Összesen 201 találat (81 - 100) : CsA.
„1944. április 21-én, pénteken egy lovaskocsi gördült be a kertbe két rendőr kíséretében és két tisztviselővel a városházáról. Jól ismertük őket. Utasították anyát, hogy minden értékünket pakolja ki, melyekről ők gondoskodni fognak. Kizárólag könnyű poggyászra lesz … Tovább »
“Gyerekként nagyon szerettem hallgatni az izgalmas, néha kalandregénybe illő bibliai történeteket, de arról, hogy Magyarországon is vannak zsidók, egyáltalán nem tudtam.”
Egy baranyai községben született katolikus sváb családban, Pannonhalmán járt gimnáziumba. A Pécsi Tanárképző … Tovább »
A képzőművészet iránt már kisgyermekként is érdeklődött, aztán Pécsen, a Művészeti Szakközépiskolában grafikát tanult.
Nem érezte magát elég tehetségesnek, de a művészetet nem tudta elengedni, így szerzett az ELTE-n művészettörténész diplomát. Pécsre a Janus Pannonius … Tovább »
Az újkori zsidó oktatásügy története témában doktorált. A zsidó történelem kutatójává Komoróczy Géza professzor tanítványaként vált, zsidó családi gyökerek nélkül.
Az egyetemet történelem és hebraisztika szakon végezte. Tanít az ELTE Hebraisztika szakán és kutatómunkát … Tovább »
Cseri László fotóesszéje a Kozma utcai temetőről.
Nézegetem Cseri László képeit, és miként Móra Ferenc emlékezetében Prága régi zsidó temetője, úgy hozták elő képkölteményei az én emlékemből is az ő szép leírását, mintha itt is járt volna. Őt idézem: „Mohás … Tovább »
Budapest-külvárosi gyerekként született-élt Rákoskerten. A zsidóság talán csak annyiban volt jelen az életükben, hogy nagyszüleinek testvérei látogatóba jöttek Izraelből. A kilencvenes évek elején, a középiskolát befejezve nem igazán tudott mit kezdeni magával, ezért tizennyolc … Tovább »
Debrecenben született, minden iskoláját itt végezte és itt szerzett diplomát is a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Nyomatékosítja, hogy első-generációs értelmiségi. Nagyapja még fuvaros volt Tokajban, bort szállított lovaskocsival Lengyelországba, onnan pedig fát vissza.
Nyomdász … Tovább »
Az alábbiakban Cseri László fotóművész képeit láthatják, melyeken a pécsi zsinagóga jelenik meg, a művész látásmódjával. A kísérő szöveget Sós Csaba írta.
A város központjában álló zsinagógát Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervezte romantikus stílusban, … Tovább »
Az emlékezet őrzői II.
Középiskoláit Siófokon, felsőfokú és egyéb tanulmányait Szegeden folytatta, ahol 1978-óta él. Édesapja a könyv embere volt, az ő példája ösztönözte a dolgok megismerésére, tőle a felfedezés örök vágya. Gyerekként a régészet és a kémia volt … Tovább »
„Tényekből és legendákból, kimerevített pillanatokból egybeálló „kis” történelem, mely azonban talán a világon sehol nem kapcsolódik annyi szállal a másik, a nagy történelemhez, mint ezen a tájon.” (Parti Nagy Lajos: Egy kiállítás elé)
Zsidó családban született … Tovább »
A szerbiai Borból Magyarországra vezényelt munkaszolgálatosok gyalogmenete 1944. október 5-én érte el a nyugat-bácskai Cservenka községet. A magyar katonák kísérte csoport létszáma ekkor mintegy 3000 főt számlálhatott.
A zömében bácskai svábokból verbuválódott Waffen-SS alakulatok … Tovább »
„Ami elmúlt, még nem a múlté”
(Elias Canetti)
Székesfehérváron él és dolgozik a város zsidó múltjának kutatója, az emlékezet egyik őrzője. Történész, művészettörténész, muzeológus, számos társadalmi egyesület alapítója, tagja, önkéntese.
Könyvíró, … Tovább »
„….nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem
sem emlék, sem varázslat…”
A Fischerek kiterjedt családja neológ zsidó volt. Mindenféle lehetetlen, penészes kis lakásokban élő tollal-ronggyal-ócskavassal házaló, vásározó-fuvaros, földműves-munkás férfiak; … Tovább »
2024-ben lesz az 1944 évi magyar holokauszt 80. évfordulója.
80 magyar zsidó-képeslap – legyen ez egy könyv címe. Nem én találtam ki. Régebben foglalkoztatott már, csak most újra eszembe jutott, mivel közelednek a nagy őszi zsidó ünnepek napjai, elsőként is a szeptember 25-én … Tovább »
Sokadik alkalommal szállta meg a Bét Orim közösség és a Szim Salom tagjai és barátaik Nógrád megye egyik legmegejtőbb faluját, Bánkot.
Az elvonulás, a mások és magunk felé mutatott értő odafordulás talán nem újdonság senkinek, aki a zsidó kultúrával találkozott már. … Tovább »
A glamour fotó: az arc, a megjelenés, a ragyogás szépségének varázslatos ábrázolása.
Willinger László apja, Vilmos budapesti zsidó fotóművész, a némafilmkorszak egyik legismertebb portréfényképésze, akinek Bécsben, Berlinben és Párizsban is voltak műtermei. Anyja szintén … Tovább »
Dr. Jungbert Béla nyugállományú nagykövet, 1999-től négy évig Izraelben a magyar nagykövet helyettese volt. Erdélyben, Kolozsváron született, magyar keresztény értelmiségi családban. A volt piarista gimnáziumi érettségit a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem–latin szaka és … Tovább »
Somos Péter fotós, újságíró, hitéleti vezető, vallástörténeti kutató, könyvíró, lektor, kiállítások, megemlékezések és rendezvények szervezője. Volt a Kol Israel Rádió magyar nyelvű adásának főmunkatársa és a Szabad Európa Rádió jeruzsálemi tudósítója, rendszeresen … Tovább »
Beszélgetés Dr. Geréb Anna filmtörténésszel
Filmtörténész, dokumentumfilmendező, filmarchívátor, esztéta, szakíró, tanár. Melyik leginkább?
Filmtörténész vagyok leginkább. Bölcsészkart végeztem magyar-orosz szakon. Az első munkahelyem és az utolsó is a Magyar … Tovább »
Hát még a híveiket vesztett templomoknak, közöttük az elpusztított vidéki magyar zsidóság kisvárosi zsinagógáinak. Funkcióikat vesztve roskadoznak, szerencsésebbjeik állnak, többjük kevésbé méltó új szerepekben. Legkisebb részüket újíthatta meg a hazai emlékezet fájdalmasan … Tovább »