A szó primátusa
Tábor Ádámmal beszélget Csáki Márton

Tábor Ádám 1947-ben született. Költő, esszéíró, kritikus, eddig öt kö­tete jelent meg. Édesapja Tábor Béla (1907-1992), a legjelentősebb magyar dialogikus gondolkodó (A zsidóság két útja, valamint a Szabó Lajossal … Tovább »

SCHMELOWSZKY ÁGOSTON
Karl Abraham és az Engesztelőnap pszicho­analitikus értelmezése
(Bevezetés)
A következő oldalakon olvasható írás Karl Abraham (1877-1925) berlini pszichoana­litikus munkája. Abraham, az alapító Sigmund Freud és Ferenczi Sándor mellett a pszichoanalízis első … Tovább »

Egy jazzlegenda életre kel

2005. február 27-én megnyílt Weisz Api emlékhelye a ceglédi Dob­múzeumban.

A jazzmuzsikusok legtá­volabbi ősei kezdetleges ütőhangszereken játszot­tak, s bár egy mai dobfel­szerelésre pillantva nem­igen rekonstruálhatók az afrikai törzsi hangszerek, … Tovább »

Távolítás

A kétkedő kérdés, amely Koltai Lajos, a kiváló operatőr első rendezésének hírére egyre markánsabban fogalmazódott meg az emberben – hogyan lehet Kertész Sorstalanságát mozgóképpé formálni? -, a film megtekintése után egyre élesebben merül föl. A Nobel-díjas … Tovább »

NOVÁK ATTILA
Csapdák és remények
A magyar zsidó történetírás objektív és szubjektív feltételei
A Büchler Sándor Baráti Társaság és a Judaica Alapítvány kon­ferenciafelhívása fontos kérdéseket vetett fel.* A magyar zsidó történetírás ugyanis már régtől fogva nem … Tovább »

Bárdos Pál
Emlékkönyv
(részletek)

Traiskirchen

Az ezerkilencszázhetvenes évek ele­jén kisgyerekkori önéletrajz formájá­ban készültem megírni a deportálá­sunk történetét. Beszéltem a tervemről anyámmal, segítségét kértem. Hatvan­éves kora után egészsége megroppant, … Tovább »

1926-ban, hetvenedik születésnapja kapcsán Sigmund Freud – jellemző iró­niával – a következőt írta Marie Bona­parténak, barátjának és tanítványának:

„A bécsi zsidó társaságok és a Jeruzsálemi Egyetem (melynek igazgatósági tagja vagyok) – egyszóval maga a zsidó­ság … Tovább »

Magyar nyelvű jiddis irodalom?

(Kaczér Illés: Ne félj szolgám, Jákob. Göncöl Kiadó, 2003, 591 oldal, 2990 forint)

Kaczér Illés monumentális regényét olvasva két kérdésre kerestük a vá­laszt. 1. Kapedliben írta-e a művet a szerző? 2. Létezik-e magyar nyelvű jid­dis irodalom?
A … Tovább »

Poszthumusz karrier Gergely Mariann Kádár Béla monográfiájáról

(Gergely Mariann: Kádár Béla monográfia, Mű-Terem Galéria, Budapest, 2002. Ára 8000 forint, angol változata 10 000 forint.)

Kádár Béla (1877-1956) mun­kásságáról mindezidáig kevés szakmai kritika jelent meg. … Tovább »

Papp Kornélia
Német-zsidó együttélés a holocaust után

Németországban is hosszú időnek kel­lett eltelnie ahhoz, hogy a politikai és társadalmi közéletben a német nép szembenézzen a holocausttal. A nürn­bergi perek lezárulása után nemigen akartak többé foglalkozni a múlttal. … Tovább »

A Holokauszt-tagadás társadalmi-történelmi háttere az arab országokban

„Hatmillió zsidó áldozat? Ugyan már, ennél sokkal kevesebben voltak. Vessünk már végre véget ennek a tündérmesének, amely csak arra jó, hogy Izrael maga mellé állíthassa a nemzetközi közvéleményt”.
(La … Tovább »

„Óvakodjon azoktól, akik sokat írnak” Várnai Pál beszélget Székely Magdával

Székely Magda költő. Füst Milán- és József Attila-díjas. Összegyűjtött verseinek mintegy százhúsz oldalát lapozgatom. Vannak sorai, amelyeket önkéntelenül kívülről mondogatunk.

Hadd … Tovább »

Búcsú két filmestől

Schiffer Pál (1939-2001)

Pali, Te már biztos nem emlékeznél rá. Valamikor a 70-es évek elején tör­tént. A Báthori utca 10. V. emeletén az 504. szobában ült Károly Kati, a Mű­sorosztály vezetője, négyen voltunk ott, és vezetésével szerkesztettük a … Tovább »

Interjú a paróka­készítővel

A szép haj tagadhatatlanul a szép­ség fontos része. Mivel a természet adta szépség nem mindig és min­denkinek vágott egybe az elképzelé­seivel, a műhaj illetve paróka már évszázadokkal ezelőtt a női kellék­tár fontos részévé vált.
Sommer … Tovább »

Novák Attila
A befejezetlen előtörténetAz Agudat Jiszrael Magyarországon (1918-1940)

Az Agudat Jiszrael a cionizmusra született ortodox zsidó reakcióként keletkezett, nem akarván elfogadni, hogy a zsidó vallás­ban kiemelt fontosságú Erec Jiszrael telje­sen a modem, nacionalista zsidók … Tovább »

Eseménytelen BZSH-közgyűlés

Szokatlanul nyugodt légkörben tar­totta rendes évi küldöttgyűlését 2000. november 30-án a Budapesti Zsidó Hit­község.
Deutsch László nyitóimája után Lancz Tibor elnök negyvenhét jelen­lévővel a küldöttgyűlést szavazó- és ha­tározatképesnek … Tovább »

Lemondott az országos főrabbi
Beszámoló a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége küldöttgyűlésének háromnegyed évi üléséről

Tordai Péter, a Mazsihisz elnöke üd­vözölte a megjelenteket, megállapítot­ta, hogy a 119 szavazásra jogosultból 68-an vannak jelen, így … Tovább »

Koltai Tamás
A velencei zsidó
Shakespeare A velencei kalmárja az újabb kori magyar színpadon

Sokáig az volt a kérdés, egyáltalán el lehet-e játszani A velencei kalmárt; negyven évig, 1945 és 1985 között a pártideológiának álcázott cenzúra azt mondta rá, hogy nem. Mostanra … Tovább »

Hetényi Zsuzsa
Az orosz-zsidó irodalom történetéről*

Az orosz-zsidó irodalom terminus első szava nem csupán földrajzi megjelölés vagy nyelvi meghatározás. A kötőjel azt fe­jezi ki, hogy az orosz-zsidó irodalom határ­jelenség, olyan kettős kötődésű művek együttese, amelyek … Tovább »

Esettanulmány vagy kirívó példa?
Felszántott temető
A lenti fénykép – noha ezt senki nem láthatja – egy zsidó temetőről készült. Az 1629 négyzetméteres földterület Dömsöd nagyközség határában helyezkedik el, Budapesttől ötven kilométerre.
Mint arról szerkesztőségünket … Tovább »