Összesen 1,256 találat (1121 - 1140) : Sági György.
Mielőtt a hitközség fizikai és szellemi megújulását illusztrálni hivatott számokat elemezném, előbb Feldmájer Péter néhány – véleményem szerint – pontosításra szoruló megállapításával szeretnék foglalkozni.
• „…abból a nem alaptalan feltételezésből kell … Tovább »
Csak február végéig lehet
ZSIDÓT, CIGÁNYT, NÉGERT VERNI-SZIDNI?
Hétvégeken az MTK ellen játszó mind több focicsapat szurkolóinak ezrei ordítják rendőrök jelenlétében: Mocskos zsidók! Büntetlen marad a náci köszöntést majmoló karlendítés, a nyilasokét utánzó árpádsávos … Tovább »
KOHN GÁBOR igazgatóhelyettes (Anna Frank Gimnázium)
– A legjelentősebb változás, hogy elindult 16 gyerekkel a 6. általánost végzettek számára is az első gimnázium, ezzel megkezdődött az iskola hat évfolyamú gimnáziummá fejlesztése. Ebből következik, hogy az ilyen osztály … Tovább »
Félszabadulás…
Ungváry Rudolf és Litván György egyaránt barátaim és elvbarátaim. Vitájuk terminológiai jellegű, de bizonyos valós folyamatok értékelése is kifejeződik benne. „Megszabadulás” csupán egy negatívum megszűnését jelentené, „felszabadulás” valami … Tovább »
Gazdagabb, szebb lett a Zsidó Múzeum
1993 decemberében világszenzációt jelentett a döbbenetes hír: kirabolták a budapesti Zsidó Múzeumot. A pénzben kifejezve dollármilliókat érő, érzelmi értékben pedig felbecsülhetetlen kincseket vittek el a bizonytalan biztonsági berendezés … Tovább »
„a mocskos sorok az ’Avraham Bogatir hét napja’ szellemiségét tükrözik.” (Részlet egy olvasói levélből)
A SZERKESZTŐ ÍRNI KÉSZÜLŐDIK tárgyáról, utánanéz adatainak, pontosan mikor kell megjelenjék a cikk, majd beüt a mennykő, a tervezett időpont előtt két lapszámmal, … Tovább »
Többszöri hosszan tartó, lelkes, ütemes taps
A NYITÓ IMÁBAN Markovits Zsolt rabbi a többi között a következőkkel fordult a Világ Királyához: A mai nap fordulópont számunkra. Imádkozunk Hozzád és kérünk Téged, adjál nekünk jó gondolatot… A mi döntésünk ma négy évre … Tovább »
Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) 1995. évi tisztújító képviselő-testületi üléséről
Előzmények
A KÖZGYŰLÉS TÉTJE JELENTŐS VOLT, miután a vallásos zsidóság 90 százalékát képviselő budapesti szervezet élén elnökcsere volt esedékes, a kilencvenedik … Tovább »
A bécsi Zsidó Múzeum
Szabó Vera: Harlemi kaland
Götz Eszter: Egy másik napló
Jólesz László: Egy csodálatos album
Röhrig Géza: búcsú
Vámos Miklós: Anya csak egy van
Nézz vissza haraggal?
Szabó Miklós: …És a Kádár-korszak?
Schmidt Mária: „Ez a per lesz a legek-lege”
1951: … Tovább »
(V. Bálint Éva: Rendiség a romokon. Vélekedések a rendszerváltás éveiből. Pesti Szalon Könyvkiadó, 1994, 288 oldal. Ára: 390 Ft)
Két ember beszélget. Végül is az interjú szinte csak ennyi. Jót kérdezni és a válaszokat ügyesen megírni. Akadnak persze riporterek, akik már annyira … Tovább »
E SOROK ÍRÁSAKOR nincs még értesülésünk arról, munkaügyi bírósághoz fordul-e Vekerdy József, akit január 31-i hatállyal azért nyugdíjaztak az Országos Széchenyi Könyvtárban betöltött osztályvezetői állásából, mert a Magyar Hírlap nyilvánosságra hozta: fajgyűlölő, … Tovább »
Kertész Péterrel, a MAZSIHISZ szóvivőjével beszélget Szántó T. Gábor
A Magyar Hírlap főmunkatársa az elmúlt év elején szerződött a hitközséggel, hogy szóvivőként segíti a szervezet működését. Megbízatása első esztendejének tapasztalatairól kérdeztük.
Hogyan lettél … Tovább »
Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor. II. rész
Előző számunkban kezdtük közölni a Gadó György tanár, újságíró, volt országgyűlési képviselő és Szántó T. Gábor közötti beszélgetést. Januárban Gadó gyermekkorára és ifjúságára emlékezett, kiábrándulására … Tovább »
(Péter László: Szőregi délutánok. Írások Szegedről, Püski Kiadó, 1994. 488 oldal. Ára: 440 Ft)
Akart-e egy 56 után rácsok mögé, majd könyvtárba zárt tudós egyetemi tanár negyven év alatt írt tengernyi cikkéből emlékművet állítani Szeged zsidó lakosainak? Tudatosan aligha. … Tovább »
Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
A vastapstól az elszigetelődésig – így foglalható össze elmúlt fél évtizede, amióta megadatott neki a nyilvános közszereplés lehetősége. Bolsevikké szomorú törvényszerűség tette, tudatos demokratává tapasztalatai és az idő érlelték. … Tovább »
BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon található.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét mérésekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »
Götz Eszter: Konfliktusok nélkül?
Nógrádi Gábor: A megalázás és a megaláztatás regénye
Törésvonalak
Kállai R. Gábor: Az utolsó jelentés
Rónai Ádám István: Egy közös zsidó motívum Franz Kafka és Arnold Schönberg művészetében
Judith Stora-Sándor: Valódi kudarcból hamis … Tovább »
FRANZ KAFKA ÍRÁSAIT VALAKI HOMÁLYOSNAK és rejtett értelműnek találhatta, ezért értelmezni kezdte azokat. Az, hogy egy műben mi tűnik homályosnak és rejtettnek, meglehetősen viszonylagos. A homály forrása lehet az író írás- művészetének hiányossága, de az olvasó olvasási készségének … Tovább »
Németország és Magyarország volt az a két nagy terület, ahol, szerény kezdetek után, a 19. században a zsinagóga, sajátos építészeti műfajjá vált: más vallásfelekezetek templomaival azonos súllyal jelent meg a városok képében.
Gondoljunk csak a pesti Dohány utcai templomra … Tovább »
A külföldi zsidó szervezetek tájékozódási célból megrendelt gyorsfelmérései után először 1992-ben készült Magyarországon átfogó és alapos elemzés az antiszemitizmusról. Kovács András és Fischer György az egyetemi és főiskolai diákság zsidósággal kapcsolatos érzelmeit … Tovább »