Isaac Bashevis Singer és Arthur Koestler. Két totálisan eltérő személyiség, életút, írói világ. Egy jógi és egy komisszár. Ha még idejében el nem menekülnek a kontinensről, valószínűleg csak egy helyen találkozhattak volna: valamelyik haláltáborban. Eltekintve attól, hogy zsidók voltak, nehéz lenne bármilyen megfontolás alapján egy mondatban említeni őket. Az apropót az adta, hogy egyszerre jelent meg róluk egy-egy monográfia, és ezek párhuzamos olvasása árnyalhatja előbbi ítéletünket.

– Szülei egy diktatúra kiszolgálói voltak, egyben annak a rendszernek a bürokratái, amelyik önt és társait megfosztotta állampolgárságuktól. Melyiket volt nehezebb feldolgozni? – Igazán azzal volt szörnyű szembesülni, hogy azok a szülők, akiket én ismertem, 1945 és 1953 között az ÁVH-nál dolgoztak.

Zsidókat fényképezni – ez már-már valamiféle külön műfajjá nőtte ki magát. Merthogy fényképalbumról van itt szó, Villányi András fotóiról, melyekhez Lichtmann Tamás írt kísérőszöveget. Persze a „műfaj” szót – annak ellenére, hogy minden kisebbség életének dokumentálása, különösen a fényképészet területén, hálás téma – nem rossz értelemben használom.
 
 

A bevallhatatlanság kínja
Gyerekkoromban apám sokszor mesélt a Négus szelídített oroszlán­jairól. Hihetetlen volt, de később, kémiából való csúfos elbuktatásom napján talán ezért vigasztaltam ma­gam Henry de Monfreid Rejtelmes Abesszínia című – amúgy szörnyű, gyarmati szemléletű … Tovább »

Keset-konferencia a Római-parton

November 3-5. között került sor egy római-parti szállodában a Bálint Ház által szervezett, a Joint és a Norfund által támogatott Keset-konferenciára. (Keset héberül szivárványt jelent.) A szervezők a „dilemma, él­vezet, harc, önirónia” szavakkal … Tovább »

Kultúratermelés – tolvajok és politikusok között

Vajda Róbert gyerekkora óta különböző alternatív társulatokban játszott. A Harlekinből kilépve egyik alapítója az Ad Hoc csoportnak, később a Molnár Ferenc Színkörnek, majd a Budapesti Zsidó Színháznak, melynek rendezője, … Tovább »

Új arcok – új gondolatok 3.

„Gerillaharcos vagyok…”

Lányi Eszter harminckét éves, vég­zettsége szerint judaisztika szakos tanár, noha sok egyébbel is foglal­kozott: volt kortárs művészeti kollé­gium hallgatója, rádiózott, néha montázsokat készít, a beszélgeté­sünk … Tovább »

„Rabul ejtett a munkám”

A pécsi születésű, harmincadik évé­ben járó Kürti Csaba, mint mondja, „diplomahalmozó”. Közgazdász és informatikus mérnöki diplomája megszerzése mellett rajzfilmkészí­téssel is foglalkozott, ám PhD-jét félbeszakítva, állását feladva mégis … Tovább »

„Költő vagyok, aki magyarul ír”
Uri Asaffal beszélget Csáki Márton

Uri Asaf kémikus végzettségű kuta­tó, nyugdíjba vonulása óta azonban elsősorban költő és festő, akinek nemrég jelent meg negyedik kötete. Haifában született 1942-ben, ahová cionista szüleinek … Tovább »

Könyvmoly
Csáki Márton rovata

Folyamatos jelen idő

Sándor Iván: Követés – Egy nyomozás krónikája. Kalligram Kiadó, 2006; 274 oldal, 2100 Ft

Ki tudja, hányszor jelentették már be az elmúlt száz évben – jobb esetben „csak” túlontúl szkeptikusnak bizonyuló professzorok, … Tovább »

Könyvmoly
Csáki Márton rovata

Számos olyan zsidó tárgyú – vagy így-úgy érdeklődésünkre számot tartó – könyv jelent meg az elmúlt másfél évben, amelyről terjedelmi okokból nem tudtunk beszámolni. Most, adósságainkat törlesztendő – a teljesség igénye nélkül – ezek kö­zül … Tovább »

„Zsidó blogger vagyok”

Bitter Brunó („Shadai”) huszonki­lenc éves, szociológus végzettségű marketingkutató, webdesigner, blogger. Élt New Yorkban, tanult a Héber és az Utrecht Egyetemen, és évek óta ír különféle internetes nap­lókba; másfél éve indította el a judapest.org … Tovább »

Amit nem csak a polcra teszünk
Interjú Kepets Andrással

Fiatal és sikeres. Rabbinikus tanul­mányait félbeszakítva 1998-ban ala­pította Ulpius-ház nevű kiadóját, amit a könyvszakma – újfajta kiadói szemléletének, gyakran vitát kava­ró kiadványainak, irodalmi pályáza­taiknak … Tovább »

„A kontraszelekció kényelmes, de már középtávon visszaüt”
Interjú Nagy Ákossal

Harmincéves, „két és fél diplomája van”, kommunikáció szakon végzett, de járt a Filmművészeti Egyetemre is. Meghatározó izraeli utazása óta im­már tíz éve tevékenykedik a zsidó ifjú­sági … Tovább »

„Kívánatos volna némi vérfrissítés”
Interjú Büchler Andrással

Huszonöt éves, orvosnak készült, ám jelenleg kommunikáció-informatika szakos hallgató. Nyolc éve a Hasomer Hacair tagja; először ifjúsági vezető volt, míg tavaly a szervezet egyik csúcsvezetőjeként működött. … Tovább »

A szó primátusa
Tábor Ádámmal beszélget Csáki Márton

Tábor Ádám 1947-ben született. Költő, esszéíró, kritikus, eddig öt kö­tete jelent meg. Édesapja Tábor Béla (1907-1992), a legjelentősebb magyar dialogikus gondolkodó (A zsidóság két útja, valamint a Szabó Lajossal … Tovább »

Kelet, Afrika – anziksz a Sínairól

Sharm El-Sheikh környé­két állítólag a hetvenes évek legelején fedezték fel maguknak azok a hatvannyolcas fiatalok, akik világforradalmi kísérleteik kudarca után kivonultak az európai hadszín­térről. Rossz esetben a Lumumba Egyetemen kötöttek … Tovább »

Utópia nem létezik

Tarbay Dávid: Eklipszis, Kortárs Kiadó, 2004; 180 oldal, 1600 Ft

Tarbay Dávid fiatal, magyar származású izraeli íróról mindössze annyit tu­dok, amennyit az utóbbi hónapok­ban a rövid hírekből hallhattam. Vagyis: Eklipszis című második kötetével új hazájában … Tovább »

GYURCSÁNY FERENC
Elengedtük a kezüket

Elengedtük a kezüket.
Nem voltunk hozzá elég bátrak, és nem voltunk hozzá elég erősek, hogy megtartsuk, és közöttünk tartsuk őket. Engedtük, hogy a gonosz erősebb legyen, mint mi. Engedtük magyarként, engedtük szlovákként, enged­tük … Tovább »

A képzelgő zsidó

Németh Gábor: Zsidó vagy? Kalligram, 2004. 182 oldal, 1990 Ft

Néhány évvel ezelőtt a JAK szerkesztői kitűnő érzékkel Né­meth Gábort kérték fel, írjon előszót Ian McEwan elbeszélései­hez. Nem véletlenül, hiszen mű­veiket ugyanaz a minden mondat­ban … Tovább »