Összesen 786 találat (681 - 700) : mindennapi.
Antalffy Mária – Antalfi Mária grafikái
„Különböző mesterektől és az Iparművészeti Főiskolán tanultam kerámiát és szobrászatot. 21 éves korom óta veszek részt kiállításokon – az ötvenes évek kivételével, amikor bábkészítéssel foglalkoztam. Mintegy négy éve grafikákat … Tovább »
1
Sok évvel ezelőtt történt – nyolc vagy kilencéves lehettem ekkortájt, és a világ még ígéretekkel telinek tűnt -, hogy egyik tanárom, akit meglehetősen zavarba ejtett vezetéknevem, mely a szerb nevekkel ellentétben nem „ic”-re végződött, megkérdezte, ki is vagyok én. Felálltam, … Tovább »
Északkelet-Magyarország
A Soros Alapítvány és a Memorial Foundation for Jewish Culture támogatásával 1987-88-ban és 1989-ben, 92-ben régi épületeket kerestem Északkelet-Magyarországon, hogy ezzel a gyűjtő-dokumentáló munkával megőrizzem valami csekély töredékét annak a pusztulásra … Tovább »
Hogy pontosítsak, csak hat napunk van a városban, de az a Tisöbov előtti tejesböjt kilenc napjára esik. Legalább nem frusztrál a bécsi kóser húskínálat, a pestinél, finoman szólva, szélesebb választéka (s persze számunkra még a hazainál is borsosabb ára).
A „kóser szupermarket” … Tovább »
Régi fényképein éppen olyan időtlen sugárzás, mint mostani arcán. Figyelő szemek, egyszerre néznek ránk, a világra, s a láthatón túlira – és ugyanakkor a pillantás befelé néz, önmagába mélyed. Az anyagot átszelő, abban eltűnő és mégis áttetsző tekintet. Minden képen … Tovább »
(Forgács Zsuzsa: Talált nő. Q. E. D. Kiadó, 1995, 295 oldal, ára 595 Ft)
Talán mégis lehet valami igazság abban a mondásban, hogy egy idő után a téma megtalálja a gazdáját. Emlékezve Forgács Zsuzsa néhány az ÉS-ben és a 2000-ben publikált igen jó írására, örömmel és … Tovább »
A mai negyvenesek-ötvenesek közül sokan a 60-70-es években talán maguk is ott leselkedtek a Gerlóczy-klub elhíresült E épületében. Ott játszott valamiféle sajátos soult és dzsesszzenét egykor az Atlas. Vezetője Flamm Ferenc rekedtes, lélekbe ható hangú énekes, „mellékesen” … Tovább »
A „német szellemiség” kihívása
Személyes felelősség terhel a Hernádi Miklós és Földényi F. László, valamint Márton László között a Szombat hasábjain zajló, rosszízű polémiáért. Hagy kár, hogy a résztvevők kíméletlenül vagdalkoznak, holott szellemi életünk lényeges … Tovább »
Amikor a csernovci forgatást a nyakamba varrták, nem sok fogalmam volt arról, hova megyek. Tudtam, hogy Bukovina anno, a Monarchia alatt igazi multikultúrhely volt, a nevezetes Csernovciban egymás hegyén-hátán éltek zsidók, lengyelek, szászok, magyarok, örmények, románok, ruténok, ukránok … Tovább »
Először vegyük szemügyre, mit jelent ez a kifejezés: a mai kultúra; milyen pszichológiai, etikai, szellemi sajátosságai vannak ennek a kultúrának. Az európai kultúra, egyik sajátossága egy olyan szélsőséges individualizáció, amelyre még soha nem volt példa az emberiség történetében. … Tovább »
Tisztelt Főszerkesztő Úr; kedves Gábor!
Sajnálom, hogy meglepetten és zavarodva olvastad a Raus-hassónó-i cikkemet az Új Életben, mindenesetre nagy öröm számomra, hogy ilyen alaposan áttanulmányoztad. Valójában leírtam a hitközségi választásokkal kapcsolatban a mondandómat, … Tovább »
Szép az, ami erkölcs nélkül tetszik
Gondolatkísérlet járja be Európát, főként annak esztétika tanszékeit: előítéletek és elkötelezettségek nélkül, „recepció- esztétikailag” újraértékelni megnyugtatóan elkönyvelt művészeti teljesítményeket vagy kudarcokat. … Tovább »
Inna 16 éves korában találkozott először a nagy jiddis költővel, regényíróval, Chaim Gradéval.
1945-ben történt, amikor meglátogatta barátnőjét Moszkvában, s ő bemutatta neki a szomszédjukban lakó, különös férfit. Inna azzal az eltökélt szándékkal kereste fel, … Tovább »
AZT ÁLMODTA, hogy a színpadon áll.
Pontos és tömör mondatokat olvas fel, melyek igazát feszengő csend fogadja.
Hallgatói is felelősek a helyzetért, ám amit és ahogy elemez, nem vált ki haragot, bár szigorú szókimondás jellemzi.
Arról beszél, hogy fontos a jelenlétük, s … Tovább »
Április
ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT a háború teljes bevégződését vártuk Szegeden, ahová összebeszélés nélkül, az onnan érkező jó hírek hatására menekültünk sokan a romos, éhező Budapestről.
Pesten márciusban még tántorogtak az emberek, s olyan elemi dolgokkal voltak elfoglalva, … Tovább »
Márciusi számunk egy olvasói levele indulattal szólt egy korábbi cikkünkről. Nem kívántuk kommentálni a szélsőséges hangvételű írást (gondoltuk, az önmagát minősíti), inkább elnéző mosollyal illettük, de a beérkezett olvasói telefonok és élőszóbeli közlések meggyőzték … Tovább »
(Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I-II. Bevezető tanulmány és bibliográfia: Borsányi Ferenc, Bethlen Gábor Könyvkiadó 1994. I-XLVIII. + 334 + 334 oldal, 792 Ft)
HA NEM VOLNA FRIVOL a kifejezés ennek a könyvnek kapcsán, azt mondhatnánk: igazi csemege. A tudós rabbi átfogó … Tovább »
Tudnivaló, hogy a nagy Jehuda Löw ben Becalel addig tartózkodhatott ezen a földön – nem tudni, jutalomból vagy büntetésképpen -, ameddig minden gondolata a Tóra körül járt. A rabbi egész életét a Törvény tanulmányozásának szentelte, minden, amit tett vagy mondott, csak e szélesebb … Tovább »
Lődi Tamásnak
E CÍMET OLVASVA BIZONYARA SOKAKBAN fogalmazódik meg a kérdés: van-e objektív alapja két, jelrendszerében gyökeresen különböző művészeti ág – az irodalom és a zene – tartalmi szempontok szerint történő összevetésének, bizonyos azonosnak vélt motívumok kimutatásának? … Tovább »
„Nagyapáink jiddis nyelven beszéltek, szüleink németül, és mi, akik megmaradtunk, szülőföldünk nyelvét használjuk.”
EGY PRÁGAI ZSIDÓTÓL származik fenti megjegyzés, az európai zsidóság nagy részének nyelvi és kulturális történetét foglalja össze, a tizennyolcadik század … Tovább »