Összesen 96 találat (1 - 20) : Sós Csaba.
Májusban jelent meg a Szombat online oldalon beszélgetésem Ari Tóth Millerrel: „Az emlékezet önkéntes őrzői” alcímmel. Ari 1956-ban született Budapesten, és 1984 óta az USA-ban él. Még itthon, 15 éves korában kezdett régi zsidó képeslapokat gyűjteni, majd az országot, Erdélyt, … Tovább »
Az első beköltözött zsidók egyike erdei gubaccsal kereskedett.
Dr. Balázs Edit a Szombathelyi Tanárképző Főiskolának és jogutódjainak (ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ) volt oktatója, két évtizede az OR-ZSE tanára. A holokauszt tanításának elméleti és gyakorlati … Tovább »
A kutató történész, muzeológus elbeszéléseinek egyszeri találkozással nem lehet a végére érni. Nekem sem sikerült. Érdekes történeteket hagytunk félbe, melyekről pedig még köteteket is írt. Álljon itt két kötetének – két emberi sorstörténete.
„Simon Böske naplója.”
Simon … Tovább »
“Miskolcon 1946-ban először két zsidót lincseltek meg, mint kapitalista spekulánst, aztán 48 órával később egy zsidó származású rendőrtisztet is, mint kommunistát. Ez a gyalázatos eset felkeltette az érdeklődésemet.”
Történész, író, Tabi László humorista unokaöccse. Nagybátyja … Tovább »
Tanár, történész, muzeológus. Az ELTE-n kitüntetéssel diplomázott, majd egyetemi doktori, s később PhD tudományos fokozatot szerzett a XIX. századi magyar történelem szakterületen.
Az Immánuel Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke, a Zalai Príma Díj Irodalom Kategória és … Tovább »
“A magyar politikai vezetésnek 1940 után be kellett látnia, hogy nem lehet hat százalék alá lecsökkenteni a zsidó iparosok és kereskedők arányát, anélkül, hogy a terület közellátása össze ne omoljon.”
Kárpátalján született. A máramarosi Técsőn közép-, Beregszászon … Tovább »
Az emlékezet önkéntes őrzői – Ari Tóth Miller.
Hol élsz?
New York közelében, a Hudson folyó partján lévő kisvárosban, Peekskillben.
Mikor kerültél Amerikába és ott hogyan alakult a pályád?
1956-ban születtem Budapesten, közvetlenül a forradalom után.1984-ben … Tovább »
– Amikor elkezdtétek előkészíteni az arieli kiállitásodat, akkor kezdték el a mozikban a Da Vinci kód című filmet vetíteni,és a kiállitás kurátornője – aki a filmet is meg a képeidet is nagyon kedvelte – javasolta, hogy a kiállítás címe legyen Da Haynal kód, mert ahogy a filmben … Tovább »
” Egy külön fejezetben kifejtem, hogy Wallenberg kiváltására milyen erőfeszítések történtek, illetve nem történtek, milyen kétes ajánlatot adott Svédország a Szovjetuniónak.”
Raoul Wallenberg Magyarországon mintegy 20 ezer zsidót mentett meg a szinte biztos haláltól. 1963. … Tovább »
„Szerzőink szinte mindegyike magasan képzett, a saját területén sikeres ember, ma már többnyire nyugdíjasok.” A kötet összeállítója és közreműködője Tiszafüreden, egyszerű, vallásos zsidó családban nevelkedett. Itt volt 37 évig könyvtáros, ebből kilenc évig igazgató. … Tovább »
Történész és holokausztkutató. A Szegedi Tudományegyetemen végzett 2002-ben történelem és politikaelmélet szakokon. Helytörténeti kutatóként 2002 óta több magyarországi múzeum, illetve kutatócsoport projektjeiben vett részt, kiadványok összeállításánál és kiállítások szervezésénél. … Tovább »
Pészachi haggadák egyedülállóan gazdag gyűjteménye érhető el egy izraeli honlapon.
Közeleg Pészach, az elkerülés ünnepe, amikor a zsidóságot elkerült a 10. csapás, az elsőszülöttek halála. Pészach az egyiptomi rabságból való szabadulás, a szabadság ünnepe, melyről … Tovább »
“Akarom, hogy halottaim túléljenek” – írta egy helyütt.
A jóbarát, Tamás Gáspár Miklós így írt róla: „Szilágyi Júlia, mi tagadás, hetvenéves, bár épp olyan óriásiakat kacag, s épp olyan apró és törékeny, csupa szem, mint amikor – negyven esztendővel ezelőtt, még … Tovább »
Néhány nappal az ünnep előtt Kolozsvárott, életének 88. évében meghalt Szilágyi Júlia romániai magyar-zsidó esszéíró. Tőle idézek: „Aki fel akar számolni egy kultúrát, másban vagy önmagában – az emlékeket kell kiirtania.”
Az írónő tudta, hogy az emlékezet … Tovább »
Budapest a képzőművészeti kiállítások terén élvonalban jár. Tamara Łempicka (1894–1980) festőnő nemrég bezárt kiállítása a Lengyel Intézetben erre jó példa. A zsidó származású művész előző kiállítását 2024 őszén San Franciscó-ban láthatta a közönség, 2025 márciusában … Tovább »
A zsidótörvények korában – a magyar zsidóság hazafiúi hűségének kétségbeesett kiáltásaiként – értékes írások jelentek meg a magyar-zsidó sajtóban. Kiemelkedő tudósok, művészek történelmi tényekkel, érvekkel, fájdalmas érzelmekkel kívánták bizonyítani, hogy a magyar … Tovább »
Az alábbi írás egy olyan magyar építész-párosról szól, akik a maguk idejében meghatározó befolyást gyakoroltak a kortárs építészetre és Budapest arculatára.
Fejér Lajos (1877-1945) apja Weisz Jakab kárpátaljai fakereskedő volt, Máramarosszigeten. Az apa idővel a pesti … Tovább »
A második zsidótörvény elfogadásának évében, 1939. december 31-én elindult a zsidó Képes Családi Lapok folyóirat. A periodika, nyájas címe ellenére húsbavágó kérdésekkel foglalkozott, így pl. a zsidótörvények következményeivel. Névtelen szerkesztőségi cikke arról írt, … Tovább »
A második zsidótörvény („A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” szóló 1939. évi IV. törvénycikk) elfogadásának évében, 1939. december 31-én elindult a zsidó Képes Családi Lapok folyóirat.
Az első lapszámban Lévai Jenő írja:
„…»zsidó … Tovább »
Wass Albert bonyhádi kultuszáról
Elgondolkodtató írás jelent meg a Szombat honlapján Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének Wass Albert szobra előtti, minapi beszédével kapcsolatban.
„Az országgyűlés elnöke, az ország harmadik közjogi méltósága gyűlölködő, … Tovább »