Néhány nappal az ünnep előtt Kolozsvárott, életének 88. évében meghalt  Szilágyi Júlia romániai magyar-zsidó esszéíró. Tőle idézek:  „Aki fel akar számolni egy kultúrát, másban vagy önmagában – az emlékeket kell kiirtania.”

Az írónő tudta, hogy az emlékezet … Tovább »

Budapest a képzőművészeti kiállítások terén élvonalban jár. Tamara Łempicka (1894–1980) festőnő nemrég bezárt kiállítása a Lengyel Intézetben erre jó példa. A zsidó származású művész előző kiállítását 2024 őszén San Franciscó-ban láthatta a közönség, 2025 márciusában … Tovább »

A zsidótörvények korában – a magyar zsidóság hazafiúi hűségének kétségbeesett kiáltásaiként – értékes írások jelentek meg a magyar-zsidó sajtóban. Kiemelkedő tudósok, művészek történelmi tényekkel, érvekkel, fájdalmas érzelmekkel kívánták bizonyítani, hogy a magyar … Tovább »

Az alábbi írás egy olyan magyar építész-párosról szól, akik a maguk idejében meghatározó befolyást gyakoroltak a kortárs építészetre és Budapest arculatára.

Fejér Lajos (1877-1945) apja Weisz Jakab kárpátaljai fakereskedő volt, Máramarosszigeten. Az apa idővel a pesti … Tovább »

A második zsidótörvény elfogadásának évében, 1939. december 31-én elindult a zsidó Képes Családi Lapok folyóirat. A periodika, nyájas címe ellenére húsbavágó kérdésekkel foglalkozott, így pl. a zsidótörvények következményeivel. Névtelen szerkesztőségi cikke arról írt, … Tovább »

A második zsidótörvény („A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” szóló 1939. évi IV. törvénycikk) elfogadásának évében, 1939. december 31-én elindult a zsidó Képes Családi Lapok folyóirat.

Az első lapszámban Lévai Jenő írja:

„…»zsidó … Tovább »

Wass Albert bonyhádi kultuszáról

Elgondolkodtató írás jelent meg a Szombat honlapján Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének Wass Albert szobra előtti, minapi beszédével kapcsolatban.

„Az országgyűlés elnöke, az ország harmadik közjogi méltósága gyűlölködő, … Tovább »

Az Uj Kelet című, Kolozsváron magyar nyelven megjelenő cionista napilap száz évvel ezelőtt Lord Balfourral közölt interjút. Az 1917-ben kiadott, a zsidó nemzeti otthon megteremtését a brit kormány részéről támogató Balofour-nyilatkozat fontos mérföldkő volt a cionista mozgalom történetében.

Uj … Tovább »

Nyolcvankilenc éve, 1936 januárjában látott napvilágot a rövid életű Libánon zsidó tudományos és kritikai folyóirat első száma.

A kéthavi lapot Beköszöntője szerint az irodalom és a tudomány szeretete hozta létre. Első szerkesztői Grózinger M József tanár, Kohn Zoltán … Tovább »

Pécsiként egy fiatal pécsi fotós képeiből válogattam.

Svastits Krisztián

Így vall önmagáról:

“Fotósként szinte kizárólag pécsi városfotókat, utca- és hangulatképeket készítek. Tüke pécsiként szoros kapcsolat fűz a városhoz.  A személyes gyerekkori élmények … Tovább »

Képzelt interjú Kolozsváry Sándorról

Ki volt Kolozsváry Sándor?

Bánffyhunyadon született (ma Románia), 1896-ban. Édesapja 1897-ben változtatta a nevüket Grünről Kolozsváryra. Édesanyja, Farkas Fáni, korán meghalt. A fővárosi Iparművészeti Iskolában, Münchenben … Tovább »

1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.

Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »

„Ikrek hava” és Bonyhád

„Különösen sokat gondolok Ágira, a kishúgomra mostanában.”

Így kezdődik az IKREK HAVA, Radnóti Miklós legjelentősebb szépprózai műve. A magyar irodalom kivételes remekművében Radnóti szülei elvesztését, költővé érését beszéli el … Tovább »

A bonyhádi evangélikus főgimnázium küzdelme a Volksbund és az antiszemitizmus ellen.

Mint azt a Szombat hírül adta Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2024 november 18. hétfő 12.30 órakor avató ünnepség keretében Üres padok emlékjelet helyez el a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus … Tovább »

Ő egy fa. Ott áll a Tettye lejtőjén. Nem tudom mióta. Negyven éve megpróbáltuk átölelni a kisfiammal, aztán valamikor tizenvalahány éve a kislányával, Panna unokámmal, de nem értük át. Mindkétszer siettünk a játszótérre.

A fa nem sietett sehova és ma sem siet.Most egyedül … Tovább »

A magyar zsidóság sorsa 1944 nyarán bevégeztetett. Öt évvel később, túlélő szülők gyermekeként megszületett Benda Iván. Őt bemutató sorozatunk végén álljanak itt fotóművész barátom töprengő, meditatív gondolatai „Az apám utolsó üzenete” című kötetéből.

Fekete … Tovább »

A Benda Ivánnal készített életútinterjú negyedik részét közöljük.

Hogyan állsz a digitális fényképezéssel?

Ma már tényként megállapíthatjuk, hogy a digitális forradalom berobbanásával a fotográfia legjelentősebb korszaka lezárult. Új fejezet kezdődött el. Az idősebb … Tovább »

A Benda Ivánnal készített életútinterjú harmadik részét közöljük.

Évtizedekig fényképezted a kultúra csodás világát. Ma már csak emlék mindez számodra?

Ha visszatekintek a kilencvenes évekre nosztalgiát érzek. Nem mintha abban az időben minden rendben lett volna. De … Tovább »

A Benda Ivánnal készített életútinterjú második részét közöljük. Az első rész itt olvasható.

A beszélgetésünk elején már megkérdezem, mikor és hogyan kezdődött a fotóművészeti karriered. Kérlek, mesélj erről!

Az ember életében vannak döntő pillanatok. Abban … Tovább »

Benda Iván fotóművész 75 éves.

Zavarba ejtően sokoldalú, gazdag az életpályája, az ember azt sem tudja, mit mutasson be és mit hagyjon ki belőle. Nem nevezik portréfotósnak, pedig készített képet Solti Györgyről, Yehudi Menuhinról, Isaac Sternről, Kocsis Zoltánról, Markó … Tovább »