Összesen 2,600 találat (2521 - 2540) : - sz. t. g. -.
Az asztalra tett sztereo rádióból zene szól. A Garay utcai kultúrterem ablakai tárva-nyitva vannak. Jönnek a vendégek. Hol Jutka, hol Ágnes fogadja őket. Halkan beszélgetnek. Rögtön szembeötlik, milyen kevés a férfi. Csinos, 20 és 40 év közötti nők uralják a terepet.
– Férfi … Tovább »
Mihalovics Zoltán: Olvasóink írják
Virág Teréz: Az emlékezés tárgyai történetek a második kut találkozásról
Jer és lásd!
A hetek ünnepe
Hászid történet
Arcok a magyar zsidó irodalomból
Szántó T. Gábor: A zsidó közösség és a könyvek sorsa azonos
Kroó László: Boldog … Tovább »
… de lángra lobban. Asré hagafrur, se niszraf v’hálit löhávot – olvasható a héber nyelvű felirat a Jad Hana nevű kibucban felállított emléktáblán, így örökítették meg Szenes Hanna magyar költő, Izrael nemzeti hőse emlékét. A fenti sorok a Margit körúti fogház falára … Tovább »
Láng György
1942-ben, egy tél éjszakán, valahol, ismeretlen, vad tájakon kattogott a hosszú szerelvény. A marhavagonban összebújtak az áldozatok, mert már-már megfagytak a gyilkos hidegben. A felvidéki deportáltak mélyen vallásos csoportja még sötétedés előtt igyekezett … Tovább »
„Készítsetek nekem szentélyt, hogy lakjam közepettük…”
Nevezik főtemplomnak, mondják a kontinens legnagyobb működő zsinagógájának, hazalátogató hittestvéreinknek zarándokhely, számunkra, ittenieknek: kapcsolat a múlthoz, biztonság a jövőhöz.
1991. április közepén … Tovább »
Snéur Zálmán 1796-ban megírta a Tanja című elméleti munkáját, mely a chabad mozgalom bibliája lett. Tanítása szerint a lélek három rétegű: chochma, bina, daat (bölcsesség, értelem, megismerés) alkotják. A mozgalom e három szó kezdőbetűiből kapta a nevét. A chasszidizmus … Tovább »
Olvasóink írják
Fókuszban a Makkábi-szekció
(gervai): „A holocaustban a személyes történeteket akarjuk megmutatni”
Virág Teréz dokumentumfilmje: Szilárd Gyula mondja
Az apáca mártír
Miskolczy Ambrus: Az elmaradt romániai emancipációról egy könyv ürügyén
K. Zs.: Az antiszemitizmus … Tovább »
Az átkozott költő
SOMLYÓ ZOLTÁN
(1882-1937)
Soha annyira nem volt költő a költő, mint a század elején. Nem népvezér, nem látnok, nem jós, nem tanító, hanem érzékeny, megbántott énjének dalnoka. A szecesszió az egyéniség utóvédharca volt. A kisvárosból nagyváros, … Tovább »
EMLÉKEZÉS
A múlt év októberében – fiataljai kezdeményezésére – a nyugat-németországi Allendorf városa találkozót rendezett az egykor itt működő (Buchenwaldhoz tartozó) koncentrációs tábor kétszáz magyar származású női foglya részére. Ezen a többnapos rendezvényen ismerkedtem … Tovább »
(Részletek egy hosszabb tanulmányból)
A Szegedi Új Nemzedékben már a német megszállást követő napokban megsokszorozódott a zsidókkal foglalkozó cikkek száma. A rendeletek nyomán pedig még élesebbé váltak a zsidóellenes kirohanások. Április 1-jén a lap örömmel nyugtázta, … Tovább »
Egy zsidó politikus a dualizmus korában
Nagy és bonyolult gazdasági-társadalmi folyamatok nemcsak az általuk érintett tömegek és az általában a nagy mennyiségek szintjén és léptékében vizsgálhatók. Nemegyszer annál jobban (vagy legalábbis nem rosszabbul, de mindenképpen más … Tovább »
Beszélgetés Márványi Péterrel
JANUÁR KÖZEPÉTŐL KEZDVE négy héten át óránként hallhattuk tudósításait a rádióban és a tévében. Magyar újságíró Jeruzsálemben? Szabad ilyen veszélynek kitenni egy tudósítót? A rádióban azt sem tudták, mikor jön haza. Találkozásunkkor … Tovább »
Dr. Feldmájer Péter portréja
Ha a nevét hallom, először mindig ugyanaz a kép villan elém. MIOK-közgyűlés a nyolcvanas évek végén. Csokornyakkendő, elegáns öltöny, díszes kipa, egyszóval ünnepélyes öltözet, aminek némiképpen ellentmond a kócos frizura s a lebegő vörös … Tovább »
Beszélgetés Mezei Andrással
A politika szembefordíthatott országokat egymással, rokonokat igazán, véglegesen nem szakíthatott el egymástól. A rendszerváltás óta pedig felértékelődött ez a népi diplomácia. Építeni lehetett a kölcsönös barátkozásra, turisták, barátok, költők … Tovább »
Az első szavak legyenek a tiszteletéi, a köszöntéséi. Kozma Pál tavaly töltötte be 85. életévét. Köszöntsük hát először is azt az embert, aki hihetetlen szívóssággal, akaraterővel, kitartással és szeretettel mindenekelőtt élt; átélte az elmúlt több mint nyolc évtizedet, … Tovább »
1884-ben születeti Huszton. Debreceni iskolás korában már írogatott versekét, első kötete Mezőtúron jelent meg 1902-ben. Tizenkilenc éves korában lett budapesti hírlapíró. Ettől kezdve tárcái, karcolatai ezrével jelentek meg. Első jelentékeny verskötetét, amely 1912-ben látott … Tovább »
Az első
Buchenwaldban találtam rá. Hamarjában kiszámítottam, hány éves is lehetett akkor. Tizenhárom-tizennégy? A nyolcas barakk „lakója” volt. Gyerekbarakknak neveztük. Pedig hol voltak ők már a gyerekektől? Mindnyájan, még azok is, akik a legkevesebb meghurcoltatáson mentek … Tovább »
„Kevesebbet kell magolni és már nem félünk”
AZ ÖBÖL-HÁBORÚ okozta kényszerpihenőben hazalátogató, Izraelben tanuló magyar diákokkal beszélgetek. Vidámak, napbarnítottak, meglátszik rajtuk az ország levegője. Ez a kényszervakáció izgalmakkal, feszültségekkel teli. A hadiesemények … Tovább »
HADD KEZDJEM AZZAL, hogy felidézek egy esetet, amely a közelmúltban valósággal kettészakította a magyar értelmiséget, és meglehet, hogy a magyarországi fejlődés kommunizmus utáni korszakának vízválasztója lesz.
Tavaly nyár végén megjelent egy cikk Csoóri Sándor tollából. Mint … Tovább »
A „Negyvenkedők Klubjának” közleményei
Olvasóink Írják
Vajda Róbert: Teccig tudni
Gergelyné Varga Edit: Nagyanyó receptjei
Magyar-izraeli sportkapcsolatok
Bihari Tibor: A Maccabi-VAC Sportegyesületről
Magén István: Esti beszélgetés Kádár Béla unokájával
L. Zs.: Klezmer-siker
Virág … Tovább »