Felmérés: Az izraeliek október 7. nyomán inkább közel-keletinek érzik magukat, és kevésbé kötődnek Európához
A Héber Egyetem közvélemény-kutatása szerint erősödött az izraeli identitás, nőtt az EU-val szembeni szkepticizmus, és jelentős különbség alakult ki az izraeliek és az európaiak között abban, hogy hol a legbiztonságosabb a zsidók számára élni.
Tüntetés a Túszok terén Tel-Avivban még a gázai háború idején (USA Nagykövetség)
Három évvel a 2023. október 7-i támadás után az izraeliek nemzeti identitásuk, biztonságuk és geopolitikai orientációjuk mélyreható újraértékelésén mennek keresztül – derül ki a Héber Egyetem hétfőn közzétett közvélemény-kutatásából.
A 2026-os Héber Egyetem–Európai Fórum (HU-EF) Barométer azt mutatta, hogy a zsidó izraeliek körében megerősödött az izraeli identitás, miközben egyre nagyobb különbség mutatkozik az izraeliek és az európaiak között abban, hogyan ítélik meg a zsidók biztonságát. A felmérés szerint az izraeliek egyre szkeptikusabbak az európai politikai intézményekkel szemben, és hajlamosak országukat inkább közel-keletinek, mint európainak tekinteni.
A Gisela Dachs, a Héber Egyetem professzora által vezetett kutatás online felméréseken alapult, amelyeket a Kantar piackutató cég végzett Izraelben, Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Lengyelországban.
„A Barométer egy mélyreható újraértékelés pillanatát ragadja meg” – mondta Dachs közleményében. „Október 7. után három évvel az izraeliek nemcsak a biztonsággal és az identitással kapcsolatos kérdéseket gondolják újra, hanem Európához, valamint az azt formáló politikai erőkhöz fűződő viszonyukat is.”
A zsidó izraeliek körében az elmúlt három év eseményei – köztük a Hamásszal és Iránnal vívott háborúk – láthatóan megerősítették az izraeli identitást. 48% arról számolt be, hogy izraeli identitása erősebbé vált, míg mindössze 10% mondta azt, hogy gyengült. Az arab izraeliek körében ezzel szemben 37% érezte úgy, hogy izraeli identitása gyengült, és csak 18% szerint erősödött.
Jelentős eltérések mutatkoztak abban is, hogy az izraeliek és az európaiak hol látják biztonságosabbnak a zsidók életét. Az izraeliek 71%-os többsége szerint Izrael biztonságosabb hely a zsidók számára, mint Európa. Az európai válaszadók körében azonban csak kisebbség osztotta ezt a véleményt: Németországban 27%, Nagy-Britanniában 24%, Franciaországban 25%, Lengyelországban pedig 35%.
Eközben az izraeliek egyre inkább közel-keletinek, mint európainak tekintik magukat. Arra a kérdésre, hogy kulturális és politikai szempontból hogyan jellemeznék országukat, az izraeli válaszadók 42%-a mondta azt, hogy Izrael inkább közel-keleti országhoz hasonlít, míg mindössze 18% tartotta inkább európainak. Az arab izraeliek körében jelenleg 50% tekinti Izraelt közel-keletinek, ami több mint háromszorosa a 2022-ben mért aránynak.
Az izraeliek egyre szkeptikusabbak az Európai Unióval kapcsolatban is: 35% nem értett egyet azzal az állítással, hogy „az EU összességében sikeres”. Mindössze 27% mondta azt, hogy sikeresnek tartja az EU-t, szemben a 2022-es 57%-kal.
A jövőre tekintve az izraeliek borúlátóan ítélik meg az európai zsidó élet kilátásait: 69% arra számít, hogy romlani fog a zsidók helyzete Európában, míg 2022-ben csak 53% gondolta ezt. A jelentés szerint a pesszimizmus fokozatosan nőtt az idősebb korcsoportok körében.
Arra a kérdésre, hogy mely európai országokat tekintik Izrael barátainak, az izraeli válaszadók Németországot (43%) és Magyarországot (37%) választották. Lengyelország jelentősen lemaradva a harmadik helyen végzett, 21%-kal.
Arra a kérdésre, hogy mely országokat tartják a leginkább antiszemitának, az izraeliek elsöprő többséggel Franciaországot és Spanyolországot jelölték meg: mindkét ország 54%-ot kapott. Nagy-Britannia messze lemaradva, 29%-kal lett a harmadik.
Az európai szélsőjobboldali politikai pártok térnyerésével kapcsolatban a zsidó izraeli válaszadók mintegy 44%-a azt mondta, hogy támogatja a kapcsolatok fenntartását ezekkel a csoportokkal. További 31% akkor támogatja az ilyen diplomáciai kapcsolatokat, ha ezek a pártok kifejezetten támogatják Izraelt.
Mintegy 47% mondta azt, hogy aggasztja a németországi szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt térnyerése, szemben a 2024-es 55%-kal.
A felmérésben Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Lengyelországban egyaránt 1000-1000, az adott országot reprezentáló résztvevő vett részt. Az izraeli minta 502, az általános társadalmi rétegekből származó résztvevőből, 250 arab válaszadóból és 251 ultraortodox résztvevőből állt.
A felméréseket Izraelben 2026 májusában, Európában pedig 2026 júniusában és júliusában végezték. A jelentés szerint a mintavételi hiba mindegyik országban 3,1%.
