„Nem akarunk utcai harcokban részt venni”

Írta: Szegő Péter - Rovat: Politika

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége dominálta zsidó ernyőszervezet, a Magyar Zsidó Kongresszus május 16-án tartotta soros közgyűlését. A Mazsihisz budapesti székházában lezajlott fórum meghallgatta Kovács András szociológus előadását és elfogadott egy nyilatkozatot.
 

 

Mint megnyitójában Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Magyar Zsidó Kongresszus (MZSK) elnöke hangsúlyozta, az MZSK-ban minden zsidó szervezet részt vehet. A tagszervezetek folyamatosan változnak: van, amely kilép, van, amely belép, például az MZSK legutóbbi ülése óta belépett az Ötvenhatosok Szövetsége, a Második Generációért Közhasznú Egyesület, vagy a Salgótarjáni Zsidó Hitközség. [Úgy tudjuk, a Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért Egyesület (TMZSKE) kilépett, ezt azonban Feldmájer nem jelentette be, sőt: a TMZSKE szerepelt a regisztrált tagszervezetek névsorán – Sz. P.]

Feldmájer közölte, hogy az MZSK Külügyi Bizottságának elnöke, Radó Ákos benyújtotta lemondását. Radó egyúttal az MZSK elnökhelyettesi posztjáról is lemondott.

Az MZSK elnöke határozattervezet elfogadását javasolta a Kongresszusnak. Azt mondta: nem akar mélyen belemenni a politikába, de Magyarországon félfasiszta pártok alakulhatnak, sőt: juthatnak be a Parlamentbe és a bíróság által föloszlatott katonai milícia szervezkedhet. Ezért – vélte az elnök – össze kell fogni.

A pártatlan és objektív média sem mentes az antiszemita toposzoktól – folytatta Feldmájer. A Népszabadságot kritizálta, amiért a baloldali napilap Egy füles szerint Hagyó Izraelbe szökött volna címmel közölt cikket. Feldmájer nem mondta ki Hagyó nevét, de teljesen egyértelműen a volt főpolgármester-helyettesre célzott. (Nem értjük: ha Hagyó történetesen Kenyába vagy Új-Zélandra akart volna szökni, azt meg lehet írni, ha Izraelbe, azt nem? – Sz. P.) Úgy folytatta: a döntéshozókat afelé kell terelgetni, hogy a dolgok ne forduljanak még rosszabbra.

Remek dolog, hogy MZSK ülésén milyen sok nő (köztük a rendszerváltáskor magát a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöknőjeként észrevétető Petrasovits Anna – Sz. P.) jelent meg – ezt már Kirschner Péter a Mazsike elnöke, az MZSK alelnöke jelentette ki.

Kirschner szerint az utóbbi időkben megnőtt Magyarországon a zsidó szervezetek aktivitása. Úgy folytatta: a zsidóság nagyon fontos szerepet tölt be a magyar társadalom életében.

A zsidóság hozzá akar járulni a társadalom épüléséhez – mondta a Mazsike elnöke – és igényli a jogi, valamint az erkölcsi védelmet. Szerinte a kirekesztő nézetek nemcsak a zsidóságot sújtják, hanem a többi magyarországi kisebbséget is, például a cigányságot. Velük is szolidaritást kell vállalni – tette hozzá.

A Kirschner által fölolvasott nyilatkozattervezetet vita követte. Ebben – többek közt – elhangzott: követelni kéne, hogy a Mazsihisznek egy, a cigányságnak három képviselője lehessen az Országgyűlésben. A Bajai Zsidó Hitközséget képviselő Pári Mirella azt javasolta, hogy a nyilatkozat ne csak célozzon a Jobbikra, hanem nevesítse azt. A Kosher Power nevében fölszólaló Holländer Máté szerint „a Jobbikkal nem szabad foglalkoznunk, mert nem ellenfél”. Úgy vélte: létre kell hozni „egy olyan erőszervezetet”, amelynek tagjai jól elvernék a gárdistákat, ha kell.

Feldmájer szerint azért nem nevesíti a nyilatkozattervezet a Jobbikot, mert nemcsak a pártról, hanem a mögötte lévő csoportról is szó van: választóiknak egy jelentős része – legalább 100-200 ezer ember – antiszemita. A Mazsihisz elnöke azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy Wass Albertről könyvtárat neveznek el, vagy hogy a legnagyobb magyar írónak Szabó Dezsőt tartják. Holländerre úgy reagált: „nem akarunk utcai harcokban akarunk részt venni”. Szerinte az erőszak monopóliumát meg kell hagyni a rendőrségnek.

A Mazsihisz és az MZSK elnöke arra is fölhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltás óta öt erőszakos antiszemita incidens volt Magyarországon. Azt mondta: ez nem sok, de figyelmeztető, hogy az első tizennyolc év alatt egy, az elmúlt két évben pedig négy.

zsid kong web1.jpg

Feldmájer Péter és Kovács András a Kongresszus szünetében
(Fotó: Szegő Péter)

A szünet után Kovács András – az eredeti tervtől eltérő, Identitás és szervezeti aktivitás című – előadásával folytatódódott az ülés. Az előadás alapja egy, a Joint megbízásából, Kovács és munkatársai által készített fölmérés volt.

Ma Magyarországon 80-170 ezer zsidó él – kezdte előadását Kovács. Közülük „kevesen vesznek részt zsidó aktivitásban”, vagyis a zsidó szervezetek életében. Erre a zsidó szervezeteknek választ kell adniuk.

Tíz évvel ezelőtt, az akkori magyarországi zsidóságon belül Kovács és munkaközössége ugyancsak végzett egy fölmérést. Az akkori válaszolók ötvenkét százaléka szerint „elég erősek a zsidó érzelmeim, de más dolgok is fontosak számomra”, őket „középutasoknak” nevezte Kovács. Öt százalék határozta meg úgy magát, hogy „zsidónak születtem ugyan, de szinte semmilyen szempontból sem érzem magam annak”. Tizenöt százalék felelt úgy, hogy „rendkívül erősek a zsidó érzelmeim”. A maradék huszonnyolc százalék a „tudom, hogy zsidó vagyok, de nem foglalkoztat különösebben” opciót választotta. Kovács szerint a második és a negyedik csoport tagjait – tehát az összes válaszoló harminchárom százalékát – a zsidó szervezeteknek lehetetlen elérni. A tizenöt százalékos kemény mag ügyes mozgatásával azonban elérhető az ötvenkét százalék középutas – vélte a szakember.

A mostani kutatásban négyszáz, kizárólag tizennyolc és ötvenöt éves kor közötti és kizárólag budapesti zsidóval készítettek interjút. Csak egy százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem érdekli a zsidósága, huszonhárom pedig, hogy rendkívül erős a zsidó identitása. Ezt összevetve a tíz évvel ezelőtti kutatással, az derül ki, hogy a fiatalabbakat jobban érdekli önnön zsidóságuk, mint az idősebbeket.

A fölmérés résztvevőinek a zsidó identitás különböző szegmenseit kellett osztályozniuk az alapján, hogy mi mennyire fontos a számukra. Ez alapján a következő fontossági sorrend alakult ki:
– a zsidó múlt ébrentartása
– a zsidó kultúra iránti érdeklődés és az abban való otthonosság
– kapcsolattartás más zsidókkal
– a zsidó néphez tartozónak érezni önmagát.
Ezeknél kevésbé fontos eleme az identitásnak az Izraellel való kapcsolattartás, a zsidó házastárs találása, vagy a vallási hagyományok ápolása.

A fölmérés résztvevőinek arra a kérdésre is választ kellett adniuk, hogy milyen zsidó témák iránt érdeklődnek leginkább. Itt a következő sorrend alakult ki:
– zsidó kultúra és történelem
– vallás, hagyomány
– Izrael története
– Soá, antiszemitizmus
Mivel ebben a fölmérésben ötvenöt év volt a résztvevők fölső korhatára, ráadásul ez előző óta el is telt tíz év, Kovács azt a következtetést vonta el, hogy a fiatalabbaknak a Soá már nem olyan érdekes, mint a kicsit idősebbeknek. Úgy érzik, a Soáról már mindent tudnak, amit tudni kell – vélte Kovács.

Értékelje a zsidó témákkal kapcsolatos tudását – szólt a következő kérdés:
– többet szeretne tudni (82 százalék)
– hiányosak az ismeretei
– alapos ismereteik vannak

kovacsandras.jpgKovács arra is fölhívta hallgatósága figyelmét, hogy a kutatás szerint a zsidó témájú ismeretek csak egy igen kis hányadának forrása a zsidó intézményes oktatás. Ez azt jelenti, hogy „súlyos hiányosságai vannak” a zsidó oktatásnak – következtetett a CEU professzora.

A fölmérés arra is rámutatott, hogy akik valamilyen módon aktívak a zsidó közéletben, azoknak több mint a fele azt szeretné, hogy a különböző zsidó szervezetek ne csak zsidó témákkal foglalkozzanak, tehát – következtetett Kovács – inkább a nyitás, mint a bezárkózásra való igény jellemzi a megkérdezetteket. Ugyanezt támasztja alá az is, hogy a megkérdezettek nagy része szélesre nyitja a zsidóság sáncait: szerintük a zsidó szervezeteknek mindenkik be kell fogadniuk, aki zsidónak tartja magát, lett légyen az illető halachikusan zsidó vagy sem. Más európai országokban is hasonló tendencia vehető észre – tette hozzá.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a megkérdezettek 97 százaléka naponta internetezik, háromnegyedük rendszeresen látogat zsidó honlapokat. Az is kiderült, hogy a megkérdezettek által leginkább ismert honlap.a Szombaté.

Kovács előadása után az MZSK megjelent küldöttei látható többséggel megszavazták a tervezethez képest némileg módosított közleményt. Például az eredetileg „a magyar nép országának gyűléséből” kifejezés fölcseréltetett „Országgyűlésre”, azonban a Jobbikot a közlemény továbbra sem nevesítette.

Az MZSK következő ülése októberben lesz – közölte Feldmájer Péter, majd berekesztette az ülést.

A Szombat interjút készített Feldmájer Péterrel és Kovács Andrással. A Mazsihisz elnökét arról kérdeztük, hogy az MSZP- vagy a Fidesz-féle anti-antiszemitizmust (MSZP: Charta, karantén, teljes elhatárolódás; Fidesz: a szélsőségek lába alól a talajt kihúzó jó kormányzás) tartja-e célravezetőbbnek. A rendkívül diplomatikusan válaszoló Feldmájer szerint a 855 ezer Jobbik-szavazó „túlnyomó többsége valószínűleg nem meggyőződéses antiszemita”, de a plénum előtt is említett 100-200 ezer fős antiszemita kemény maggal kapcsolatban „a Fidesz is fölismerte már […], hogy egyrészt a nevelés eszközét kell alkalmazni, másrészt pedig világos vonalat kell húzni közéjük és a többiek közé”. Feldmájer az MSZP és az LMP szemére hányta, hogy „egymással vitatkozik olyan ügyekben, amikben össze kell fogniuk”. Az MSZP által utóbb fölrúgott, a Jobbikkal kötött paktumot a Mazsihisz elnöke „politikai hibának” nevezte. „Nem szégyen egy demokratikus pártnál, ha a politikai hibát kijavítják” – tette hozzá Feldmájer, aki lapunk ismételt kérdésére azt mondta: „biztos benne”, hogy a jó kormányzás csökkenteni fogja a Jobbik szavazótáborát. Szerinte azonban az antiszemitizmus nincs közvetlen összefüggésben a gazdasági helyzettel.

Kovács Andrást arról kérdeztük, hogy akár a korábbi választásokon, akár most áprilisban a magyarországi zsidóság hogy szavazott. Kovács szerint idevonatkozó pontos fölmérések nincsenek, de a bal-jobb és a liberális-konzervatív önmeghatározási skálán a zsidóság többsége balra, illetve a liberális irányba határozta meg magát, hozzátéve, hogy a kérdőíven a „bal-jobb” nincs meghatározva. Kovács nem tud arról, hogy a közeljövőben ilyen, kifejezetten a magyarországi zsidóság pártpreferenciáit kutató fölmérés készülne. 2000-ben végeztek ilyen kutatást, ez alapján az MSZP és az SZDSZ egyaránt negyven-negyven százalékot kapott volna, öt-hat százalékot a Fidesz, a maradék pedig nem akart szavazni. Kovács úgy folytatta: az MSZP-t inkább az idősebbek, az SZDSZ-t főleg a fiatalabbak választották. Hozzátette: nyolcvan-kilencven százalékos volt a választási hajlandóság, vagyis magasabb, mint az összlakosság körében. Kovács nem kívánt még tippelni sem arra, hogy a mostani választásokon milyen arányban szavaztak a zsidók, de „az biztos”, hogy a részvételi arány most – ahogy azt a 2000-es fölmérés is igazolja – is magasabb volt az országos átlagnál, „miután ez összefügg a városi lakóhellyel és az iskolai végzettséggel”.

 

támogatás