Összesen 420 találat (1 - 20) : Kádár Pál.
A kifelé befelé figyelő lírai én szilánkos jelene, és a múlt terebélyes, plasztikus képei váltakoznak a regényben; érzékeny, pókháló finomságú mondatok csillannak a halál sötétségében, és a röhögős, keménykedő szleng a gyerekkor lefoghatatlan eufóriájában, a múlt eleven … Tovább »
Munkakonferenciát rendez a Zsidó Közösségi Fórum Szövetség (ZSKF).
A december 5-én, a belvárosi Klusterben megrendezésre kerülő esemény a ZSKF munkacsoportjainak tevékenysége mentén fog olyan, a zsidó közösség számára fontos témákat tárgyalni, mint az oktatás a többségi … Tovább »
Czakó Gábor írta: „A kultúra hangja a csönd. A csönd az elmélyedés, a megrendülés, a fölébredés, a bekapcsolódás, a megértés, a tisztaság, a bölcsesség hangja.”…”A kultúra maga a nép; az alapvető értékekben együtt gondolkodó közösség….”
A hírekből tudható … Tovább »
Esztergályos Károly pályája az 1960-as évek elején indult, amikor a televízió még gyerekcipőben járt Magyarországon. A főiskolán filmrendezést tanult, bár eredetileg karmester vagy színházi rendező szeretett volna lenni, végül a televízió mellett döntött, mert állandó munkalehetőséget … Tovább »
Scheiber Sándor és temetései – az állambiztonsági anyagok tükrében*
Scheiber Sándor főrabbi, a Rabbiképző Intézet igazgató-professzora 1985. március 3-án elhunyt. A Kádár-korszak végén eltávozott nagy tudós rabbi – már csak hívatásánál fogva is – egész életében … Tovább »
Magyar zsidók egy csoportja petíciót indított “A palesztinok és zsidók közös emberiességéért”. Most – mint fogalmaznak – “arra kérik minden magyar honfitársukat (zsidó és nem zsidó magyarokat egyaránt), hogy további aláírásukkal a Peticiok.com felületén támogassák a nyilatkozatban … Tovább »
Gárdos Péter Hamisítók című ironikus és szövevényes, önéletrajzi ihletésű regénye pikáns korrajz a Kádár-korszakról. Az ábrázolt világ légköre fülledten nyomasztó.
A Kádár-kori valóság homályos és karcos, mint egy archív filmtekercs. Hogyan lehet megkülönböztetni … Tovább »
Történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban dolgozik, oktató a Szegedi Tudományegyetemen. Az elmúlt években megírta Grósz Károly életrajzát, illetve jegyzett egy könyvet Kádár János és Grósz Károly kapcsolatáról. Doktori értekezését a demokrácia értelmezésről, az 1945 utáni … Tovább »
Évtizedek óta nem volt példa arra, hogy két magyar rendező filmje is meghívást kapjon a világ egyik legnagyobb presztízsű seregszemléjére. Kihirdették az augusztus 27-én kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál programját: Nemes Jeles László ÁRVA és Enyedi Ildikó CSENDES … Tovább »
Kádár Tamás, a Sziget főszervezője a HVG.hu-n megjelent állásfoglalásban reagált a fesztiválon augusztusban fellépő Kneecap nevű ír raptrió körül kialakult politikai és társadalmi vitákra. Kádár a közleményben egyértelműsítette, hogy megtartják a koncertet.
Kádár … Tovább »
Pár éve megjelent tanulmányomban gyenge, de létező katolikus (magán)iniciatívákról és negatív zsidó reakciókról számoltam be. Egy olyan új forrásra bukkantam azonban, mely jelentősen módosítja ezt a képet, és azt bizonyítja, hogy ha nem lett volna olyan erős az állami kontroll … Tovább »
Amikor a „kicsi öregúr”, Lengyel József 1975. július 14-én meghalt, olyan nagyságok búcsúztatták, mint Weöres Sándor és Juhász Ferenc. De ma már szinte senki sem emlékszik rá, holott a Visegrádi utca című regénye egykor kötelező irodalom volt az iskolában. Talán azért … Tovább »
Mintegy 150 ember jött el az Óbudai Szigetre vezető K-híd bejáratához, hogy részt vegyen a hirtelenjében szervezett flashmobon. A villám-demonstráción az ellen tiltakoztak, hogy a Sziget fesztiválra meghívták a közismerten Izrael-gyűlölő, Hamaszt és Hezbollahot éltető, Kneecap nevű … Tovább »
Vajda Tamás fényképész a facebookon tette közzé a Sziget Fesztivál menedzsmentjének írt nyílt levelét, melyben az kérdi a címzettektől: Mi az a morális alap, amely lehetővé teszi egy Hamaszt és Hezbollahot nyíltan éltető, „Halál a cionistákra!” jelszót üvöltöző együttes … Tovább »
A kutató történész, muzeológus elbeszéléseinek egyszeri találkozással nem lehet a végére érni. Nekem sem sikerült. Érdekes történeteket hagytunk félbe, melyekről pedig még köteteket is írt. Álljon itt két kötetének – két emberi sorstörténete.
„Simon Böske naplója.”
Simon … Tovább »
Kertész Imre Sorstalanság című regénye 1975-ben jelent meg először, de a története máig tovább íródik.
Az író először több folyóiratban publikálta a mű készülésével párhuzamosan írt feljegyzéseit, majd 1992-ben megjelent az ezekből komponált Gályanapló, 2022-ben … Tovább »
Kardos G. György Avraham Bogatir hét napja című nagyszerű regénye 1968 decemberében jelent meg – egy évvel a Hatnapos Háború és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítása után. A könyv óriási hatást váltott ki a Kádár-kori értelmiségi nyilvánosságban és … Tovább »
Az 1949-ben megalakult Német Szövetségi Köztársaság a Harmadik Birodalom jogutódjaként egy sor múltlezáró intézkedést léptetett életbe. A bonni hatóságok a náci felelősök számonkérése mellett az üldözöttek megsegítését is elsőrangú feladatként kezelték.
NSZK törvények … Tovább »
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
Budapest Főváros Levéltárába került be pár évvel ezelőtt Szilágyi Ernőnek (a Kasztner csoport tagjának, cionista vezetőnek, akit egyébként Cvi-nek hívtak a mozgalomban /1898-1973/) és családjának fontos hagyatéka.[1] A fond Szilágyi Ernő, Szilágyi László (a báty) és felesége, … Tovább »