Összesen 426 találat (21 - 40) : Kádár Pál.
A kutató történész, muzeológus elbeszéléseinek egyszeri találkozással nem lehet a végére érni. Nekem sem sikerült. Érdekes történeteket hagytunk félbe, melyekről pedig még köteteket is írt. Álljon itt két kötetének – két emberi sorstörténete.
„Simon Böske naplója.”
Simon … Tovább »
Kertész Imre Sorstalanság című regénye 1975-ben jelent meg először, de a története máig tovább íródik.
Az író először több folyóiratban publikálta a mű készülésével párhuzamosan írt feljegyzéseit, majd 1992-ben megjelent az ezekből komponált Gályanapló, 2022-ben … Tovább »
Kardos G. György Avraham Bogatir hét napja című nagyszerű regénye 1968 decemberében jelent meg – egy évvel a Hatnapos Háború és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítása után. A könyv óriási hatást váltott ki a Kádár-kori értelmiségi nyilvánosságban és … Tovább »
Az 1949-ben megalakult Német Szövetségi Köztársaság a Harmadik Birodalom jogutódjaként egy sor múltlezáró intézkedést léptetett életbe. A bonni hatóságok a náci felelősök számonkérése mellett az üldözöttek megsegítését is elsőrangú feladatként kezelték.
NSZK törvények … Tovább »
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
Budapest Főváros Levéltárába került be pár évvel ezelőtt Szilágyi Ernőnek (a Kasztner csoport tagjának, cionista vezetőnek, akit egyébként Cvi-nek hívtak a mozgalomban /1898-1973/) és családjának fontos hagyatéka.[1] A fond Szilágyi Ernő, Szilágyi László (a báty) és felesége, … Tovább »
Január 27-én, az ENSZ holokauszt emléknapján mutatják be a Gólem Színház legújabb produkcióját, Fullajtár Andrea főszereplésével.
Ismerik Galló Olgát? Nem? Elhihetik, nem ő tehet róla. Ha rajta múlik, a felfelé ívelő írói pályáját folytatta volna — ehelyett alig 30 … Tovább »
Az alábbiakban kollégája, Dési János által írt nekrológot olvashatják, mely a MUOSZ honlapján jelent meg.
Hanuka és karácsony, magyar és francia – több kultúra vonzásában élt. Ugyanakkor szakmailag már elég régen alig-alig létezett. Ugyanis a modern világ sajtója kevéssé … Tovább »
Az előadást Galló Olga – Fullajtár Andrea nagymamája – Tíz hónap Babilon című könyve kézirata és levelezése felhasználásával Borgula András rendezi.
A készülő produkció címe: A Tíz hónap Babbilon-ügy.
Ismerik Galló Olgát? Nem? Elhihetik, nem ő tehet róla. Ha rajta … Tovább »
Lazarovits Szilvia 2001. januárjától 2022. decemberéig a Nők Lapja vezető szerkesztője volt, jelenleg a Nők Lapja felelős szerkesztője. Egy hétfői lapindító értekezleten találkoztunk először személyesen. A szerkesztőség kényelmes kanapéján vackolódtam be, és ő pont velem szemben … Tovább »
Pelle János a hazai vérvádak szakértője. Sajátos szemléletmóddal írt izgalmas tanulmánykötete, a „Zsidókérdés” és a magyar társadalom 1938-1956, szándéka szerint történeti szociográfia.
A 21 esszészerű (eset)tanulmányt tartalmazó, több évtized kutatásait összegző … Tovább »
Budapesti emlékmozaikok az Izraelbe tartó szovjet menekültekről
Amikor magyarországi tömegmigrációs hullámról beszélünk, a legtöbbünknek a 2015-ös, főleg szíriai menekültekből álló tömegek jutnak az eszünkbe, és az ezzel kapcsolatos hisztérikus, Soros-ellenes kampány, … Tovább »
Sós Endre szerepdilemmái
E folyóiratban már többen is foglalkoztak Sós Endre (1905–1969) újságíró, irodalmár, hitközségi vezető ellentmondásos pályájával, ahogy Sós gyakori szereplője a Kádár-rendszer és a zsidó hitközség viszonyát vizsgáló történeti munkáknak … Tovább »
A magyar holokauszt-túlélők kárpótlása sok szempontból tipikus fejezete a kelet- és közép-európai kárpótlásnak. Az ígéretes kezdetek után hamar kiderült, hogy a kormány sem politikai, sem gazdasági és szociális megfontolásokból nem fog teljes vagyon-visszarendezést eszközölni, … Tovább »
Egy Kádár-kori disszidálás története
Erdélyi Marian (Mari) 1946-ban született Budapesten. A Zsidó Gimnáziumban 1964-ben érettségizett, utána kalandos körülmények között szüleivel és bátyjával Bécsen keresztül alijázott. Interjú az 1964-es szökésről.
Kérlek, Mari, … Tovább »
Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?
Fogadtatástörténeti görbe
A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »
A Szerelemről bolond éjszakán, Fejes Endre első kiadásban 1975-ben megjelent regénye olyan miliőben játszódik, és olyan élményanyagot dolgoz fel, amellyel a magyar irodalom még nem vetett mélységében számot.
Egy kárpitossegéd, egy vasesztergályos és egy szabó – a félzsidó … Tovább »
Megjelent a 2023. decemberi Szombat! Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:
Fizessen elő a Szombatra!
A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:
Láng … Tovább »
Lévai Jenő emlékkonferencia
november 24. (péntek)
Helyszín: ELTE ÁJK Kari Tanácsterem (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)
Az ELTE Kommunikáció és Média Tanszék szervezésében
Társszervezők: Magyar Újságírók Szövetsége és MTA Sajtótörténeti Munkabizottság
Médiapartner: … Tovább »
Auschwitzi magyar kiállítások az 1960-as években
A műtárgyaknak – mint a könyveknek – sorsuk van, és minden korban megvan a maguk jelentés(rétege) és funkciója, mondanivalója, amit az adott korban (vagy utána) értünk, vagy nem. Funkciójukat idővel elveszíthetik, eredeti … Tovább »