Régi fényképein éppen olyan időt­len sugárzás, mint mostani arcán. Fi­gyelő szemek, egyszerre néznek ránk, a világra, s a láthatón túlira – és ugyanakkor a pillantás befelé néz, önmagába mélyed. Az anyagot átsze­lő, abban eltűnő és mégis áttetsző tekintet. Minden képen … Tovább »

(Forgács Zsuzsa: Talált nő. Q. E. D. Kiadó, 1995, 295 oldal, ára 595 Ft)

Talán mégis lehet valami igazság ab­ban a mondásban, hogy egy idő után a téma megtalálja a gazdáját. Emlékezve Forgács Zsuzsa néhány az ÉS-ben és a 2000-ben publikált igen jó írására, örömmel és … Tovább »

A mai negyvenesek-ötvenesek közül sokan a 60-70-es években talán ma­guk is ott leselkedtek a Gerlóczy-klub elhíresült E épületében. Ott játszott valamiféle sajátos soult és dzsesszzenét egykor az Atlas. Veze­tője Flamm Ferenc rekedtes, lélekbe ható hangú énekes, „mellékesen” … Tovább »

A „német szellemiség” kihívása

Személyes felelősség terhel a Hernádi Miklós és Földényi F. László, valamint Márton Lász­ló között a Szombat hasábjain zajló, rosszízű polémiáért. Hagy kár, hogy a résztvevők kíméletlenül vagdalkoznak, holott szellemi életünk lénye­ges … Tovább »

Amikor a csernovci forga­tást a nyakamba varrták, nem sok fogalmam volt arról, hova megyek. Tudtam, hogy Bukovina anno, a Monarchia alatt igazi multikultúrhely volt, a nevezetes Csernovciban egymás hegyén-hátán éltek zsidók, lengyelek, szászok, magyarok, örmények, románok, ruténok, ukránok … Tovább »

Először vegyük szemügyre, mit jelent ez a kifejezés: a mai kultúra; milyen pszichológiai, etikai, szellemi sajátosságai vannak en­nek a kultúrának. Az európai kultúra, egyik sajátossága egy olyan szélsősé­ges individualizáció, amelyre még soha nem volt példa az emberiség történeté­ben. … Tovább »

Tisztelt Főszerkesztő Úr; kedves Gábor!

Sajnálom, hogy meglepetten és zava­rodva olvastad a Raus-hassónó-i cikke­met az Új Életben, mindenesetre nagy öröm számomra, hogy ilyen alaposan áttanulmányoztad. Valójában leírtam a hitközségi választásokkal kapcsolatban a mondandómat, … Tovább »

Szép az, ami erkölcs nélkül tetszik

Gondolatkísérlet járja be Euró­pát, főként annak esztétika tanszékeit: előítéletek és elkö­telezettségek nélkül, „recepció- esztétikailag” újraértékelni megnyugta­tóan elkönyvelt művészeti teljesítménye­ket vagy kudarcokat. … Tovább »

Inna 16 éves korában találko­zott először a nagy jiddis költő­vel, regényíróval, Chaim Gradéval.

1945-ben történt, amikor meglátogat­ta barátnőjét Moszkvában, s ő bemu­tatta neki a szomszédjukban lakó, kü­lönös férfit. Inna azzal az eltökélt szán­dékkal kereste fel, … Tovább »

AZT ÁLMODTA, hogy a színpadon áll.

Pontos és tömör mondatokat olvas fel, melyek igazát feszengő csend fogadja.

Hallgatói is felelősek a helyzetért, ám amit és ahogy elemez, nem vált ki haragot, bár szigorú szókimondás jellemzi.

Arról beszél, hogy fontos a jelenlétük, s … Tovább »

Április

ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT a háború teljes bevégződését vártuk Szegeden, ahová összebeszélés nélkül, az onnan érkező jó hírek hatására menekültünk sokan a romos, éhező Budapestről.

Pesten márciusban még tántorogtak az em­berek, s olyan elemi dolgokkal voltak elfog­lalva, … Tovább »

Márciusi számunk egy olvasói levele in­dulattal szólt egy korábbi cikkünkről. Nem kívántuk kommentálni a szélsőséges hangvételű írást (gondoltuk, az önmagát minősíti), inkább elnéző mosollyal illet­tük, de a beérkezett olvasói telefonok és élőszóbeli közlések meggyőzték … Tovább »

(Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I-II. Bevezető tanulmány és bibliográfia: Borsányi Ferenc, Bethlen Gábor Könyvkiadó 1994. I-XLVIII. + 334 + 334 oldal, 792 Ft)

HA NEM VOLNA FRIVOL a kifejezés ennek a könyvnek kapcsán, azt mondhatnánk: igazi csemege. A tudós rabbi átfogó … Tovább »

Tudnivaló, hogy a nagy Jehuda Löw ben Becalel addig tartóz­kodhatott ezen a földön – nem tudni, jutalomból vagy büntetésképpen -, ameddig minden gondolata a Tóra körül járt. A rabbi egész életét a Törvény tanulmányozásának szentelte, minden, amit tett vagy mondott, csak e szélesebb … Tovább »

Lődi Tamásnak

E CÍMET OLVASVA BIZONYARA SOKAKBAN fogalmazódik meg a kérdés: van-e objektív alapja két, jelrendszerében gyökeresen különböző művészeti ág – az irodalom és a zene – tartalmi szempontok szerint történő összevetésének, bizonyos azonosnak vélt motívumok kimu­tatásának? … Tovább »

„Nagyapáink jiddis nyelven beszéltek, szüleink németül, és mi, akik megmaradtunk, szülőföldünk nyelvét használjuk.”

EGY PRÁGAI ZSIDÓTÓL származik fenti meg­jegyzés, az európai zsidóság nagy részének nyelvi és kulturális történetét foglalja össze, a tizennyolcadik század … Tovább »

Gimes Katalin: Átkozottul sok szenvedés
(Götz): Mindennapi abszurdok
Rónai Ádám István: Az Ének ideje…
Götz Eszter: A megállóközökben sincs semmi
Gervai András: Woody Allen „gyilkos” komédiája
Az elfelejtett magyar expresszionizmus: Bokros Birman Dezső
Erős Ferenc: Hollybugyi
Berczeller … Tovább »

(Spiró György: T-boy (rémnovellák) AbOvo Kiadó, 1994., 172 oldal, 380forint.)

Huszonhét tömören szerkesztett „rém­novella” tölti meg Spiró György új kötetét. Hajmeresztőén lehetséges, sőt valószínű történetek – némi fikcióval, nem sokkal, megtoldva. Csatlakoznak ahhoz … Tovább »

Interjú Schweitzer József professzorral, az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatójával

Milyen állapotban találta a rendszerváltás a Rab­biképző Intézetet, s milyen eredményeket hozott az elmúlt fél évtized? Mi a helyzet ma, s milyen jövőkép vázolható fel a honi zsidó oktatás … Tovább »

Interjú Lippner Györggyel, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola igazgatójával

Mi hozza a Javne iskolába a gyerekeket?
Több okból jönnek ide a gyerekek. A szülőknek – kevés kivétellel – van valami közük a zsidósághoz s szeretnének erről többet tudni. Fontos szempont az … Tovább »