Összesen 2,911 találat (2541 - 2560) : - sz. t. g. -.
HONGKONG:
Négy vallási irány
A város sohasem volt Különösebben jelentős vagy nagy létszámú zsidó központ. Az első zsidók – név szerint a Sassoon család – 1842-ben érkeztek, abban az évben, amikor Hongkong brit gyarmattá vált. A család Bagdadból származott és kiterjedt … Tovább »
December 1.
Mégiscsak lesz karácsonyfa. Eldöntöttem, punktum.
Na jó, az igazság az, hogy ebben a döntésben négyéves kemény, megfeszített előkészítő munka lakozik. Dani születése óta ugyanis szisztematikusan oltom Laciba, hogy ha a gyerek megnő, nincs jogunk elvenni tőle … Tovább »
A karizmatikus vezetők hiányoznak a magyar zsidóságból
Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor … Tovább »
zsidó modernizáció, polgárosodás, világiasodás párhuzamosan haladt a keresztényekével. Kettőzött erőt adott neki, hogy a zsidóknak ki kellett jönniük mind a keresztény, mind a zsidó falak mögül, Ortodox nézőpontból, vagy a környezet barátságtalan tekintetével nézve – … Tovább »
Előző számunkban olvashatták munkatársunk útinaplójának az ortodoxia világát bemutató első részét. A második – befejező – részben a politika és a vallásos cionizmus közegébe nyerhetünk bepillantást.
„Simon Peresz, nem szégyelled magad? Azokból a fegyverekből, amit te … Tovább »
Identitásváltás Észtországban
Észtország háromezer főnyi szervezett zsidóságának 65 százaléka orosz ajkú. Többségük a hetvenes években költözött a legészakibb balti köztársaságba, amelynek erős polgári hagyományait még a több évtizedes brutális szovjet uralom … Tovább »
Meghökkentem, amikor feltették nekem a kérdést, hogy ma, amikor hiányzik „a katasztrófa tapasztalata” és megszűnt „a fenyegetettség-érzés”, a vallásos tradíció pedig letűnőben van, összefűzheti-e egyáltalán valami a közép-európai zsidó kultúra képviselőit?
Én … Tovább »
„Ha megfeledkeznél arról, hogy zsidó vagy, egy keresztény majd emlékeztet rá.” A háború utáni, illetve a holocaust utáni szlovákiai zsidó kultúráról – amelyben igen jelentékeny volt és ma is meghatározó jelenség az asszimiláció – valószínűleg nem gondolkodhatunk anélkül, … Tovább »
Történelmet írni
Valahányszor egy német író meg akarja tudni tőlem, vajon miért csak zsidókról írok, ahelyett, hogy válaszolnék, visszakérdezek; no és az ő könyvei miért szólnak kizárólag németekről. Mit felel erre? Nem sokat, vagy hogy pontos legyek, az égvilágon semmit. … Tovább »
Vasárnap este sétáltam a Révay utcában, amikor megláttam egy hosszú, kígyózó sort. Amikor közelebb értem, alig mertem elhinni, hogy az emberek nem a Vidám Színpadhoz és nem is fagyiért, hanem a Bálint-házhoz állnak sorba” – mesélte Israel Sela, az amerikai Joint magyarországi … Tovább »
Az Anna Frank iskola építési tervének pályáztatása
Nagyon sokan vettük örömmel a hírt, hogy a kormány az 1950-ben államosított Zsidó Gimnázium épületének kárpótlásaként egymilliárd-ötszázhuszonhétmillió forintot juttat a hitközségnek. Ebből az összegből már telhet … Tovább »
(Kende Tamás: Vérvád. Osiris Kiadó, 1995, 183 oldal, 620 forint. Zsidók Oroszországban 1900-1929, Magyar Russzisztikai Intézet, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995, 199 oldal, 295 forint)
Azt, hogy 1939 és 1945 között mi történt a kelet-európai zsidókkal, többé-kevésbé tudjuk. … Tovább »
Az alábbi írás szerzője Ungvárról az USÁ-ba elszármazott magyar-zsidó szülők gyermeke. Három évtizeden át végzett közösségépítő munkát a Union of Orthodox Congregations kötelékében, majd a Yeshiva University oktatója volt. Pályája izgalmas epizódja, amikor a híres íróval … Tovább »
Samson Raphael Hinsch nevezte a „zsidók katekizmusának” a luach-ot, azaz a héber naptárat, mivel a meglehetősen összetett rendszerben a judaizmus minden lényegi eleme megtalálható, a vallás, a történelem, praktikus szempontok, különböző hagyományrétegek egyaránt nyomot hagytak … Tovább »
(Részletek)
Az alábbiakban néhány részletet közlök egy – a közeljövőben megjelenő – interjúkötetből. Édesanyámmal, Ancsel Évával készített beszélgetések ezek, amelyek nyomtatásban még sehol nem jelentek meg. Első ízben beszél életéről, gyermekkoráról, családjáról, … Tovább »
Mobil telefon és kipa.
E két dolog, úgy tűnik, nélkülözhetetlen a péntek estéhez. A technika forradalmasodásával a zsidó fiatalok szórakozási szokásai is változnak.
Hova megyünk ma este? – visszhangzik a kérdés innen-onnan, ahogy egyre több kapedlis fiú és kiöltözött … Tovább »
„A legtöbben más pénzéből akarják az apjuk sírját fenntartani”
Mostantól kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), … Tovább »
Emlékszem, lassan harmincöt éve, hogy a két nagyanyám – egyik zsidó, másik katolikus – összefogott, s kibéreltek egy házat a Szabadsághegyen, hogy ott legeltessék az unokáikat… Gyerekkoromban nem értettem, miért mondták néha, összenevetve: „Ha ezt az Emma és az Eszter látnák!”… … Tovább »
Zsidó Híradó, 1896. évi 4. szám
Az orsz. rabbiképző-intézet éppen megjelent értesítője első helyen a mil- leniumról és az ezen alkalomból tartott ünnepélyről szól… A díszülésen Balog Ármin tanár méltatta a nap eseményét; több tanuló hazafias költeményeket szavalt … Tovább »
1899. június 21.
Tegnap reggel lementem a régi rue Cambonon a Tuilerie kertekig, ahol most egy autókiállítás van. Az automobilokat mintha éppen a számunkra készítették volna. Cementútjaink, ennél kevesebb vasútvonalunk lesz és már a kezdetektől fogva a közlekedés új formáit … Tovább »