A brit Reklámetikai Ügynökség megtiltotta, hogy a Siratófal képe izraeli turisztikai hirdetésekben szerepeljen.
 

Nagyon kemény konfliktusokra számítok a Fidesz és a Jobbik között. Annak idején, amikor Horthyék a hatalmukat érezték veszélyben, gond nélkül lecsukták Szálasiékat. El tudom képzelni, hogy Orbánék sem fognak sokat habozni, ha a Jobbik abba a monopóliumba harap, amit ők a magukénak gondolnak. Akkor nem lesz könyörület.
 

Gyomorszorító asszociációink támadhatnak mindkét előadás bírósági tárgyalásjelenetét látva, ahol a tanút megmérgezik, a bírót megfélemlítik. A társadalomkritika a városi képviselőtestület korrumpálódásánál, a hajózási cég felvásárlásánál és itt ér a legközelebb a fenyegető mindennapokhoz.
 

Egy elegáns, fiatalos, hatvanas olasz orvosnő meséli ezt a történetet, mely közben úgy érezzük, mintha egy Ozpetek film kezdene forogni. Anna Maria Hábermann az elhunyt apa fiókjából előkerült sárga iratcsomóról mesél, ami gyökeresen megváltoztatta az életét.
 

A brit színész az Irgun félkatonai radikális zsidó szervezet legendás vezérét, Abraham Sternt alakítja majd következő filmjében.
 

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület nevében tisztelttel meghívjuk Önt és kedves családját, barátait, ismerőseit egyesületünk hagyományos évi társasági eseményére.

A film hőse ‘Laló’, Erdélyi Lajos Marosvásárhelyen született. A XX. század mindkét diktatúráját megélte, mindkettőt megszenvedte, szerencsére mindkettőt túlélte. Laló páratlan intellektussal és nyitottsággal, kiváló elbeszélő képességgel megáldott ember.
 

Van képem a jövő lehetséges alternatíváiról, de nem tudom, hogy mi lesz holnap. Nevelésem 19 éves koromban, a börtönben azzal fejeződött be,  hogy nem tudom mi lesz velem holnap, de ma mindenestre szabadon akarok gondolkozni. Elég a mának a maga baja, nem kell a holnapon rágódni. Addig is, amíg bírom, igyekszem megtenni a magamét, amit tennem kell.
 

Koncertsorozat az MTA Dísztermében (februári program)

“A mi iskolánkban összeírják a zsidó gyerekeket, zsidólista készül, és a tanulók aláírást gyűjtenek azért, hogy a zsidó gyerekek menjenek el az iskolából” – mondta el a Kolibri Színház előadása utáni beszélgetésen egy középiskolai tanár.

Brechtnél Amerikában üti fel fejét a fasizmus, a „finánctőke legreakciósabb, legimperialistább…” stb. formája (dereng még a dimitrovi meghatározás?), ám az Örkény Színház és a Budapesti Zsidó Színház előadásaiban Arturo Ui végső monológjában, a „védelem alá vont” … Tovább »

Izrael budapesti nagykövete a két ország kapcsolatáról, a magyarországi antiszemitizmusról és a közel-keleti béke esélyeiről beszélt az atv.hu-nak.
 

A Nobel-békedíjas zsidó író szerdán, illetve csütörtökön részt vesz a Magyar-zsidó együttélés című konferencián, találkozik a köztársasági és a miniszterelnökkel, majd a Hetek Közéleti Klub vendége lesz – derült ki egy, a Parlamentben tartott hétfői sajtótájékoztatón.
 

Születésnapi buli!

Tisztelettel meghívjuk Önt folyóiratunk, a Szombat 20. születésnapjára a Vince kiadó új könyvesboltjába, a Klauzál 13-ba (Bp. VII. Klauzál tér 13.) december 12-e, szombat este 7 órára.
Közreműködnek:
a Budapesti Zsidó Színház és a Gólem Színház művészei … Tovább »

A kifejezés problémáját Kafka nem absztrakt, egyetemes módon veti fel, hanem a kisebbséginek nevezett irodalmakkal kapcsolatban – ilyen például a varsói vagy prágai zsidó irodalom. A kisebbségi irodalom [littérature mineure] nem egy kisebbségi nyelv irodalma, hanem olyan irodalom, amelyet a kisebbség a többség nyelvén ír.
 

A mai Magyarországon mindenki valamilyen kulturális vagy történeti mintát keres magának, hagyományt, melybe belekapaszkodhat vagy hozzákötheti magát, elődöket, akikre feltétel nélkül büszke lehet. A szocialista évtizedek megakasztották a szerves társadalmi fejlődést (direkt nem „haladást” írok) hogy aztán maguk is szervesüljenek valahogyan a történelembe, de mielőtt távozott volna a korszak, azért meggyökereztetett számos szokást és gondolkodásmódot. A hagyományok utáni keresgélés nagyobb méretekben is folyt, a viszonyítási pontok felkutatása főleg a rendszerváltás után indult meg s sokáig a polgárosodás fogalma uralkodott egyes történetírói és közírói szférákban (a másik ilyen mindenre csodaszerként használt pszedudofogalom a  civil társadalom volt).
 

Ahogy tanultuk:
Nem szabad gyakorolni a törvényt, amíg nem ismerjük a szellemét. Ha az állat megpillantja a sakter kezében a kést, a vágás nem szabályos, a levágott állat húsa nem fogyasztható. A tenyerembe hajtom a fejemet, koszorúba helyezem a lila és sárga emlékezetet. Kevés gyöngy … Tovább »

Terézvárosi Jazz Estek keretén belül a Bálint Ház a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Terma Zrt. szervezésében

Székhelyi József mélységesen elkeseredett máig félreértett tokaji beszéde miatt.
 

„Öntöttvasból, fából, téglából és terrakottából spontán íródott könyv” – írja Klein Rudolf újonnan megjelent, a Dohány utcai zsinagóga történetéről szóló könyvében. Ezt a metaforát kiterjeszthetjük a zsidónegyedre, és olvashatjuk könyvként a régi pesti zsidónegyed házait is. Végtelen számú történetet rejtenek a domborművek, az öntöttvas korlátok, a lodzsák és keramitburkolatok.