Hírek

A FILHARMONIKUSOK JUBILEUMA Tel-Avivban Zubin Mehta főzene­igazgató vezényelte a megalakulásuk 60 éves évfordulóját ünneplő Izraeli fil­harmonikusok Zenekarának gálaestjét. Annak idején első koncertjükön Arturo Toscanini volt a karmester. A jubileumon először az alapítók közül még élő nyolc művészt köszöntötték, majd felcsendült, mint 60 évvel ezelőtt Weber Oberon nyitánya, Vivaldi Concertója és Mozart C-dúr hangversenye, A mostani fellépők közül csak a Magyarországon is ismert két hegedűművészt, az izraeli Itzhak Perlmannt és az amerikai Isaac Sternt említjük meg, továbbá a 15 éves Jonathan Gilad zongoraművészt, aki a szakértők szerint e bemutatkozásával elindult a világhír felé.

DALVERSENY IZRAEL NÉLKÜL A zsidó állam az idén nem vesz részt az Eurovízió Írországban sorra kerülő dalversenyén, mert a megmérettetésre a Holocaust-napján a Jom Hasoán kerül sor.

A KOHANITÁK KÖZÖS GÉNJE A kohaniták, a jeruzsálemi templom papjainak leszármazottai (akiket ma Kon, Kohn, Cohen, Kogan, Kaganovics stb. neveikről lehet felismerni – ha csak időközben meg nem változtatták) va­lóban közös őstől származnak. A haifai Technion egyetem professzora Karl Skorecki jelentette ezt ki, miután 180 zsidó férfit vetett alá genetikai vizsgá­latnak. A felerészt szefárd, felerészt askenázi vizsgálati alanyokból 68 volt kohanita, akik között akadt izraeli, amerikai és angliai. A vizsgálat során az Y kromoszómát vizsgálta, amelyben nem mutatkoznak a női felmenők genetikai ha­tásai. (A kohanita származást férfiágon tartják nyilván.) Skorecki beszámolója szerint bizonyos genetikai sajátságok, melyek az összpopuláció 18,4 százalé­kában mutatkoznak, a kohanitáknál csak 1,6 százalék esetében voltak föllelhetők. A kutató szerint utóbbiak nem is igazi kohénok.

MAGYAR KITÜNTETÉSEK A magyar kormány a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki az 1956 óta Izraelben élő Keleti Ágnest, aki a magyar tornászcsapat tagjaként az 1952-es helsinki és az 1956-os melbourni olimpián egyéni és csapatversenyben 5 arany, 3 ezüst és 2 bronzérmet szer­zett. Felleg György író, költő, aki magyar versek héberre átültetője és héber költők kitűnő magyarra fordítója a Művelődési és Közoktatási Minisztérium PRO CULTURA HUNGARICA kitüntetést kapta meg.

315 MILLIÓ DOLLÁR BERUHÁZÁS MAGYARORSZÁGON Ezt a számot Aharon Meir, Magyarország tiszteletbeli főkonzulja tette közzé az el­múlt hét év beruházási adataként, kiegészítve azzal, hogy a 315 millióból 107 milliót ingatlanokba fektettek, míg az összeg többi része arányosan a távköz­lésben, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben jelent meg.

KIRE SZAVAZNÁNAK A KÜLFÖLDÖN ÉLŐK? Az izraeli kormány tör­vényjavaslatot terjesztett a knesszet elé, mely szavazati jogot biztosítana a tar­tósan külföldön élő izraelieknek. Az 5 milliós ország 4 millió zsidó lakosából 500 ezer él tartósan külföldön, ezért e réteg jelentősége a választások szem­pontjából igen nagy. A kormány e változástól a jobboldal erősödését reméli, de a vélemények erősen megoszlanak arról, kiket is támogatnának a „külföldiek”.

A SZÉLSŐJOBB MINDENÜTT EGYFORMA? Az arabok „békés elköltöztetését” szorgalmazó radikális Moledet párt egyik tagja, Rehavam Zeévi egy szóváltás során zsidókölyöknek (!) és kurafinak nevezte Martin Indyk ameri­kai nagykövetet. Később elnézést kért szavaiért, amit a nagykövet elfogadott. Zeévi már több alkalommal élesen támadta az amerikai diplomatát, aki szerin­te az Izraelre gyakorolt amerikai nyomás eszköze.