából, rémlátó ijedtségéből fakad, akik nem a mienkkel azonos jogon, nem az ezeresztendős magyar hagyományok öröklött jogán, nem őseink bennünk élő szellemi vérkeringése, nemes önzése, százszor is megélt helytállása szerint nézik az egyetemes magyar érdekeket. Hanem saját hazátlan nemzetköziségük olcsó prédájának tekintik a magyar életet.”

Némi adalék, hogy miután a cikkből csak részleteket találtunk a neten, először az Iránytű főszerkesztőjét, Koós Hutás Katalint kerestük: „kollégaként” küldje el nekünk az egész írást. Ígérte, küldi. De a cikk nem érkezett meg. Újra kerestük a főszerkesztőt. Mondta, meggondolta magát, mert Kosaras cikkét bizonyára „nem pozitív környezetben idéznénk”. Véleményét is megosztotta velünk Koós Hutás Katalin:
– A média bolhából elefántot csinált, s így tönkretett egy nagy tudású embert.

Nem mellesleg azt, aki hadtörténészként – véletlenül? – a Magyar Szigeten tartott előadást, és műsort vezetett a Pannon Rádióban. A Magyar Fórumban, Csurka István lapjában pedig Elhallgatott történelem címmel indított sorozatot. Az 1918 és ’45 közötti időszak magyar és egyetemes történelméből választott ki olyan eseményeket, amelyekről – szerinte – „alig vagy marxista torzítással írtak az azzal megbízottak”.

Lehet „véletlen” persze az is, hogy könyvét – Magyarok a Waffen-SS kötelékében – a szélsőjobboldali Nemzetek Európája Kiadó jelentette meg. A könyves vállalkozáshoz hasonló beállítottságú portálokon úgy hirdetik a kötetet: a „jobb könyvesboltokban” kapható. Egyikben ottjártunkkor a bolti eladó kedves mosollyal szolgált ki egy idős hölgyet, aki a Zsidó hazugságok című könyvet kereste. E kötet mellett lapult Kosaras műve is.

A „jószívű SS-tiszt” könyvével – ahogy a bevezetőben fogalmaz – az SS-Obersturmführerként szolgált nagyapjának, Kosaras Ferencnek kívánt emléket állítani. De azoknak is, akik a Waffen-SS kötelékében „a legtöbbet adták a hazájukért, amit adhattak, az életüket”. Majd hozzáfűzi a szerző: „Hősi halottaink – nyugodjatok békében.”

Számvéber Norbert hadtörténész azt mondja:

– Ha egy kutató a Waffen-SS-szel foglalkozik, komoly körültekintéssel kell eljárnia. Kosarasnak nem sikerült kellő távolságot tartania az általa feldolgozott témától. Következetesen a „mi gránátosainkról”, a „mi csapatainkról” vagy egyszerűen a „mieinkről” ír. Ez akár azt is sugallhatja: azonosul azok motivációjával, világnézetével, akik 1940 és ’44 között önként jelentkeztek a Waffen-SS-be. Objektivitásra törekvő történész nem fogalmazhat úgy: a „mieink”. A távolságtartás még családi érintettség esetén is kötelező lett volna.

Kosaras amúgy a Waffen-SS számos háborús bűntettét „kifelejtette” a kötetből. Véletlenül?

– Csak remélhetjük, hogy nem szándékosan hallgat a könyv például a 22. SS-önkéntes-lovashadosztály egyik harccsoportjához köthető 1944. októberi, Debrecen melletti vagy a 4. „Polizei” SS-páncélgránátos-hadosztálylyal összefüggésbe hozható ’44. októberi, kiskunhalasi tömeggyilkosságokról. Ismeretes, hogy az 1942-es újvidéki mészárlásért felelős magyar főtisztek és tábornokok zöme 1944 elején Németországba, az SS-hez menekült. De ezt a szerző csaknem egyfajta üldöztetésként mutatja be – magyaráz Számvéber.

Nyíl, horog, sas

Kosaras a könyvhöz CD-t is mellékelt – különféle indulókkal és a Hungarista Himnusszal. A kötet borítóján pedig az „SS-Adler” (a Waffen-SS-egyenruhán látható sas) együtt virít a horogkereszttel.

– Aki szakmailag hiteles írást akar letenni az asztalra – véleményez Számvéber Norbert –, ilyen vizuális túlzásokba nem eshet. A Hungarista Himnusz „közreadása” ugyancsak erősen kifogásolható, hiszen még távolról sem tartozik a kötethez.

Ahogy cikkünkben már jeleztük: Váradi Zsolt gyúrói képviselő is alaposan utánanézett Kosaras dolgainak.

– Ezek után azt a javaslatot támogattam: nevezzünk ki egy évre megbízott igazgatót az iskola élére, akár a másik két pályázó közül. Közben Kosaras bizonyíthatja, hogy – az SS-tisztként szolgáló nagyapján kívül – semmilyen kötődése nincs a náci eszmékhez, s megfelelő lehet a posztra.

De már tudjuk, a két önkormányzat – a tordasi és a gyúrói – mégis úgy döntött: a pályázók közül Kosaras a legalkalmasabb a tordasi iskola irányítására. Váradi meg kilépett a képviselő-testületből.

Zavaros gondolatok

A Történelemtanárok Egylete a döntés után szakmai állásfoglalást tett közzé: elfogadhatatlan, ha egy tanár kirekesztő módon és szellemben tanít. Ha náci eszméket hirdet – felmerül a szakmai alkalmatlanság gyanúja.

– Egy helyi tanár kért tőlünk szakmai és jogi állásfoglalást az iskolaigazgató kinevezése ügyében. Kosaras „munkásságát” 2005 óta figyelemmel kísérjük. Tudomásunk szerint elsőként mi hívtuk fel a figyelmet a Budakeszi Iránytűben megjelent cikkére, s határolódtunk el tőle. A jogi állásfoglalás nem a mi dolgunk. Ezért fordultunk az oktatási ombudsmanhoz – mondja Miklósi László, a szervezet elnöke.

Nehéz-Posony Kata felvétele
De nemcsak a Történelemtanárok Egylete, hanem tordasi szülők és tanárok is megkeresték az oktatási jogok biztosát, Aáry-Tamás Lajost, aki vizsgálatot indított az ügyben.

– Demokrata vagyok, számomra is fontos, hogy ne legyen iskolaigazgató, aki szélsőséges nézeteket vall. De segíteni csak akkor tudok, ha a helyiek összefognak. S bár nem adhatok ötleteket, számos módja van a civil ellenállásnak, amellyel rá lehet venni a vezetőket: gondolják át újra Kosaras kinevezését – mondta.

Ugyanezt kérte az önkormányzatoktól Hiller István miniszter – „magánemberként, történészként s az egész oktatásügyért felelős politikusként”. Lapunknak azt mondta: „A világon mindenütt a nácizmust jelképezi a Waffen-SS egyenruhája. Itt csak egyetlen döntés lehet: valaki vagy belebújik, vagy nem. Aki ráadásul benne tetszeleg, nem alkalmas iskolai közösség vezetésére.”

Mi úgy véltük: Kosaras szakmai alkalmasságáról – vélhetően – többet tudunk meg előző munkahelyén, a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban. Kőrösiné Merkl Hilda igazgató még tavaly nyilatkozta a Népszabadságnak Kosarasról: rendkívül felkészült tanár, olyan értékrendet képvisel, amely a katolikus egyház tanításaival összeegyeztethető, s méltatlan támadások után kényszerült távozni a gimnáziumból.

Az ügy lezárult

Az igazgatónőt most mi is kerestük, írásban tettük föl kérdéseinket: fenntartja-e korábbi véleményét? Ha – szerinte – Kosaras nézetei illeszkednek a katolikus tanokhoz, miért indított ellene vizsgálatot tavaly az egyházmegye? Náluk tanítana-e még Kosaras, ha nem indul ellene vizsgálat? Kőrösiné Merkl Hilda szóban közölte velünk: lezártnak tekinti Kosaras ügyét.

A budakeszi gimnáziumot fenntartó székesfehérvári egyházmegye azonban nem zárkózott el megkeresésünkre. Annak idején ők indítottak vizsgálatot Kosaras ellen, miután botránnyá dagadt a „jószívű SS-tiszt” fényképes ügye.

– A vizsgálat okafogyottá vált, mert Kosaras távozott a gimnáziumból. Ennek ellenére ma is fenntartjuk véleményünket: Kosaras nézetei nem egyeztethetők össze az egyház tanításaival – jelentette ki Bertáné Pintér Katalin, a Székesfehérvári Püspökség szóvivője.

S mit gondol maga Kosaras Péter Ákos? Ahogy egy interjúban fogalmazott: ő nem náci, hanem „nemzeti és keresztény”. És szerinte rágalomhadjárat indult ellene.