„Egy cipőben járunk” – Károlyi K. László a Mazsihisz átalakításáról és a szűkös esztendőkről

A Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség szervezeti átalakításáról, a generációváltásról, a nehéz gazdasági helyzetről és az Izraellel ápolt kapcsolatokról beszélgetett Breuer Péter, a Heti TV vezetője Károlyi K. Lászlóval, a Mazsihisz új főigazgatójával a Pirkadat október 27-i adásában. Az első hónapok az átadás-átvételről és egy új szervezeti rend előkészítéséről szóltak, a következő év pedig még szűkösebb lesz, ezért a hitközségnek modernizálnia és karcsúsítania kell a működését, miközben megőrzi az idősebb generációk tudását.

Négy hónap átadás-átvétel és egy új organogram

Károlyi K. László elmondta, hogy az első négy hónap átadás-átvételi folyamat volt elődjével, Dr. Kunos Péterrel: áttekintették a folyamatban lévő ügyeket, és közben elkezdték előkészíteni a Mazsihisz és a BZSH szerkezeti átalakítását. Elkészült egy új organogram, és készül hozzá egy új szervezeti és működési szabályzat is. Az ünnepekkel együtt nagyon összetett időszak volt, senki sem unatkozott a hitközségnél.

Az új szervezeti ábrára azért volt szükség, mert 2026-ban másképp kell kinéznie egy hitközségi adminisztrációnak, mint korábban, és a régi stílusban kezelt folyamatokat modernizálni kell. Mint minden változás, ez is nehézségekkel járt, a kollégák első olvasatban inkább ezeket érezték. Mostanra viszont a BZSH és a Mazsihisz elöljárósága is támogatta az organogramot, a munkatársak tájékoztatása részben megtörtént, és hamarosan állománygyűlést is tartanak. A cél egy átlátható, kétirányú folyamat, amelybe a javaslatok és ötletek is beépíthetők, hiszen egy szervezet organogramja mindig arra a feladatcsoportra fókuszál, amely éppen a legnagyobb hangsúlyt kapja.

Karcsúsítás és a tapasztalat megbecsülése

A kérdésre, mennyire hat a frissítés a Mazsihisz jövőjére, hiszen mindenki idősebb lesz, egy ilyen szervezetnél pedig a tapasztalat mellett változás is kell, a főigazgató elismerte, hogy nem lesz könnyű: aki régóta része a működésnek, és nem tud együtt élni a változással, annak nehezebb lehet a váltás, vagy akár az a döntés, hogy folytatja-e. Gazdasági szükségszerűség is van mögötte. A 2026-os év nem volt túlságosan komfortos a hitközség számára, a 2027-es pedig még szűkebb mozgásteret rajzol, ezért logikai alapon karcsúsítani is kell. Ennek része a természetes kivezetődés, a nyugdíjba vonulás is, de arra figyelni akarnak, hogy az idősebbek ne érezzék úgy, hogy egyszerre vége mindennek.

A műsorvezető közbevágott: a Mazsihisz és a BZSH ahhoz volt szokva, hogy aki elérte a hetvenet vagy a nyolcvanat, tiszteletbeli tag lett, és továbbra is emelte a kezét a döntéseknél. Megmarad-e az a kis emberség, amely a hitközséget korábban megkülönböztette? Károlyi K. László két területet választott szét: a Síp utcában és a körzetekben dolgozó apparátust, illetve az elöljáróságot és a közgyűlést. A közgyűlésben a tapasztalat továbbvitele velük marad, az operatív működésbe viszont új lendületet kell hozni.

Teret a fiataloknak, országos szinten is

Ez a lendület teret adhat azoknak a fiatal és aktív korú munkavállalóknak, akik most akár a vállalkozói világban dolgoznak, de elköteleződésből a hitközségbe vinnék az energiájukat és tudásukat. És nem csak Budapesten, hiszen országos szervezetről van szó. „Egy cég az mégsem egy vallás” – jegyezte meg Breuer Péter, a vendég pedig egyetértett: vannak érzékeny pontok, amelyeket másképp kell kezelni.

Szegeden, Pécsen, Debrecenben és Nyíregyházán is van potenciál. Választás tavasszal lesz, de már most vannak ezeken a kulcspontokon olyan szereplők, akiket be szeretnének vonni az országos működésbe, valódi tudásmegosztás érdekében. Aki például a szociális területen aktív tapasztalattal rendelkezik, az országosan is kamatoztathatja, anélkül hogy a regionális munkát elengedné. A cél egyensúly: friss gondolatok és fiatalabb munkatársak, a régi patina és az idősebb generációk tudásának megőrzésével.

Jó viszony a mindenkori kormányzattal

Károlyi K. László nagyon bízik benne, hogy a jövőben is jó viszonyt ápolnak majd a kormányzattal: a hitközségnek elemi érdeke a jó együttműködés a mindenkori kormányzattal, és a kormányzatnak is érdeke a jó kapcsolat a magyarországi zsidósággal. A műsorvezető megjegyezte, hogy ez már Ferenc József idejében is így volt. A vendég tágabban is megfogalmazta: a hitéleti szereplők öngyógyító szerepet töltenek be a társadalomban, olyan pontokra is elérnek, ahová az állam magától talán nem, és segítenek fenntartani azt a lojalitást, amelyre az államnak is szüksége van.

Egyetem, kórház, konyha: honnan lesz forrás?

A műsorvezető ezután a pénzügyekre tért át. A kormány többször jelezte, hogy a gazdasági helyzet nem fényes, a Mazsihisz és a BZSH pedig Breuer Péter megítélése szerint le van maradva az egyházi intézmények juttatásaiban. Példaként a kormány által megígért, 150 esztendős egyetem fizikai állapotát, a gyönyörűen megújult, de évről évre fenntartandó kórházat, valamint a konyhát említette, a vendég egyik korábbi területét.

„Én azt gondolom, hogy itt mondhatjuk azt, hogy egy cipőben járunk” – felelte Károlyi K. László, utalva arra, hogy nemcsak az állam, a hitközség is nehéz helyzetben van. Ez inkább lehetőséget ad arra, hogy kompromisszumokkal és konszenzussal közösen építsenek valami strukturáltabbat. Breuer Péter ismét közbeszólt: a hitközség teljesíti a vállalt feladatait, például a szociális gondozói továbbképzést, vagyis olyan terheket vett át, amelyekhez más egyházak megfelelő segítséget kaptak.

A vendég emlékeztetett, hogy ezek a kérdések minden egyházat érintenek. A két elnök, Grósz Andor és Mester Tamás aktív tárgyalásokat folytat a kormányzattal olyan finanszírozási formákról, amelyekben az egyház nem pusztán a fennmaradásáért kér. Az egyetem jövőjével kapcsolatban bizakodó: ha a tudásba helyezik a jövőt, az a rabbiképzést, a kántorképzést, a szociális és a közösségi munkát is jelenti. Mindez már a bölcsődében kezdődik, és a Mazsihisz és a BZSH büszke lehet arra, hogy a bölcsődétől az egyetemig végig tudja kísérni a közösségét. A műsorvezető hozzátette: a születéstől egészen a Chevra Kadisáig.

Izrael és a Makkabi játékok

Utolsó kérdésként a műsorvezető az Izraellel való kapcsolatokról érdeklődött. A magyarországi zsidó szervezetek viszonya a zsidó állammal rendben van, de van még mit javítani. Grósz Andor elnök a jövő héten több izraeli konferencián vesz részt, amelyek az egészségügyi, oktatási és sportegyüttműködést erősítik. A tervek szerint 2028-ban ismét Magyarországon lesznek a Makkabi játékok. A műsorvezető közbevetésére, hogy szerződést is aláírtak, a főigazgató hozzátette: ennek a pénzügyi oldalát is biztosítani kell.

Végül felidézte, hogy megválasztásakor azt mondta a közgyűlésnek: az egyik legnehezebb feladat az lesz, hogy az országban és a hitközségben is éppen akkor volt választás. Ez az együttes változás nehézség, de egyben lehetőség is, mert talán jobban meg tudják ismerni egymást.

A Heti TV tartalmi összefoglalója mesterséges intelligencia felhasználásával készült.