Sanders Iván
Végzetes szabadságA felvilágosodás eszméi Földes Mária A séta című regényében

Az európai felvilágosodás eszméjéről biz­ton állíthatjuk, hogy az egyre szekularizáltabb irodalom felemelkedéséhez veze­tett, a zsidóság pedig a világi irodalmon keresztül eljutott … Tovább »

A Magyarországi Cionista Szö­vetség az első bázeli cionista kongresszus 100. évforduló­jának alkalmából háromna­pos konferenciát szervezett szeptem­ber 2-4. között a Magyar Tudományos Akadémián.
Az első estén 100 év héber zenéje címmel nyitóhangversenyt rendeztek prof. Lux … Tovább »

Pozsony

július 31.

Azt mondja egy barátom, miért nem utazunk olyan helyre, ahol nincsenek zsi­dók, így úgysem nyugszom, és nem nya­ralás lesz e néhány nap, hanem munka. Szó, ami szó, igaza van.

Feltétlenül meg szeretném keresni pél­dául Alexander Ferot, a Szlovákiai Zsidó … Tovább »

Feldmájer Sándor rovata

Az internetes kalandozásban járatos szerzőnk ezentúl minden hónapban bemutat egy zsidó témájú ottlapot.

http//:bible.ort.orq

Biztos, hogy nagyon sokan szeret­nék megismerni minden zsidó leg­fontosabb könyvét a Bibliát, annak használatát, a heti szakaszok … Tovább »

Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kí­vánatosabb az aranynál.

(Péld. 8. 10.)

A tavaly január elején megren­dezett irodalmi szimpózium után, amelyet a Szombattal Karöltve rendezett a Yahalom Zsidó Szabadegyetem szeptember 8- 10. között immáron mint … Tovább »

Diaszpóra(és)muvészet A Budapesti Zsidó Múzeum és a Szombat konferenciája Május 6-án és 7-én a Közép- és Kelet-Európai Környezetfejlesztési Intézetben, az egykori Wahrmann-palotában került sor a rendezvényre. A nagy szakmai érdeklodéssel kísért szimpózium szellemében folytatása … Tovább »

A zsidó iskolákban nincs meg a zsidó nevelés minimuma

Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széder-asztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmajer Sándor (F.S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O.F.), az egri Székely Gábor (Sz.G.), … Tovább »

Ipari- és mezőgazdasági VÁLLALATOK, EXPORTÁLÓ CÉGEK, BANKOK ÉS ÜGYVÉDI IRODÁK

Egy évtizeddel ezelőtt – amikor még nem állt helyre a diplomáciai kapcsolat a két ország között – uta­zott ki Izraelbe az első hivatalos magyar kereske­delmi delegáció. Ha a kulturális életből … Tovább »

Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya.

Gadó János
Versenyképes ideológia-e a zsidóság?
A … Tovább »

A második évezred végére kü­lönleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a szemé­lyiség kultúrában megjelenő, az egyén­nek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »

 A legtöbb kilében mindenki csak a markát tartja

Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor (Sz. … Tovább »

A Szombat hasábjain különös vi­ta bontakozott ki a kisebbségek védelméről. Az előkelő tárgy persze nem téveszthet meg senkit A Szombat című közlöny, némi szeméremmel, a zsidó identitás problé­máit feszegeti. Elébb egy olvasólevélben jelentkezett eddig jórészt ismeretlen szer­zője, … Tovább »

Egymást sértő sértett felek, 1997. január

 Ifjú barátom (ismerjük egymást zsi­dó körökből, ahogy mondani szokták) hangulatfestő cikkindításával s kitűnő – mert szembesítő – mottóválasztá­sával egyetértek. Az engem minősítő­-elítélő sorokkal ha megvárja a követ­kező … Tovább »

Budapest -Nyizsnij Novgorod

 A volgai város hajdani fényes vásárainak felélesztésére tavaly egész éves ünnepségeket rendeztek. Ősszel kiállítottak Moszkvából érkezett festménye­ket, szobrokat, s azok között fedeztek fel magyar művészet- történészek tizenöt, Budapestről … Tovább »

Fekete bőrű képviselő
Kertész Iván: Nagy, de be nem fejezett monográfia
Nógrádi Gábor: Mi a titka?
Bíró Tamás: ÉLT 1996-1913=83 évet
Széchenyi Ágnes: Engel Tevan István halálára
Erős Ferenc: Versek
Bárdos Pál: Mózes, az egyiptomi
Fred Morgan: Egy zsinagóga anatómiája
A konzervatív … Tovább »

(1936-1996)

Nem mondtuk meg neki életében – mert az ember szemérmes is és tele görcsökkel, dicsérni sem tud igazán -, hogy ha a sors nem az Újlipótvárosba ülteti, a világ egyik legnagyobb grafikusa lehetett volna. Bocsánat, nem lehetett volna, volt is. A valaha volt grafikusok egyik … Tovább »

Zsidó Híradó, 1896. évi 4. szám

Az új képviselőház tagjai közül 12 tar­tozik felekezetűnkhöz. A szabadelvű párt tagjai: dr. Chorin Ferencz; dr. Heltai Ferencz (új); dr. Mezei Mór; dr. Nagy Sándor; dr. Neményi Ambrus; dr. Neu­mann Ármin; dr. Rosenberg Gyula; dr. Sámuel Lázár … Tovább »

1.

Hannah Arendt Rosa Luxemburgról készült tanulmányában a következőt ír­ja: „Míg az asszimiláns zsidók önbecsa­pása abban nyilvánul meg, hogy azt mondják magukról, ők ugyanolyan né­metek vagy franciák, mint az igazi néme­tek és franciák, addig az értelmiségi zsi­dók … Tovább »

Samson Raphael Hinsch nevezte a „zsi­dók katekizmusának” a luach-ot, azaz a héber naptárat, mivel a meglehetősen összetett rendszerben a judaizmus minden lényegi eleme megtalálható, a vallás, a történelem, praktikus szem­pontok, különböző hagyományrétegek egyaránt nyomot hagytak … Tovább »

A jeles tudósra egy előadásának szövegével emlékszünk, amely 1992-ben hangzott el a Múlt és Jövő folyóirat egyik rendezvényén.

1919-ben, a kommunizmus bukása után a Múlt és Jövőt, mint havi folyóira­tot, a kormány megszüntette. Azonban valami különös okból – amit ma nem … Tovább »