„Bebizonyítjuk, hogy a zsidó magyarok is jó magyarok” – 86 éve írták
A második zsidótörvény („A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” szóló 1939. évi IV. törvénycikk) elfogadásának évében, 1939. december 31-én elindult a zsidó Képes Családi Lapok folyóirat.
Az első lapszámban Lévai Jenő írja:
„…»zsidó családi lapot« írunk, zsidó magyarokról fogunk írni keresztény magyaroknak is. Missziónkat abban is látjuk, hogy… megmutassuk, bebizonyítsuk, hogy a zsidó magyarok is jó magyarok …A magyar zsidó családok múltja bizonyítani fogja, hogy milyen mélyen gyökeredzünk a magyar haza talajában…”
A lap 9. oldalán kezdődik ez a cikk:
„Nem lehet még megállapítani az 1939. IV. t. c. hatálya alá eső személyek és a keresetnélkülivé válók számát.”
(szerkesztett, rövidített változat)
„… Az 1939. évi IV. törvénycikk (közkeletű nevén a „második zsidótörvény” – a szerk.) és e törvény végrehajtása tárgyában kiadott rendelet cégeknél, vállalatoknál, intézményeknél alkalmazott és zsidóknak tekintendő személyek újabb rétegét fosztja meg állásától.”
„Hány ember tekintendő zsidónak ?
… Általánosságban azt mondották, hogy Magyarországon 500,000 személyt érintett. Csakhamar egész 650,000-ig emelkedett ez a szám. Az 1930. évi népszámlálás adatait vehetjük csak alapul. Eszerint Csonka-Magyarországon 444.567 izraelita vallású egyén volt. Ha az 1920. évi népszámlálás adataival hasonlítjuk össze ezt a számot, akkor kiderült, hogy 10 év alatt 28.788-al, 6,1 százalékkal fogyott az izraelita vallásunk száma…. a 444.567 izraelita közül 432.579, azaz 97.4 százalék volt magyar anyanyelvű. Azt hisszük, hogy a statisztika megállapítása éles cáfolat a »beszivárgás«-elmélet ellen… ha az 1930. évi népszámlálás adatát vesszük tekintetbe, hozzá kell adni a visszacsatolt területeken élő hitsorsosokat is. Ezideig csakis a Felvidékre vonatkozó adat áll rendelkezésre, amely szerint 40.552 izraelita él ott. A Kárpátaljára vonatkozó, vallás szerinti népszámlálás még nincs meg, kitűnő szakemberek szerint 70—90.000 zsidóról van szó.
Mennyien vesztik el keresetüket?
… a mai napig sincs megbízható adat azok számáról, akikre az 1939. évi IV. törvénycikk vonatkozik… A II. zsidótörvény hatálya alá eső személyek száma — bár ez furcsán hangzik — szinte napról napra emelkedik, mert a divatos őskutatás során sokan csak most tudják meg, hogy nem tekinthetők keresztényeknek… A törvény alapgondolatának helytállóságát kívánja igazolni a Makkai-Némethy könyv, amely szerint: a zsidóság közéleti és gazdasági térfoglalásának visszaszorítása, nem pedig a zsidóság élet lehetőségeinek teljes elkobzása a törvény alapgondolata és célja. …Gróf TelekiPál miniszterelnök legutóbb a következőket mondotta: »A zsidótörvényjavaslatot törvényerőre emeltük, a végrehajtását előkészítettük és végre is hajtottuk….. amint látom az ország gazdasági érdekeinek nagyobb sérelme nélkül és mindenesetre az ország egyetemes érdekében.«… A törvény vezérelvei szerint az 1930. évi népszámlálás adatait csökkentett mértékben figyelembe véve a zsidó keresők száma 211.959, az eltartottaké pedig 229.764 volt… a Magyarországi Magántisztviselők Szövetsége szerint az 500 P-ig terjedő havi fizetéseket alapul véve a fővárosban 14,936, a vidéken pedig 9,240 magántisztviselő veszti el az állását. Nincs adat arra vonatkozólag, hogy 500 pengőn felüli havi fizetésűek közül hányan vannak, akik a törvény hatálya alá esnek. Nincs statisztika arról, hogy a közel 50.000 kereskedelmi alkalmazottból és a legalább 12—15.000 különböző ügynökből mennyi válhat állástalanná…. A zsidónak tekintendő iparigazolványosok és iparengedélyesek valamint vállalatok száma 33.580.
…A zsidó intézmények hozzávetőleges statisztikája szerint összesen közel 60.000 kereső lesz jövedelem nélküli a törvény végrehajtása során. Családtagokkal együtt tehát –esetleges alkalmazottjaikat nem is számítva – 200.000 személy létalapja szűnne meg a törvény végrehajtása során.”
Forrás: Képes Családi Lapok, 1939. december 31.