Összesen 149 találat (1 - 20) : CsA.
1950-ben Gyulán született, holokauszt túlélők gyermekeként. Kitüntetéssel végzett az ELTÉ-n 1973-ban. Azóta is az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében (jelenlegi nevén a Wigner Fizikai Kutatóközpontban) dolgozik. 2018 óta emeritus kutató. Az MTA Doktora 2000-ben, az Akadémiai … Tovább »
„A Zsidóság Bonyhádon egy különös községet képez. Vagyon Törvényházok , Birójok , Kisbírójok , Eskütjeik , Jegyzőjük , éjjeli Vígyázójok.”
Winkler Mihály bonyhádi r.k. plébános (1769-1789) nagy érdeklődéssel figyelte a helybeli zsidókat, olyannyira, hogy … Tovább »
A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében
Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »
A bonyhádi zsidók hazaszeretetéről
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „ bonyhádi zsidónak. Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű … Tovább »
Befejező rész – Anyám
Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.
Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »
A Vidor család
Vidorék nem voltak rokonaink, de a két család sok szálon kapcsolódott egymáshoz, és dr. Vidor Györgyöt, a család egyetlen túlélőjét élete végéig barátomnak tudhattam. Miután mindketten túlélték a munkaszolgálatot dr. Vidor György lett Fried Iván családtagunk … Tovább »
Bözsi.
Anyai ágú családom kevés holokauszt túlélőjének szenvedéséből és megmeneküléséből még Fischer Erzsébet- Rosenfeld Sándorné történetét ismerem, igaz, csak nagyon töredékesen.
Bözsi nagynéném – így hívtam, bár igazában édesanyámnak volt a nagynénje, … Tovább »
Iván a munkaszolgálatban
Fried Iván 1944 márciusában Bátaszéken, vagonrakodással kezdte a munkaszolgálatot.
Szállásuk egy iskolában volt, ahol nyolcvanan feküdtek a földre terített szalmán. Rövid időn belül átvitték Szekszárdra és ez nagyon jó volt, mert együtt lehetett … Tovább »
Buk Istvánnal a Szegedi Zsidó Hitközség elnökével beszélgettünk.
Kérem, mondjon néhány szót családi hátteréről.
Másodgenerációs holokauszt túlélő vagyok. Ketten vagyunk testvérek az öcsémmel. Apánk munkaszolgálatos volt Ukrajnában, anyámat deportálták. Ő abban … Tovább »
Öcsi a munkaszolgálatban.
1943 márciusában Öcsi századát Marosvécsre, a Szászrégentől 8 kilométerre fekvő kis, Maros-menti községbe helyezték. Az út két hétig tartott, de Öcsi szerencsésnek érezte magát, mert Budapesten kaptak két szabad napot . Ugyan ötvenen voltak egy … Tovább »
A Fischer családot összefogó másik zsidó anya Fried Mórné, Fischer Mina volt. Mina néni 1924-ben kötött házasságot Fried Mórral. Szerelmükből három gyermek született.
1925-ben Piroska, 27-ben Márta és végül 28- ban megérkezett a várva várt fiú, Iván. Anyja amúgy csak … Tovább »
I. rész
A Fischerek kiterjedt családja bonyhádi, neológ zsidó volt. Szegény, ronggyal-tollal- ócskavassal házalók, vásározó kereskedők, fuvarosok, földművesek, gyári cipészek.
A nők a háztartás és gyermeknevelés mellett fodrászok, paróka gondozók, manikűrösök, lámpaernyő … Tovább »
Izraelben lép fel a Sabbathsong Klezmer Band – Ramat Gan, színház, 2024. március 25. 19.00 óra.
Masa Tamás zenekar vezetővel beszélgettünk.
Mikor és hogyan alakult az együttes?
Annak idején héber nyelvoktatásra jártam. Volt egy kis évzáró ünnepség, ahol pár dalt elénekeltünk … Tovább »
Bonyhádon a Max Nordau Magyar- Izraeli Baráti Társaság helyi szervezete emlékezés sorozatot szervez a helyi zsidóság katasztrófájának 80. évfordulóján.
Hetesi Beáta, a baráti társaság helyi elnöke adott tájékoztatást a tervezett programokról.
Május 24. Történelmi előadás … Tovább »
Beszélgetés dr. Harsányi Lászlóval
Mit jelent az, hogy Harsányi László társadalomkutató, és mit, hogy kultúrtörténész?
Ezek a sajtó illetve jómagam által kitalált fogalmak. Végzettségem szerint nem történész, hanem közgazdász vagyok. Nem lett volna szerencsés, hogy … Tovább »
A zsidó férfiak széles körű írástudása, többnyelvűsége, gyakran a héderben és a jesivában magas szinten megszerzett tanulási, érvelési és vitakészsége, életfegyelme, önkontrollja, fogyasztói aszkézise (így az alkoholizmus hiánya) – no meg az, hogy ki voltak zárva a közhivatal … Tovább »
Több mint fél évszázada a mozik elkezdték játszani az Eper és vér című filmet, melyben ott lüktetett John Lennon Give Peace a Chance (Adj esélyt a békének) című dala.
Több mint fél évszázaddal később, 2023. október hetedikén palesztin terroristák vadállatként rontottak … Tovább »
Budapesten született 1956-ban. Édesanyját Lichtenwörth-be deportálták, onnan jött vissza, apja a munkaszolgálatot élte túl. Pulitzer-emlékdíjas újságíró, történész. A Beszélő, majd a Népszabadság szerkesztője, jelenleg a HVG munkatársa, a Mozgó Világ kolumnistája. Több … Tovább »
„1944-ben a Rabbiképző könyvtárából Eichmann utasítására sok ezer kötet könyvet, kéziratot hurcoltak el”.
Történész, hebraista. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett PhD tudományos fokozatot „Jeremiás és Báruk hagyományai…” című disszertációjával. Doktori … Tovább »
Steinhardt Géza és Rott Sándor pályája
A Szegedi Tudományegyetemen végezett történelem, politikatörténet és kommunikáció szakokon. 16 könyve jelent meg történeti, helytörténeti témákban, közöttük Kiskunhalas helytörténeti olvasókönyve. Közel 350 helytörténeti, kulturális … Tovább »