Országépítők: Fejér Lajos és Dános László

Az alábbi írás egy olyan magyar építész-párosról szól, akik a maguk idejében meghatározó befolyást gyakoroltak a kortárs építészetre és Budapest arculatára.

Fejér Lajos (1877-1945) apja Weisz Jakab kárpátaljai fakereskedő volt, Máramarosszigeten. Az apa idővel a pesti Erzsébetvárosba költözött és ott nyitott fakereskedést kisebbik fiával. A nagyobbik fiút, akire jutott némi megtakarított pénz, taníttatták. Így lett Weisz Lajosból pesti műegyetemet végzett Fejér Lajos építész. Így lett művelt nagypolgár, aki nyelveket beszélt ,Olaszországban, majd Németországban tett tanulmányutakat, zenét tanult.

1903-ban a Magyar Mérnök- és Építész Egylet felvette tagjai közé. Ritter Ignác építésszel az egyetemről ismerhették egymást, társultak és közösen adtak be pályatervet a kaposvári városháza és az ungvári zsinagóga építésére. A páros nevéhez fűződik a Magyar Pályázatok című fontos építészeti havilap létrehozása és szerkesztése. Az építészpáros végezte a kaposvári Igazságügyi Palota és a református templom kivitelezését. A Munkácsi Izraelita Hitközség gőz- és rituális fürdőre kiírt tervpályázatán második díjat kaptak. Fejér tervezői nevéhez fűződik a máramarosszigeti és a nagyszőlősi zsinagóga, az ungvári református templom és a színház.

Fejér Lajos 1906-ban társult Dános Lászlóval. Majd három évtizedes együttműködésük a korszak egyik legnagyobb,- ha nem a legnagyobb -hazai építőipari cégének története lett.

Dános László (1884-1935) Budapesten született , apja Deutsch Vilmos gabonakereskedő ,egyben a pesti Ortodox Zsidó Hitközség vezetője. Dános 1912-ben vált a Magyar Építőmesterek Egyesületének tagjává. A zsidó hitéletben is aktív volt: az OMIKE alelnöki tisztét is ellátta egy ideig.

A közös cégben Fejér végezte a szakmai feladatokat, Dános az üzleti, kereskedelmi ügyletekért felelt. Első épületeik között találjuk a lipótvárosi Falk Miksa utca 3.-ban álló hatemeletes épületet. A Falk Miksa utcai házban talált otthonra Fejér Lajos családja (Fejér édesanyja is), de a Dános famíliából is többen. Ez lett cégük bejegyzett székhelye is. A lakásban családi kamarakoncerteket is tartottak.

1911-ben Fejér és Dános megalapították első részvénytársaságukat. Pár év múlva gründolták a Sollux prisma és Fémárugyár Részvénytársaságot, a Királyi-utcai ház Részvénytársaságot, a Szondy udvar Részvénytársaságot és a Westend üzletházépítő Részvénytársaságot. Igazgatósági tagok voltak a Margitfürdő Részvénytársaságban és a Pellis Rt.-ben. Az 1920 után alakult „Fejér és Dános építési vállalkozók” cégnek pedig a fővároson kívül kirendeltsége volt Debrecenben, Sopronban, de még Szalonikiben is. 1932-ben megvették a Helvétia Építő és Ingatlan Rt.-t.

Több jelentős hazai építésszel dolgoztak közösen, ilyen munkáik voltak például: Sertés-vásárcsarnok és Nagyvásártelep a Soroksári út mentén (1930-1932), a modernista hangulatú, öt épületből álló Helvétia-házak a Király utca elején 1938-1939-ből. Számtalan bérházat és bérpalotát építettek Pesten és Budán. A cég belvárosi épületei közül mindenképpen kiemelkedőek a Madách téri klinkertéglás házak, illetve azt ölelő épületek közül a Károly körút 3.

A „Fejér és Dános” páros volt a hazai kislakásépítés egyik motorja. Cégük építette, többek között, az angyalföldi Kárpát utcai ( egyik tervező: Baumhorn Lipót,) az Üteg utcai, a kőbányai Pongrác úti, a Kolozsvári úti, valamint a budai Bocskai úti lakótelepeket, továbbá az albertfalvai OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet) lakásokat .Szintén az OTI megrendelésére felújították a Váci utcában a Corso mozit, a mai Pesti Színház elődjét. A fővároson kívül Debrecenben hoztak létre kislakásos bérház csoportokat a Hajnal utcában, a Kolozsi utcában és a Szoboszlai úton.

A húszas években: Peremartonban, Sajószentpéteren, Tokodon, Úrkúton, Fűzfőn tisztviselő- és munkásházakat emeltek.

A Múlt és Jövő 1928 évi január elsejei száma adta hírül: „Fejér Lajost, az ismert nevű építészt, a Fejér és Dános építési vállalkozó cégtársfőnöke, érdemeinek elismeréséül , kormányfőtanácsos címmel tüntették ki. Fejér Lajos mint tervező építőművész is kiváló nevet szerzett. A zsidóközéletben pedig ott látni mindenütt, ahol zsidó humanitásért, zsidó kultúráért áldoznak.”

Ipari épületeik sorában kiemelkedik a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár a Soroksári úton, a Duna-Száva-Adria Vasút épülete étteremmel. Ők építették a Ferencvárosi Torna Club nagytribünjét, valamint a MÁV Kórházat is. Iskoláik közül a Kőbányai Állami Főgimnázium és az Orthodox Izraelita Hitközségi Iskola a legfontosabbak.

A zsidó közösség számára építettek közül négy fontos, art deco vonású épületet emelek ki: a Vágány utcában a hitközségi poliklinikát , a Wesselényi utca elején a Goldmark termet is magába foglaló kultúrházat, a Pesti Ortodox Izraelita Hitközség számára épített székházat és zsinagógát. (A zsinagóga falán, a bejáratnál Fejér Lajos emléktábla áll.)

„A Budapesti Bauhaus egy lehelete” a Fejér- Dános cég legismertebb kislakásos telepe Pasaréten született, a Napraforgó utcában az 1930-as évek elején. Itt 22, zömében modernista épület készült el. A19-es házszámot viselő, jól karbantartott, eredetileg sárgás vakolatú épület Hajós Alfréd háza volt. „A pasaréti lakókomplexum az első haladó szellemű lakónegyed Magyarországon” – méltatta az épületegyüttest a „Budapesti Hírlap” az 1931. november 10-én megjelent számában. De hát ízlések és pofonok ugye… „Valami nagyon modern habitusú óriás kis ládákat helyezett el a villamossín mentén, aztán pedig összeszedett néhány jómódú liliputit és azt mondta nekik: ’Éljetek itt!’” – írta Szerb Antal1935-ben egy budapesti útikalauzban.

A Luppa-sziget életében döntő változást hozott, hogy parcellázni kezdték nyaralóhelyként. A parcellázást és a vásárlóknak kedvet csináló mintavilla építését Fejér Lajos és Dános László vállalata végezte. Ekkor telepítették a mára a híressé vált platánsort is a sziget hosszában. 1941-ig 33 ház épült meg.

Dános László 1935-ben váratlanul elhunyt. Gyermekei Angliába kerültek és leszármazottjaik ma is Londonban élnek.

Fejér Lajos építészmérnök fia nem élte túl a munkaszolgálatot. Fejér édesanyja a Maros utcai kórház nyilasok által legyilkolt betegei között volt. Fejér Lajos feleségével egy pozsonyi úti svéd védett házban vészelte át a legnehezebb napokat. Előrehaladott betegsége miatt 1945 februárjában, Budapest felszabadulása idején érte a halál.

Források: Építészfórum.hu, masodikkerulet.hu, Stuttgarter Zeitung, Új Kelet, Múlt és Jövő, budaipolgar.hu, valaszonline.hu, lupasziget.hu, Ablonczy Balázs tanulmánya.